Dolgozó Nő, 1958 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1958-02-01 / 3. szám

* / / 'j i У / Személyek: A feleség, a férj. Megtörténhetne bármely otthonban, bár­mely reggel. Feleség: Mit szeretnél ma ebédelni? Férj: Nekem teljesen mindegy. Feleség : Nekem ne azt mondd, hogy „neked teljesen mindegy". Azt főzöm, amire gusztusod van. Férj : De nekem valóban teljesen mind­egy. Azt eszem, amit elém teszel. Feleség : Mindig ugyanezt mondod és délben meg nem ízlik az ebéd. Férj: Nekem minden ízlik. Feleség : Ismerem az ízlésedet. Tehát beszélj, mit kívánsz? Férj: Hidd el, nem kívánok semmit. Nekem minden ízlik. Feleség: Mi a véleményed, mondjuk a disznósültröl? F é r j : Az, hogy jó. Feleség: De ha kövér a húsa, az megárt neked. Férj : Akkor végy soványát. Feleség : Azt kell venni, amit kapok. Férj: Akkor vedd azt, amit kapsz. F e I e $ é g : És ha kövéret adnak? Férj: Akkor hozz kövéret. Feleség : Épp most mondtam, hogy a kövér disznóhús megárt neked. Férj: Akkor végy mást. Feleség : De mit? Férj: Nekem mindegy. Feleség : Talán eszedbe jut valami. Férj: Nem jut eszembe semmi. Végy borjúhúst. Feleség : Borjúhúst, manapság? Hon­nan vegyem a borjúhúst, amikor a hentes be van zárva? Férj : És disznóhúst kapnál? Feleség : Nem, disznóhúst sem. Mit szólnál mákosmetélthez? Férj: Jó. Feleség: Az a baj, hogy a mákdará­lóm elromlott. Mi a véleményed az almás­­rétesről? Férj: Az is jó. Feleség : Igen ám, de az alma még nagyon drága. Tudod mit, halat veszek. Mi a véleményed a balatoni fogasról? Férj : Jól van. Legyen fogas. Feleség: Csakhogy az is meglehet, hogy a fogas nem friss. Nem akarnál in­kább pontyot? Férj : Akkor legyen ponty. Feleség : Csakhogy a ponttyal sok a munka. Mondd már meg, mit akarsz? Férj: Becsületszavamra, nekem mind­egy. Feleség : Mindenre, amit csak mon­dok, csak fintorogsz. Férj: Én fintorgok? Feleség : Persze, hogy te. Nekem az evés nem probléma. Én még főtt krumplival is beérem. Férj : Akkor főzz főtt kruplit. Feleség : Főtt krumplit ebédre? Nem, olyan rosszúl még nem megy, hogy főtt krumplit tálaljak fel ebédre. De várj csak, leszaladok a csarnokba, ott nyulat kapni. Akarsz nyulat? Férj: Akarok. Feleség: Csakhogy ma már nem le­het. A nyulat meg kell rendelni. És ha a jö­vőben nyulat akarsz ebédelni, nagyon kér­lek, szólj néhány nappal előbb, és ne az utolsó pillanatban. Férj: A nyulat nem én indítványoztam. Feleség: Nézzenek oda! Nem akar­tál nyulat? Most aztán igazán nem tudom mit főzzek. Nem kívánnál, mondjuk inkább valami főzeléket? Férj: Rendben van. Főzz főzeléket. Feleség : Csakhogy a főzelékkel nem laksz jóll A legjobb lesz úgy hiszem, ha vendéglőben ebédelsz. Férj: Jó. Ebédelek vendéglőben. Feleség: Mindjárt sejtettem, hogy vendéglőben akarsz ebédelni. Már az ele­jén tudtam, hova akorsz kilyukadni. Ezért nem volt neked semmi az ínyedre!! (Függöny.) Stefánia Grodzienska, lengyel humorista. Igaz, hogy moziba készülünk, de borzasztóan örülünk látogatásuknak ... _ Ez a síkos idő tulajdonképpen kitűnő dolog... megtakarítjuk az autóbusz költséget!

Next

/
Thumbnails
Contents