Dolgozó Nő, 1958 (7. évfolyam, 1-24. szám)
1958-02-15 / 4. szám
Hazánkból Az érsekújvári Eiektrosvit-iizem büszkesége az „Ifjúsági műhely" 70 tagú leánykollektívája. Nemcsak 15 nappal előbb teljesítette a múlt évi tervet, de 305 740 korona értékű áruval többet is termelt. A szocialista munkaverseny többszöri győztesét, Poilák Terit szeretettel és megbecsüléssel emlegetik a mesterek. Kmety Gaby újítási javaslatainak egyike 30 000 korona megtakarítást jelent az üzemnek. Szaktudásukkal, szorgalmukkal örömet és elismerést szereznek nemcsak maguknak, de az üzemnek, szüleiknek, tanítóiknak is. Imelyen példás téli mezőgazdasági iskola működik. Az ifjúság szakképzettségének fejlesztéséről Strieska János, az ottani nyolcéves középiskola tanítója gondoskodik. Őszinte segíteniakarással buzdítja és tanítja a huszonhárom 14 és 17 év közötti leányt és fiút, hogy fejlesszék tudásukat. Az imelyi ifjúság jó tanítója fáradozását azzal hálálja meg, hogy fokozott szakképzettséggel segít az egységes földművesszövetkezetük felvirágoztatásában. Szedlák Mária, a Belügyi Megbízotti Hivatal dolgozója 6 évi kitartó munkával és erős akarattal elvégezte főiskolai tanulmányait. így nyílik meg a nők részére a lehetőség, hogy a férfiakkal egyenrangú vezető állásba jussanak. A tudás a legjobb út az érvényesüléshez. 12 gyermeknek adott életet Sajószárnya felső végén 10 egyforma ház sorakozik. A sokgyermekes családoknak építették 1942-ben. Ezek egyikében laknak Gákáék. Az erre járó-kelő el sem hinné, milyen nagy család is lakik a nem túl nagy házacskában. Juli nénit az ebédfőzésnél találtam a konyhában. Ebédet készített férjének, no meg a gyerekeknek. Néhány percre leültünk, hogy egy kicsit felidézzük a felette elszállt időket. 3 — Régen volt, — mondja, — mikor férjemmel összeházasodtunk. Nehezen kezdtük a közös életet, mert szegény emberek gyermekei voltunk mind a ketten. Férjem megtanúlta a cipészmesterséget, de az akkori munkanélküliség dohánymunkásnak kergette Buk-hoz. Egy éven belül megszületett az első gyermek, Jóska. Akkor még gondolni sem mertem arra, hogy 12 gyermekem lesz. Ahogy múltak az évek, úgy szaporodtak a gyermekek. A háború befejezéséig már 8 volt. Hogy milyen nehéz volt a sokgyermekes családok élete — azt mondanom sem kell. Dohánymunkások voltunk, résziben arattunk. Sok-sok éjszaka mostam a gyermekekre, hogy reggelre tiszta ruhában mehessenek iskolába. Ezután még 4 gyermekem született. D'szszesen tehát 12. Jóska, a nagyobbik fiam 26 éves, mór megnősült. Marcsu és Ica leányaim férjhez mentek. Pista most 2. éve katona. Gyula az állami szerveknél szolgál, tehát még heten vannak itthon. A legkisebb lányom, Rózsika, 3 éves. Eljár az idő, 46 éves vagyok már. Most, hogy a gyerekek már nagyobbak és keresnek is — no, meg gyereksegélyt is kapunk - szépen megélünk, nem úgy, mint a felszabadulás előtt, mert bizony egy kenyér egy napra nálunk kevés ennyi gyermeknek. Sokat küszködtünk a férjemmel, de nem bántam meg, egyformán szeretem mind a 12 gyermekemet. Majd ha megöregszem, nem is fogom tudni, melyikhez menjek. így mondotta Juli néni. Hogy sokáig lesz még fiatal, az bizonyos, mert sem az évek száma, sem pedig a megpróbáltatások nehézségei nem látszanak meg rajta. Mindig fiatalosan jár és végzi munkáját, mert van belőle elég, hiszen 7 gyermek van még otthon. A két nagyobbik fiú barátom. Együtt éltük a gyermekévek örömeit. Bármily nehéz volt is az életük, mindig tisztán jártak. Julis néninek volt is mit csinálnia, nem volt ideje tétlenkedni, s ha kellett, hát éjszaka is dolgozott, mert hiszen nappal kapálnia kellett, de ö mindig türelmesen végezte minden munkáját. A gyerekek tudják, hogy édesanyjuk mennyit szenvedett és dolgozott érettük és jóságukkal hálálják meg szüleik gondoskodását. A gyermekek jók, azt az egész falu megmondhatja. Munkában nevelkedtek, de meg is állják helyüket minden munkábpn. Édesanyjuk a példakép a munkában és az élet minden területén. Kívánják édesanyjuknak, hogy még sok-sok évet töltsön közöttük. Nagyon kevés olyan szövetkezet van járásunkban, amelyben fiatal lányok is dolgoznak. A hanvai EFSZ nagyon sokat köszönhet a lányoknak, akik különösen a kertészeti munkákból vették ki tevékeny részüket. Néhány fiúval megalakították az ifjúsági munkacsoportot és egész nyáron át minden segítség nélkül végezték feladataikat. Szorgalmas munkájukból több mint 85 000 korona tiszta haszna lett a szövetkezetnek. Késön ősszel aztán véget ért a munka a kertészetben, de az ifjúság nem szűnt meg dolgozni. A fizikai munka elvégzése után Molnár Irénke vezetésével, aki a szövetkezet kertészetében brigádvezető volt, kulturális tevékenységbe kezdtek. Két színjátszó csoport is működött. Bemutatták az „Éles Marika menyasszonyi fátylá"-t, nagy sikerrel. Most körútra indúlnak a közeli falvakba. A jó munka - amit az ifjúság a szövetkezetben és a kulturális élet terén kifejtett - meghozta az elismerést a szövetkezet vezetősége részéről is. így került aztán Molnár Irénke és Etelka egyhetes prágai kirándulásra. Németh J. Nyugdíjasok klubja Kassán Élénk érdeklődés kiséri a nemrégen megnyílt nyugdíjasok klubját. Kezdeményezői Kancir, Loksa, Simán elvtársak, akik maguk is nyugdijasok. Felismerték, hogy az idősebb embereknek is nagy szükségük van társaságra, szórakozásra, kellemes környezetre. A szép gondolatot 2emberi elvtárs, a HNB szociális osztályának vezetője magáévá tette, és néhány héten belül megalakult a nyugdijasok klubja, mint az első ilyen klub Szlovákiában. A nagyszámú közönség jelenlétében Mihocik elvtárs, a HNB alelnöke, ünnepélyes keretek között átadta a város nyugdíjasainak a klubot, „A klub a tiétek. Ahogyan vezetni fogjátok, olyan lesz“, - mondta Mihocik elvtárs. Szép, jól fütött helyiségben, újságok, folyóiratok, társasjátékok állanak a vendégek rendelkezésére. Kávét, teát kapnak olcsó áron. Kellemes környezetben, beszélgetve, szórakozva töltik idejüket azok, akik odahaza talán magukra lennének utalva. Strausz Margit, Kosice.
