Dolgozó Nő, 1958 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1958-02-15 / 4. szám

1 9 4 О Г/ П948. február 21.-én az Óváros tér történel­mi nevezetességű népgyűlésén Kl. Gottwald elvtórs kormányelnök beszél. Я51г éaetöztént... Csehszlovákia Kommunista Pártja 1948 február 25.-én megakadályozva a reak­ciós pártok puccskísérletét, a népi milí­cia segítségével átvette az ország veze­tését : 1948-ban fejezték be a kapitalisták kezén levő nagyvállalatok államosítását; 1948-ban alakult meg az összes hala­dó erőket és tömegszervezeteket magá­ban foglaló Nemzeti Front, népi demo­kratikus állomrendszerünk biztosítéka; * * * 1948-ban egyesült a Szociáldemokrata Párt Csehszlovákia Kommunista Pártjá­val; 1948 május 9.-én lépett érvénybe az új, népi demokratikus csehszlovák alkot­mányi4 Egy ember életében tíz év már számításba jövő idő. A történelemben csak egy homokszem. De vannak a történelemben esztendők, melyek egy ország, egy nép életében többet jelentenek, mint századok. így vagyunk mi is az utóbbi tíz esztendővel, mely 1948 februárjától eltelt. Nem akarok számokat említeni, pedig bizo­nyára azok is érdekesek lennének e kitétel alá­támasztására. Úgy hiszem mindenki, aki figyelem­mel kisérte az utóbbi évek fejlődését, tudja, miből állt Szlovákia ipara, mezőgazdasága, iskolái, szo­ciális intézményei tíz évvel ezelőtt és mink van ma. Milyen lehetőségei voltak az asszonyoknak, leányoknak munka és tanulás szempontjából tiz évvel ezelőtt, és milyenek ma. Nem tudom, hogy tíz évvel ezelőtt hány asszony értett nálunk az esztergapad kezeléséhez, hány mert bátran oda­ülni a gépkocsi, vagy a traktor volánjához, hány volt mérnök, vagy orvos. Bizonyára voltak, de ha összeszámlálnánk, csak egy kis hányada lenne annak, ami ma van. Tiz esztendővel ezelőtt még nem voltak nemzetiségi iskoláink, nem fejlődhe­tett a hazai magyar kultúra sem. Igen, a februári győzelem meghozta a nemzetiségi kérdés marxista alapokon való megoldásának lehetőségét. És hogy ma vannak Csehszlovákiában magyar iskolák, ezekben felnevelt értelmiség, magyar színház, saj­tó és irodalom, az csak azért van, mert a legha­ladóbb osztály, a munkásosztály vette kezébe a hatalmat. Úgy érzem, nem kellenek hangzatos jelszók e fejlődés megértéséhez. Nehéz volna azonban megérteni a fejlődést, ha nem tudatosíthatnánk azt a tényt, hogy azok az eredmények, amelyeket elértünk, kizárólag egy minden eddiginél igazsá­gosabb társadalmi rendszer közepette váltak le­hetségessé. Ennek a társadalmi rendszernek kor­látlan fejlődését indította meg 1948 februárja. A februári események törvényszerű következmé­nyei voltak annak a fejlődésnek, amelyen az ország a felszabadulás óta végigment. A nemzeti felsza­badító harcot a kommunista párt vezette és benne a dolgozók hozták a legnagyobb áldozatokat, abban a reményben, hogy egy igazságosabb Csehszlovák Köztársaságot teremtenek, melyben a dolgozó ember lesz az úr. A kassai programban a kormány kifejtette, nem fogja tűrni „hogy a fel­szabadított köztársaságban egyes élősdiek és csoportok kizsákmányoló érdeke túlsúlyban legyen a város és a falu dolgozó népének érdekei felett". Ezt a fogadalmat, mint tudjuk, aláírták a kommunista párton kívül a többi pártok képviselői is. De kö­vetkezetesen csak a kommunista párt ragaszko­dott ennek az elvnek a betartásához. A burzsoá pártok ezzel szemben olyan politikát kívántak folytatni, amely a régi burzsoá Csehszlovákia re­staurálásához vezetett volna. És mikor látták, hogy politikájukat a dolgozó nép nem támogatja, kor­mánycsínnyel akarták magukhoz ragadni a hatal­mat. A reakció azonban elszámitotta magát. Had­sereg nélküli tábornoknak bizonyult. Az azóta eltelt tíz esztendő alatt megérett, meg­erősödött a csehszlovák népi demokrácia. A szo­cializmus felépítése ma már nemcsak vágy, hanem konkrét tény. Útunkon elérkeztünk arra a helyre, ahonnan a szocializmus távlatai már jól láthatók. A kommunista párt vezetésével a következő évek­ben a maradék utat is biztosan meg fogjuk tenni. Szigeti György. 1948-ban Klement Gottwald miniszter­­elnököt választotta a nemzetgyűlés a lemondott Benes helyett, köztársasági elnökké; 1948-ban kezdődött meg Szlovákia iparosítása; 1948-ban kezdődött meg az egységes föidművesszövetkezetek szervezése; 1948-ban hagyta jóvá a nemzetgyűlés az egységes iskolatörvényt. Ez tette le­hetővé, hogy a magyar és ukrán gyerme­kek anyanyelvükön tanúihatnak; 1948-ban ült össze a CSKP IX. kon­gresszusa ; 1948-ban hirdették ki az ipari újjáépí­tés 5-éves tervét. FP. 11

Next

/
Thumbnails
Contents