Dolgozó Nő, 1958 (7. évfolyam, 1-24. szám)
1958-02-01 / 3. szám
olyan alkalmazottnak, aki egyben III.vagy IV.-fokú szövetkezetnek a tagja, de sem házastársa, sem a vele közös háztartásban élő más családtagja nem lépett be a szövetkezetbe, csak alacsonyabb összegű családi pótlék jár. Ellenkezőleg azonban, vagyis ha úgy az alkalmazott, mind házastársa vagy a vele közös háztartásban élő más családtagja is szintén szövetkezeti tag és a tagföld nem haladja meg a megengedett félhektárt, a családi pótlék felemelt összegben jár. Fehér Gézónénak tehát azt tanácsoljuk, lépjen be ő is a szövetkezetbe és férje meg fogja kapni a felemelt összegű családi pótlékot már arra a hónapra, amelyben felesége szövetkezeti taggá vált, vagyis amelyik hónapban a taggyűlés taggá vette föl. Ha pedig Fehér Gézóné bármely oknál fogva nem válhatna szövetkezeti taggá, a magasabb összegű családi pótlék feltételeit úgy is teljesíthetik, ha szövetkezeti taggá a velük közös háztartásban élő más családtag válik, pl. apa, anya, após, anyós, testvér, felnőtt gyermek stb. A zs____i Ipari Kombinát üzemi bizottsága a következő ügyben kérte tanácsunkat: Az üzem egyik dolgozója, gyermektelen asszony, férje munkaviszonyban áll, a múlt év márciusától keresetképtelen beteg. Időközben áprilistól augusztusig kórházi kezelés alatt állt, mely időre csak féltáppénzt folyósítottak számára. Kérdi, hogy helyesen jártak-e el, nem járt-e a kórházi kezelés ideje alatt is egész táppénz. Felelet: A régi törvény ilyen esetekben úgy rendelkezett, hogy akinek nincs családtagja. annak intézeti kezelés esetén csak zsebpénzre volt igénye, amely rendszerint napi 4 Kcs-t tett ki. Minthogy azt, aki maga is biztosítva van, nem lehet a betegbiztosításban családtagnak tekinteni, ebben az esetben a régi törvény szerint csak zsebpénzre lehet igénye. Az új törvény azonban már nem ismeri a zsebpénzt. Ellenben az olyan nőtlen (hajadon), özvegy vagy elvált dolgozónak, aki senkivel szemben sem teljesít kötelezettséget, az intézeti ápolás ideje alatt csak féltáppénzt juttat. Eszerint nős férfi vagy férjes asszony intézeti ápolás alatt akkor is egész táppénzt kap, ha a másik házastárs munkaviszonyban áll, mert a fenti megszorítás csak a nőtlen (hajadon), özvegy vagy elvált dolgozókra vonatkozik, akik senkiről sem gondoskodnak. Sőt, teljes táppénz jár a hajadon anyának, a férjétől különváltan élő, de bíróságilag el nem választott asszonynak is, még akkor is, ha gyermektelen, valamint az olyan hajadon dolgozó nőnek, aki szülőjét tartja el. Az említett dolgozó nőnek tehát — mert nem hajadon, nem özvegy és nem elvált, — a kórházi kezelés tartamára teljes táppénz jár. Helyreigazítás: A 22. számunkban megjelent ,,A terhes nők védelmi ideje" című közleménybe értelemzavaró sajtóhiba csúszott be. Az utolsó bekezdésben a dűlt betűkkel szedett,,terhesség előtt" helyett „terhesség alatt" meghatározást kell érteni. ТЦМиущиик Nagyon is igaz, hogy a gyermek neveléséért legeisősorban a szülők felelősek, mert hisz tulajdonképpen a szülők nevelik gyermekeiket már csöpp koruktól fogva, az iskola csak később kezdi őket tanítani a tudományra. Mondani is így szoktuk: ,,A szüleim arra neveltek", ,,az iskolában azt tanultuk". A gyermekből csak akkor lehet becsületes, hasznos ember, ha mind a szülők, mind az iskola egyetértésben, közös erővel törekednek erre. Csak a nevelés és a tanítás közös, összefogó erejével lehet a gyermekből erkölcsös, egészséges lelkületű, okos, céltudatos egyéniséget kiformálni. Tudjuk azonban azt, hogy a szülőknek, illetve a családnak (nagyszülők, bácsik, nagynénik stb.) egy kissé nehéz a mai ifjúság nevelése, éspedig azért, mert őket még a régi világ nevelési rendszere befolyásolja. Azonban be kell látniok végre, hogy a mai ifjúság egy új világot épít, már pedig ha egy új világot akarunk felépíteni, fontos, hogy eltávolítsuk a régi, haladást gátló befolyásokat. Ezek eltávolításához pedig szükség van a szülők segítségére. Az a szülő, aki ehhez nem nyújt segédkezet, megakadályozza gyermekének előrejutását a fejlődés és haladás útján. Már pedig a fejlődés és haladás nemcsak az ifjúság érdeke, hanem maguké a szülőké is, sőt az egész nemzeté. Tagadhatatlan az a tény, hogy nagy szerepet játszik a serdülő gyermek jó vagy rossz tulajdonságainak kifejlődésében a szülők egymáshoz való rendezett vagy rendezetlen viszonya. A kölcsönös tisztelet vagy lebecsülés, az öszszetartás vagy széthúzás, egyszóval a szülők jó vagy rossz példája annyira erős, maradandó nyomot hagy a gyermek lelkületében, hogy őt egész életén keresztül kíséri, sőt irányítja. Továbbá a környezet, film és könyvek szintén nagy hatással vannak a serdülő korban levő gyermekre. A szülők ellenőrizzék, hogy gyermekük kivel barátkozik, és ne engedjék meg az olyan barátságot, mely a gyermekre rossz befolyással van. És végül a gyermek jellemére, lelkületére bomlasztó hatású irodalmi termékek olvasásának megtiltása, szintén a szülők és a tanítók kötelessége. Az ilyen bomlasztó, rosszhatású irodalmi termékek közé tartoznak az úgynevezett ponyva regényeken kívül a Courts-Mahler-féle hamis romantikájú szerelmi regények is. Az ilyen olvasmányok a fejlődésben levő jellemre igen káros hatással vannak, mert az olyan regényalakok, az annyira hibátlan jellemű emberek — amilyeneket Courts- Mahler szerepeltet könyveiben — a valóságban nem léteznek. A gyermek azonban ezt még nem tudja, és mert a méz édes és ragad, ő is ragaszkodik az ilyen ideálokhoz, és miután hiába keres ilyet az életben, lelkileg összeroppan. Tóth N. Harc a nők rákbetegsége ellen Dr. Erna Petrovská A rákbetegség még ma is a legfélelmetesebb betegségek közé tartozik. Alattomossága abban rejlik, hogy a kezdeti stádiumban úgyszólván minden ismertetőjel nélkül lappang. Ezért minden igyekezetünknek oda kell irányulnia, hogy a rákbetegségeknek ezt a stádiumát állapítsuk meg, amikor még megvan minden remény a sikeres gyógykezelésre és az ember megmentésére, hogy visszaadjuk őt a társadalomnak. Vonatkozik ez a családanyára és a dolgozó nőkre egyaránt, akik még életük teljes virágzásában vannak s csupán negyven évesek. Hogy ezt a nagyszabású programot sikeresen teljesíthessük, szükséges, hogy mindnyájan összefogjunk e nemes cél érdekében: az egészségügyi dolgozók és a polgárság széles rétegei egyaránt. Az egészségügyi művelődési szolgálat hasznos előadásokat tart a nőknek, hogy megismertesse velük a rákbetegség első gyanús jeleit, helyesebben a rákbetegséget megelőző állapotot. Abban az igyekezetben, hogy megállapíthassuk a rákbetegséget megelőző állapotot, a jelen időben úgynevezett d e p i s ztázs-akciókat szervezünk. Ez nem más, mint olyan személyeknek rendszeres kivizsgálása, akiknek koruknál fogva fokozott éberségre van szükségük. Ezt az akciót 1953-ban kezdtük meg, mikor is a nőknek behívólapokat küldünk azzal a felszólítással, hogy jelenjenek meg a gynekológiai (nőgyógyászati) vizsgálatokon. Örvendetes tényként kell elkönyvelnünk, hogy a nők többsége magáévá tette a felhívást és megjelentek nemcsak az első, de az ellenőrző vizsgálaton is. Sajnos, olyan nők is vannak még, akik a felszólításnak valamilyen oknál fogva nem tettek eleget és nem tartották szükségesnek, hogy orvosi vizsgálatnak vessék alá magukat, kü-1 lönösen akkor, mikor jól érzik magukat és semmi panaszuk nincs. Ez helytelen és sajnálatra méltó nézet. Arra vall, hogy nem fogták fel helyesen az akció lényegét, nem tudják értékelni a legjobb igyekezetét, hogy megakadályozzuk a betegség elterjedését a maga szörnyű pusztításában. Nem tudjuk eléggé kihangsúlyozni, hogy mennyire szükséges, hogy a kritikus korban lévő nők orvosi vizsgálatnak vessék alá magukat. A kivizsgálás egyáltalán nem fájdalmas, s nem is bonyolult. Gondosan kutatunk a betegség jelei után, melyek talán elkerülték a nők figyelmét. Sokszor a nő maga figyelmeztet ezekre a jelekre, különösen ha hosszabb időn át figyelte magát és rosszabbodást érzett s nem volt bátorsága ahhoz, hogy felkeresse az orvost. Gyakran felmerül a kérdés, hogy vajon szaporodik-e a rákmegbetegedések száma? Bizonyos, hogy a megállapított megbetegedések száma megnőtt, ami a rákbetegségben szenvedő személyek rendszeres kutatásának a következménye. Nagy sikernek számit azonban az, hogy megnőtt a gyógyítható és kigyógyftott esetek száma és csökkent a gyógyíthatatlan rákbetegségek százalékai Ez a sikeresen végzett deDisztázs akciónak és annak a figyelmeztető felhívásnak az eredménye, mely a nőket arra serkenti, hogy vegyék igénybe az orvosi segítséget. A rákbetegség sikeres gyógyítása megkívánja, hogy megszabaduljunk minden olyan káros befolyástól, melyek előidézhetik a rákbetegség keletkezését. A betegség ismertető jeleinek gondos figyelése és az orvos idejében történő felkeresése az a követelmény, melyet a rákbetegség elleni sikeres harc megkíván a nőtől. 13
