Dolgozó Nő, 1959 (8. évfolyam, 1-24. szám)
1959-03-15 / 6. szám
*KH*GOSKO*e Ы я и-rGA 1959M«LC így volt ez Füleken is Több mint kétszóz asszony vett részt a konferencián. A beszámoló vázolta a járás mezőgazdasági viszonyait. Felhívta az asszonyok figyelmét a gépek segítségére, amelyek segítségétől éppen az asszonyok idegenkednek a legjobban, pedig a gépek például a fejésnél rengeteg erőt és időt takarítanak meg. Csakis a gépek alkalmazásával érhetjük el, hogy többet, jobbat és olcsóbban termeljünk. Nagy feladat áll a füleki járás asszonyai előtt az ifjúság nevelése terén is. Mert fiatalságunk még ma is a városba törekszik, hogy ott könnyebb, tisztább foglalkozást, jobb szórakozást keressen. A füleki járás EFSZ tagjainak átlagos életkora 45 év, sőt egyes szövetkezetekben még ezt a korhatárt is túlhaladják a szövetkezeti tagok. Maliárné, az első felszólaló elmondotta, hogy a hodejovi szövetkezet is jól működik. Évről-évre gyarapszik a közös vagyon, u. i. minden évben 12%-kal töltik fel az oszthatatlan alapot. Hogy a jövő biztos legyen: „11 ha területen szőlőt ültettünk, 40 ha területen talajjavítást végeztünk. Ez évben elkezdjük az üvegház építését, hogy zöldségfélékből is elegendőt tudjunk termelni. A szövetkezet tagsága tudja, hogy csak akkor válik igazán gazdaggá a szövetkezet, ha évről évre szaporítják a közös vagyont." Egymás után szólaltak fel a sídi, nagydaróci, holisi, óbásti asszonyok Elmondták, milyen sikereket értek el, mik a nehézségeik, terveik, hogyan akarják teljesíteni a reájuk háruló feladatokat. Az EFSZ-ek járási konferenciája Zselízen megmutatta, milyen nagy harcot vívott és vív napról-napra a falusi emberek józan észjárása az ósdi hagyományokkal, szokásokkal és a babonás hittel. Munkájuk eredményeivel bebizonyították, hogy a jó termés csupán a becsületes munkától, az agrotechnikai határidő pontos betartásától és a korszerű talajművelési eszközök helyes használatától függ. A zselízi járásban is a szarvasmarhaállomány feltöltése a legfontosabb feladat. Biztositaniok kell a jó és olcsó takarmányt. Az istállók építéséhez fel kell tárni a helyi tartalékokat, hogy gyorsan és olcsón elegendő férőhelyű istállót tudjunk építeni. Sok még itt a tennivaló. A zselízi járásban egy tehén tartásának évi költsége 3415 koronára rúg és egy tehén után 3900 korona a jövedelem. A tiszta jövedelem tehát 488 korona. El kell érni/nk, hogy olcsóbb takarmányozással, jó minőségű te-KÜZÜS ÖRÖMÖJ Az Egységes Földmüvesszövetkezetek IV. kongresszusának előkészítő vitaiban falusi dolgozóink ;;ok értékes javaslattal segítették mezőgazdasagunk fejlődését. A javaslatokat nem csak papírra írták, hanem azonnal meg is valósították, a régi munkamódszereket újakkal cserélték fel, hogy mezőgazdasági termelésünkben már ez évben megmutatkozzék az a nagy haladás, melyet pártunk XI. kongresszusa tűzött elénk. A járási szövetkezeti konferenciákat megelőzően minden járásban összehívták a mezőgazdaságban doigozó nők aktíváját, mely aktíván asszonyaink értékes javaslatokat és kötelezettségvállalásokat henek tartásával fokozzuk a tiszta jövedelmet. A konferencián 260 küldött vett részt, melyből 35 asszony. Minden szövetkezetből felszólalt valaki, hogy elmondja szövetkezetének eredményeit, javaslatait, munkamódszereit. jgy vitáztak A kissárói szövetkezet elnöke így érvelt: - Amíg szövetkezetünk összes bevételének 60 %-6t nem az állattenyésztésből nyerjük, gazdaságilag nem mondhatjuk magunkat elég erősnek. Jelenleg nálunk az állattenyésztés jövedelme az összjövedelem 48 °/o-át teszi ki. Fejlesztenünk kell és fej-1. A szocialista versenyben a kissallói EFSZ győzött. «А szövetkezet elnöke átveszi a vándorzászlót. 2. A Damásdi fiatalok nevében Kondács Mihály szólalt f el. 3. A járási konferencia küldöttei érdeklődnek a könyv ek iránt. 4. Kertik Mária, a bajkai EFSZ sertésgondozója szerint ú gy érhetünk el jó eredményt a malacelválasztásnál, ha ne m csak jól etetünk, hanem lelkiismeretesen gondoskodunk is az állatokról. leszteni fogjuk állattenyésztésünket. Tudjuk, hogy csak ott lehet jó az állattenyésztés, ahol a növénytermelést sem hanyagolják el. A jó növénytermelés alapja a jó trágyázás. A jó állattenyésztés alapja a jó növénytermelés. Sokat kell még javítani a komposzt és a műtrágya tárolása körül is. Megemlítem még a kapásnövények gondozását illető terveinket is. A kapásnövények vetésénél minden szövetkezet betartja a tervet. Azonban a kapálásnál már csak „tessék-lássék". A legtöbb szövetkezetben 'hagyon sok a munka, mikor kapálni kellene. Be kell hogy vezessük a már tíz éve emlegetett négyzetes ültetést, hogy a növényápolási munkáknál is kihasználhassuk a gépek erejét. Sokszor az a hiba is előfordul, hogy a csúcsmunkák idején kapkodás van a szövetkezetben. Ez azért van, mert a csoportok nem végzik eléggé önállóan a munkát. A csoportvezetők nem rendelkeznek az önálló munkavezetés gyakorlatával. Ez évben a szövetkezet tagsága felelőssé teszi a csoportvezetőket a csoportok jó munkájáért. A vitafelszólalásokban kérdéseket adtak fel az egyes szövetkezeteknek. A kérdésekre liléitek. Nem volt ritka dolog, hogy a gyengébben működő szövetkezetek vezetői - elmondva helyzetüket - kérték a többi szövetkezeti tagokat, segítsenek nekik tanáccsal. A kérés nem volt hiábavaló. Csaknem minden szövetkezet felszólalója rátért a kérdésre, megfontoltan, józanul, jóakarattal tanácsoltak, jó példát mutatva a kollektív vezetés eszméjének. A zselízi járás egy évvel ezelőtt barátságot kötött a kojetíni járással. Azóta e két járás és szövetkezetei között szocialista munkaverseny folyik. Segítik egymást és tanulnak egymástól. Az első évben a kojetíniek lettek a szocialista munkaverseny győztesei, akik egy hektár földön 98 kg marhahúst, 134 kg sertéshúst, 964 liter tejet és 650 tojást termellek. Gabonatermésük pedig elérte a 33 mázsás átlagot. A járás élenjáró szövetkezetei már 1958-ban teljesítették az ötéves tervet. A konferencián a vendégek sorai között foglalt helyet a Kojetíni Járási Nemzeti Bizottság elnöke is, a kojetíni járás szövetkezeti tagjainak küldötteivel együtt. A küldöttek vezetője ezekkel a szavakkal fejezte be vitafelszólalását: - Szép munkát végeznek mind a zselízi, mind a kojetíni járás szövetkezetesei ebben a mezőgazdaságunk számára történelmi nevezetességű időszakban, amikor a mezőgazdasági udvarok bemohosodott kapuit kitárjuk, hogy utat nyissunk о haladás számára. Úttörők a szövetkezeti tagok, kiknek dicsősége örökre megmarad. A vita befejezése után a szövetkezetek kiváló dolgozói dicsérő elismerésben részesültek. Azután következett a járás keretén belül folyó szocialista munkaverseny kiértékelése. A versenyben a kissallói szövetkezet lett az első. A kissallói szövetkezet az utóbbi időben megmutatta, hogy a legjobban gazdálkodik. A szövetkezet tagjainak igyekszik állandó keresetet biztosítani, nem bízva őket az időjárás befolyásolta terméseredményekre. A kissallói szövetkezet egy hektárra eső tejhozama 544 liter, sertéshústermelése pedig 114 kilogramm. A járási nemzeti bizottság elnöke átnyújtotta a kissallói szövetkezet elnökének a vándorzászlót. Ezután sor került az EFSZ-ek IV. Országos Konfereciája küldötteinek megválasztására. A küldöttek között két női dolgozó is van: Szabó Mária, a kissallói EFSZ tagja és Vida Irén, a kétyi EFSZ tagja. A tornaijai EFSZ-ek járási konferenciáján bejelentették, hogy о járásban gazdálkodó 58 szövetkezet a járás összföldterületének 84 %-án gazdálkodik. Az elmúlt évben szép terméseredményeket értek el a szövetkezetek annak ellenére, hogy az időjárás nem volt kedvező. A keszi szövetkezet a kukoricatermelésben átlag 43 mázsás hektárhozamot ért el, a felsővalii pedig 50 mázsát. A cukorrépa termelésben a hanvai EFSZ 655 mázsás, a tornaijai 407 mázsás terméshozamot ért el. Szép eredményeket értek el a lentermelésben is. A legszebbet a megyesi EFSZ érte el: 10 hektár területen 33,50 q szárat és 6,60 q lenmagot termelt hektáronként, melyért 188 000 koronát kapott a begyűjtőszervektől. A lentermesztők országos konferenciáján első helyezést és jutalmul 2000 koronát kapott. Sok jó szövetkezete van a járásnak, állapította meg beszámolójában a járási nemzeti bizottság elnöke. Azonban foglalkozni kell a gyengébbekkel is, azokkal, amelyek a sok figyelmeztetés ellenére sem akarják betartani a szövetkezet alapszabályait. Idetartoznak: a méreten felüli háztáji földek és állatállomány, továbbá a pausál-jutalmazás. A hibákért a szövetkezet vezetői felelősek, akik nem merik felelősségre vonni az alapszabályt megsértő tagokat. A gömöri szövetkezetben 41 szövetkezeti tagnak van túlméretezett háztáji földié. A szövetkezeti konferencián sok hozzászólás hangzott el. Többen elítélték a gömöri példát. Elmondták, milyen kárt okoz a megengedettnél nagyobb háztáji gazdálkodás. A tornaijai konferenciáról mégis hiányzott valami. Ugyanis csak öt asszonyküldött volt a konferencián. Mégiscsak jó lett volna megkérdezni, mi a véleményük az asszonyoknak a háztáji gazdálkodásról, hiszen az asszonyok a rabszolgái ezeknek a földeknek, amit a férfiak csupán dísznek tartanak. L. E. Fényképezte: Cseh Gusztáv A Szólánc Huta-i egységes földművesszövetkezet tagjai a fiatal és szorgalmas Balog Mártát küldték a Prágai Konferenciára. Balog Márta sertésgondozó, aki a reábizott sertéseknéf elérte a napi 90 dkg-os súlygyarapodást. KÜLDÖTTEINK A KONGRESSZUSON IS ELMONDJA Ki ne ismerné, ki ne hallott volna Gergely Istvánnéröl, a nagygéresi EFSZ elsőszámú dohánytermesztő csoportjának vezetőjéről? Először a járási szövetkezeti konferencián láttam. Magas, kék szemű, pirospozsgás, mosolygós arcú, lényéből csupa értelem és határozott tenniakarás sugárzott. Néhány nappal később megtudtam, hogy azok közé került, akiket a járási konferencia küldöttnek választott a prágai kongresszusra. Elmondja, hogy 5 hektáron 70,13 q dohányt termeltek, amely jó minőségével a tervezett 178 200 korona helyett 212 027 koronát jövedelmezett a szövetkezetnek. Ugyanakkor a másik két csoport alig érte el a 100000 koronás jövedelmet. Gergely Istvónné csoportja nem véletlenül érte el ezt a fényes eredményt, amely egyedül álló a királyhelmeci járásban. Beszélgetés közben megtudom, hogy tavaly a Gergely család 1305 munkaegységet dolgozott le, melyre csak pénzben 24 795 koronát kaptak kézhez. Igaz, hogy Gergelyné soha ki nem marad a munkából. Egyedül 625 munkaegység után kapta meg a részesedést. Szereti a szövetkezetét és 17 éves egyetlen lányát is arra neveli, hogy szeresse a földet. Minderről a kongresszuson is beszámol. к A Szepsi-i Egységes Földműves Szövetkezetben nemrég választottak új zootechnikust. Az új zootechnikus Üveges Klára lett. Hogy a tagok bíznak benne, azt az is mutatja, hogy őt választották szövetkezetükből a kong resszus küldöttévé. Pál Judit néni szereti a munka jót, ezért van az, hogy az áji szövetkezetben jó bevételt biztosit a baromfitenyésztés. Odaadó munkája jutalmául Pál Judit nénit küldik az áji szövetkezeti tagok az EfSZ-ek IV. Országos Konferenciájára. Szabó Mária a kissallói szövetkezet dohánycsoportjának legjobb dolgozója, ö képviseli majd szövetkezetét az EFSZ-ek IV. kongresszusán Prágában.
