Dolgozó Nő, 1959 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1959-04-01 / 7. szám

ismerünk semmiféle rangkülönbséget. Mind­nyájan dolgozó emberek vagyunk. Jogunk­ban áll a szövetkezet jó vagy rossz mene­téhez hozzászólni. Lakosságunk között van­nak cigányszármazású emberek is, akik­nek nagyrésze bekapcsolódott a szövet­kezeti munkába. Községünk lehetőséget nyújtott nekik, hogy rendes, egészséges la­kásokat építsenek. Községünk vezetősége mindent elkövetett, hogy az Ipoly menti gödörből kiszabadítsa őket, ahol egész­ségi szempontból kritikus módon éltek. 1954-ben háztelekhez juttatták őket, ahol már felépítették házaikat. 3. Szövetkezetünk, kulturális és szakmai nevelés terén igyekszik többet tenni, mint eddig. A fiatalokat bekapcsolja a helyi színjátszó csoport munkájába, színdarabok és tudományos előadások rendezésével igyekszik őket szórakoztatni. Gondoskodunk arról, hogy minél több fiatal látogassa a mezőgazdasági tanonciskolát. Ez idő sze­rint hatan járnak a mezőgazdasági isko­lába, hatan pedig a 11 éves iskolába. Mi, a HNB mellett működő nőbizottság tagjai és a szövetkezetben dolgozó nők ajánljuk, hogy a jövőben a szövetkezet nagyobb gondot fordítson a kertészetre és a kertészeti munkálatokra. Nehogy úgy le­gyen, mint tavaly, hogy 25 ha-on gaz ter­mett csupán. Munkaerő hiányában lekés­tek a kapálással és így sok paprika ment tönkre. Ha szövetkezetünk betartja az alap­szabályokat, akkor bizonyára nagyobb ered­ményekkel zárjuk majd az 1959-es évet. A pásztói HNB mellett működő nő­bizottság nevében: KOVÁCS IRÉN. 2. Nekünk és családunknak gondtala­nabb és kényelmesebb életet adott a szö­vetkezet. Nyugodtan állíthatjuk, hogy köz­ségünk népe annyi jót és szépet soha nem engedhetett meg magának mint ma. Úgy kulturális téren, mint az élet minden szakaszán. Ma már nincs család, amelynek ne vol­na rádiója. No, de ez már nem újdonság. Ma már televíziós készülékek nyújtanak szórakozást dolgozóinknak. Falunkban nap­nap után növekedik a televíziós készülé­kek száma. Ezenkívül más praktikus gépek is könnyebbé teszik asszonyaink munkáját. Talán nincs is ház a faluban, ahol ne vol­na mosógép, motorbicikli, villanysütő, kály­ha. Néhány évvel ezelőtt nem is ismerték ezeket a falunkban. És ami az öltözködést illeti: a régi bő szoknyák eltűntek. Ma már nem lehet megkülönböztetni a szövetkezet­ben dolgozó nőt a városi nőtől. Valamikor egyszobába lakott az egész család, ahol minden történt: főzés, mosás, szárítás. A lakásokba padló került és szebbnél szebb szőnyegek. Ha körülnézünk a szép, tiszta lakásban, nagyon boldogok vagyunk. A téli estéken meg is említjük a fiataloknak, hogyan éltünk a múltban, s hogyan élünk ma. Csak az bánt, hogy a fiatalok ezt nem tudják úgy értékelni, mint mi, akik a nehézségeket legyőzve nézünk a jövő elé. Igyekszünk mindent megtenni, hogy fia­talságunk megtalálja falunkban a szóra­kozását is. Van színjátszó csoportunk. Kár, hogy nincs kultúrházunk. De van egy olVan helyiség a faluban, amely erre a célra szolgái. Csoportos utazásokat szervezünk egy-egy színdarab megtekintésére Lévára vagy Zselízre. Az elmúlt év nyarán Baj­mócra rendeztünk kirándulást, ahol meg­tekintettük a mezőgazdasági kiállítást, ami nagyon tanulságos volt számunkra. Nitra város nevezetességeit és Bajmóc történel­mi nevezetességű hagyományos szépségeit is megnéztük. Falunkban sajnos mozi nincs. De a vándor-mozi szép és tanulságos fil­mekkel látogatja falunkat. Van könyvtá­runk, olvasó-körünk, melyet a fiatalok sze­retettel látogatnak. Munkánknak már is van eredménye, mert nem csak a fiatalok érzik jól magukat idehaza, de az idősebbek is érdeklődést mutatnak a közös szórakozás iránt. A zsemlérdi HNB mellett működő nőbizottság. A krónikaírók szerint községünk, Boly, ré­gen a libák és egyéb szárnyasok fürdő­helye volt. Ott, ahol most domb van, és szőlő terem rajta, ott régen egy tócsa állott, amint azt már feljegyezték a papok, a krónikaírók, és ahogy azt annak idején az öregapáink elmesélték nagyapáinknak, ők meg nekünk. De a falu lassan fejlődni kezdett. Az északi részéről eltűnt a nagy erdő, pár ki­lométerrel eltolódott és e tisztáson vájt magának utat a mi híres folyónk, a La­torca. Sok volt benne régen a hal, és még ma is a halak számos fajtáját találjuk meg benne. Ezt bizonyítja a Csehországból ide özönlő halászok nagy tömege is. A múlt nyomait még ma is meglehet találni, de a felszabadulás óta a falunk nagyban megváltozott. 1952-ben megala­pon, végre megindult a munka. A falu végén volt egy rombadőlt épület, annak a kövét kezd­ték szállítani a leendő kultúrotthon helyére. A la­kosság nagy lelkesedéssel látott munkához. A se­­rénykedők között ott találjuk a 63 éves Géczi Ist­ván bácsit is, aki magas kora ellenére is részt vesz a közös munkában. Az új, központifűtéses kultúrház emeletes épü­letében mozi-, tánc-, klub- és olvasóterem lesz. PALAGYI LAJOS. Boly Ők is ünnepeltek a felét a kötelező beadás keretein belül. Asszo­nyaink a második alkalommal is csaknem más­félezer darab tojással tértek vissza. Külön meg kell említenünk, hogy 38 család csak ez alkalom­mal kezdte meg az ez évi kötelező beadás tel­jesítését. Nagy előkészületek előzték meg a nemzetközi nőnapot, melynek tiszteletére a falu dolgozói 89 958 korona értékű kötelezettségvállalást tettek. SÁNDOR GIZELLA, aktivista Salovo, zselízi járás. A nemzetközi nőnap tiszteletére nagy verseny folyt a stúrovoi járás asszonyai között. Agitkettő­­sőket alakítottak a kötelezettségvállalások és a nemzetközi nőnap ünnepségeinek megszervezésére. A kötelezettségvállalások értéke eléri a 48 ezer koronát. Azonkívül 14 ezer tojást adnak be terven felül. SZARAZ MARIA. Nána Sikerült akció Községünk nőbizottsága és annak aktivistái úgynevezett kosár akciót szerveztek, hogy ezzel is meggyorsítsák a tojás beadását. Házról-házra járva már az első napon 1 930 darab tojást vásároltak fel, s ennek több mint Öröm a faluban A Somorjai Egységes Földművesszövetkexet meg­csinálta múlt évi elszámolását. A 184 állandó tag között másfél millió koronát osztott széjjel. Ezen a szombati napon öröm volt nézni azt a nagy surgést-forgást, mely a faluban uralkodott. Az üzletek estig maradtak nyitva. Még vasárnap is vásárolták a televíziós készülékeket, rádiókat, mosógépet és motorbiciklit. Az EFSZ-ben dolgozó fiatal fiúk egész vasárnapon át kerülgették a vá­rost új segédmotoros biciklijükkel. Arcuk sugár­zott a boldogságtól, s eszükbe sem jutott beülni a kocsmába. Ezt a boldogságot hozta életünkbe a somorjai EFSZ. kult a szövetkezet, amelybe már kezdetben — néhány gazda kivételével — mindenki belépett. A szövetkezetünk már a kezdet­ben is szép eredményeket ért el. Ezt bizo­nyítja, hogy a második évben megnyertük a járási vándorzószlót. A szövetkezet fenn­állása óta a dolgozó asszonyok helyzete egészen megváltozott. Nem kell már többé kévébe aratni, nem kell már a más föld­jét éhbérért túrni. Megváltozott a falu arculata is. Eltűntek a földbevájt kis kunyhók, helyükbe szép új házak épültek. Egy kis szalmatetős kuny­hóra még én is emlékszem. A kisbíróé volt. Helyében most egy szép családi ház terül el. Ilyen valamikor még a legnagyobb gazdának sem volt. A házak belseje is megváltozott. Új bútorokkal vannak be­rendezve. Hol volt egy parasztházban a „régi jó világban" ilyen? Mindenütt új konyhabútor, mosógépek, porszívók, villany­­főzők. Mindezt az új szocialista társadalmi rendszer biztosítja dolgozóinknak. A szö­vetkezet megalakulása óta egy teljes utca­­sbr épült, amely a „Füttyents" elnevezést kapta. A házak előtt új vaskerítések van­nak. Mióta szövetkezet van a falunkban, az­óta már villanyt és az annyira várt hang­szórót is megkaptuk. Szövetkezetünknek már nyolc istállója van. Lassan áttérünk a IV. típusú szövetkezet mintájára. Boly egyre jobban magán viseli a szocialista falu képét. KACZOR GIZELLA, Somorja MOLNARNÉ, Boly. A szódái nőbizottság tagjai és aktivistái a kézimunka-szakkörben hasznosan és vidá­man töltik szabad idejüket. A nemzetközi nőnap alkalmából munkájukból gyönyörű kiállítást rendeztek. Helyreigazítás A Dolgozó Nő 5. számának hatodik oldalán megjelent első levélnél elfe­lejtettük közölni a levél írójának nevét. A levél írója Pomozi Eszter, Kvetna, zselízi járás. 7

Next

/
Thumbnails
Contents