Dolgozó Nő, 1958 (7. évfolyam, 1-24. szám)
1958-10-15 / 20. szám
Közvetett agresszió Van az úgy néha, hogy a tolvaj kiabál a legjobban: - Fogják meg, fogják megl - és amikor az üldözők a Megadott irányba szaladnak, ö lemarad és a markába nevet. Valahogyan hasonlóan szeretnék csinálni ezt az amerikai államférfiak a nemzetközi élet porondján. Ha leigáznak egy kis országot, megfosztják a legdrágábbtól, a függetlenségétől - márpedig ez igazán rendes lopás -, akkor úgy állítják be a dolgot, mintha valami nagy veszedelemtől mentették volna meg ezt a szerencsétlen országot. Esetleg, hogy jószívűségüket bizonyítsák, valami kis édességet, vagy rágógumit is haj:landók a nélkülözők között szétosztani. Már többször írtunk arról, hogy az Egyesült Államok uralkodó körei a szovjet veszedelemről beszélnek, és mindenütt keresik ezt a képzelt bubust. S ez a képzelt bubus az, amit az amerikaiak közvetett agressziónak neveznek. Az utóbbi években óriási méreteket ölt a neirfzeti felszabadító harc Ázsia és Afrika elnyomott népei között. A gyarmati rendszer széthulló-félben van, a klaszszikus gyarmati birodalmak lassan mint olyanok kiszorulnak ezekről a földrészekről, és helyükre az Egyesült Államok szeretnének kerülni. Természetesen a felszabadított országok lakossága nem azért rázta le az egyik kölöncöt a nyakáról, hogy másikat vegyen helyébe, tehát ellenáll az amerikai követelésnek. Az amerikaiak pedig sokkal erőszakosabbak annál, minthogy beletörődjenek abba, hogy a kis nemezetek érvényesítsék jogaikat. Ök ezeket a kis nemzeteket meg akarják menteni a „kommunizmus pusztító veszélyétől". Nem kell bizonyítani olvasóinknak, hogy ilyen veszély senkit sem fenyeget, ellenkezőleg, a kdmknunista eszmék az elmaradott országokban is, mint Kina, Vietnam, Mongólia, csodákat műveltek. Az amerikaiaknak másért fáj a fejük. A felszabadult népek önálló, az amerikai tőke lealázó feltételeitől független nemzetgazdaságot akarnak megteremteni. Az amerikaiak félnek, hogy ezek a nemzetek kiesnek piacukról. Nem is gondolnak arra, hogy lehet tisztességesen is kereskedni. Ott, ahol rosszul megy a soruk, Dulles külügyminiszter receptje szerint kijelentik: - Es a Szovjetunió „közvetett agressziója", és be kell avatkozni. A libanoni nép nem tűri az amerikai bérenc kormányt, és ezt nevezik a Szovjetunió „közvetett agressziójának", tehát meg kell szállni Libanont. Bizonyíték nem is kell. Azt nem is találnának, hisz a Szovjetunió nem avatkozik ezeknek az államoknak a belügyeibe. A közvetett agresszió az amerikaiak szüleménye, és saját nyílt agressziójuk leplezésére szolgál. s. gv. Az Egyesült Arab Köztársaság elismerte a független Algéria kormányát, mely Kairóban már meg is kezdte tevékenységét. Elnöke Ferhat Abbasz, régi harcos. Az algériai nemzeti felszabadító hadsereg az elmúlt három hónap alatt nagy sikereket ért el. Mintegy 120 000 tagja közül sok a nő. Wang Hsiu-Lan, fiatal kínai traktoros, a csilijingi szövetkezet traktoroscsapatának egyik tagja. AUSZTRÁLIA Mary Leicester, az Ausztráliai Nőszövetség tagjának felszólalása az NDNSZ IV. kongresszusán Szükségesnek tartom, hogy igaz képet nyújtsak a hazámban végzett atom- és nukleáris fegyverekkel való kísérletekről. Tény, hogy állandóan több és több ember tudatosítja, miszerint a kísérletek nem szolgálják országunk védelmét egy állítólagos támadás esetén. De az is igaz, hogy a nők többsége még nem tudatosítja, hogy fel kell emelni hangjukat ez ellen, nem tudják, hogyan fogjanak össze a kísérletek elleni harcban. Ez persze nem jelenti azt, hogy hallgatunk, hogy félreállunk. A nagy ellenállási hullám akkor indult meg, mikor rakétakilövő állványokat kezdtek építeni az északnyugati partokon. Ezek veszélyeztetik a bennszülöttek nagy víztartályait. A terület száraz és messziről kell beszerezni az élelmet. Ezek primitív emberek, semmit sem tudnak a kísérletekről és természetesen nem fogják tudni, ha történetesen a kísérleteknek szánt területre lépnek. Dél- Ausztrália népe határozottan ellene van, hogy országuk egyharmada atomkísérletek színhelye legyen. A legélesebb tiltakozások egyike a tavaly Sidneyben megtartott női manifesztáció volt. Tizenhárom szervezet asszonya vitte a tiltakozó jelszavakat, a déli szünetben beszéltek a munkásokkal és röplapokat osztogattak. Küldöttséget menesztettek a parlamentbe és a képviselőkkel közölték álláspontjukat az atomkísérleteket illetőleg. Nyugat- Ausztráliában bíróság elé állítottak öt asszonyt, mert az utcán jelszavakkal tiltakoztak a kísérletek ellen. Egész Ausztráliából a szimpátia és a szolidaritás számos megnyilvánulása érkezett ezen öt asszony címére és a sajtó közölte valamennyi általuk hirdetett jelszót. Számos ausztrália polgár meg van róla győződve hogy az országuk területén végzett kísérletek sértik Ausztrália függetlenségét és ez beavatkozást jelent az ország belügyeibe. Sokat kell még dolgozni, hogy a nép rábírja a kormányt politikájának megváltoztatására. De meg vagyunk győződve róla, hogy ez is be fog következni és az ausztráliai nőknek nagy szerepük lesz ebben. Az atomkísérletek ellentétben állanak Ausztrália létérdekeivel és fékezik az ázsiai országokkal való nemzetközi barátság elmélyítését. Az utolsó háború befejezése óta országunk ipara hatalmas fejlődésnek indult. Szöveteink a nemzetközi piacon magas áron kelnek el. Még nemrégen nem volt munkanélküliség. Ma megváltozott a helyzet. A bérek csökkentek. Harcolnunk kell, hogy a nőknek a férfiakkal egyenlő jogaik legyenek, és egyenlő munkáért egyenlő bért kapjanak. Annak ellenére, hogy növekszik a nők alkalmaztatása, a gyermekintézményekről és a gyermekekről való gondoskodás nem fejlődik. Az Ausztráliai Nőbizottság petíciót intézett a kormányhoz, hogy növelje a gyermekintézmények számát .és az anyasági járulékot. A nők kezdik tudatosítani a háborús kiadások elleni harc szükségességét. A nőmozgalom felvilágosító munkát végez ezen a téren. Az ausztráliai nők a világon az elsők között voltak, akik kiharcolták választójogukat. Egy részük már 1898-ban választott. 1901-ben már valamennyi fehér nő részt vett a föderációs választásokban, de a helyi választásokban még ma is diszkriminációk A Tajvannal szemben levő tartományokban néhány millió milicionárius van készenlétben az esetleges invázió feltartóztatására. A „Vendéglátóiparunk és az egészségügy magas színvonaláért" címen rendezett kiállítást Csorbán sok külföldi js megtekintette. Douglas Houghton, a Labour Party képviselője és felesége elismerőleg nyilatkozott a kiállítás színvonaláról. állnak fenn. Számos nő vagyontalan, mert a háztartás a férj nevén szerepel. Ez a körülmény gyakran akadályozza a nőket választójoguk gyakorlásában. A szenátusba és az országgyűlés felsőházába öt nőt választottak. Ez is bizonyítja, hogy bár a nők rendelkeznek választójoggal, a közéletben még sincs őket megillető helyük. A bennszülöttek Ausztrália legtöbb államában nem rendelkeznek választójoggal, amennyiben nem kértek állampolgárságot. Helyzetüket a nyugat-ausztráliai helyi törvények szabják meg. Ugyanis ott él a bennszülöttek legjelentősebb része. A legtöbb esetben nem hajlandók állampolgárságot kérvényezni. Egyes államokban azokra is kihat a megkülönböztetés, akik születésüktől fogvd nem állampolgárok. A bennszülöttek a legtöbb esetben kvalifikálatlan- idénymunkások. Csak igen ritkán jutnak művelődési lehetőségekhez. Az Ausztráliai Nőbizottság igyekszik felvenni a kapcsolatot a bennszülött nőkkel. Meghívjuk őket otthonainkba és meglátogatjuk őket. A bennszülött asszo-t nyok határozottan követelik, hogy életjogaikat, mint az ország teljes jogú polgárainak, véglegesen és törvényesen ismerjék el. A rossz lakásviszonyok, a szociális intézmények hiányosságai kegyetlenül elnyomják a bennszülött asszonyokat. A nép által vezetett szövetkezetek alakítása egy lépést jelent előre. О z 1Л N * z о z о z tn N О z l/> N z о z (Л N z о z in 14 Előre, a szocializmus betetőzéséért! ur4ll„ . . un.1C7^ y Foto: Feró spMii NDNSZ * NDNSZ • NDNSZ *
