Dolgozó Nő, 1958 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1958-09-10 / 17. szám

Ez év július 16-átói 22-éig ülésezett Stockholmban a leszerelési és együttmű­ködési világértekezlet. Tizenötezer küldött jött itt össze a világ minden részéből, hogy különféle szociális, politikai és vallá­si beállítottságuk ellenére közös erővel ke­ressék meg a módját annak, hogyan lehet­ne megakadályozni a háborút, békés egyetértésben megoldani minden közös kérdést és megszilárdítani a világbékét. A világértekezletet nehéz politikai hely­zetben tartották. Azokban a napokban, amikor a Közép-Keleten kirobbant konflik­tus és az amerikai és angol agresszió miatt a nemzetközi feszültség a tetőpont­jára hágott. Ez a körülmény rányomta bé­lyegét a világértekezlet munkájára és tör­ténelmi jelentőséget adott határozatai­nak. Stockholm úgy él a világ köztudatában, mint a békeharc egyik igen fontos állo­mása. Nyolc évvel ezelőtt itt ülésezett a Világ-Béketanácsának az a nemzetközi kongresszusa, mely békefelhívásával meg­mozgatta az egész világ békeszerető és haladó erőit. Ez a felhívás az atombom­bák, baktérium- és más tömegpusztító fegy­verek használata ellen irányult, melyeket a koreai háború kitörésekor az amerikai agressziós csapatok akartak felhasználni a koreai nép ellen. A felhívást néhány hónap leforgása alatt fél milliárd ember irta alá. Érdekes volt megfigyelni, hogy a Közép- Keleten lejátszódó komoly események mi­lyen szorosra fűzték a küldöttek közötti együttműködést, habár normális körülmé­nyek között valószínűleg egész sor külön­böző nézet is felvetődött volna. A nemzet­közi helyzet komolysága és a nagy felelős­ség, mely a küldöttekre nehezedett a világ népei és a jövő generáció előtt, egyetlen akarattá kovácsolta össze az értekezlet részvevőit, akiknek legfőbb óhaja megaka­dályozni a háborút. Ezért azonnal és egy­értelműen határozatot fogadtak el a Kö­zép-Keleten kirobbant konfliktus békés úton való megoldására. Üzenetet küldtek az Egyesült Nemzetek Szövetségének, mely­ben a világ békemozgalma és minden bé­keszerető ember nevében követelték az amerikai és angol katonai csapatok azon­nali kivonását Libanon és Jordánia terü­letéről, valamint a Közép-Keleten felvető­dött problémáknak az érdekelt államok közötti békés tárgyalások útján való meg­oldását, mivel ezek kizárólag Libanon és Jordánia belügyeit képezik. Hogy még job­ban aláhúzzák a világértekezlet ezen hatá­rozatának komolyságát, megszavazták azt a javaslatot, hogy az üzenetet Ranasvari Nehru, e kiváló és ismert indiai politikai személyiség fogja személyesen átnyújtani Hammerskjöldnek, az ENSZ főtitkárának. A világértekezlet azonnali beavatkozása, mely világosan kifejezte a világ békesze­rető népeinek akaratát, hathatós támoga­tást nyújtott a Szovjetunió béketörekvései­nek, melyek ezekben a nehéz napokban még világosabban megmutatkoztak a nem­zetközi politikában. A Szovjetunió számta­lan javaslata, melyek a magasabb színvo­nalon megtartandó nagyhatalmi értekezlet­re és a vitás kérdéseknek békés úton való megoldására vonatkoznak, nagy visszhangot keltettek az egész világon. Irak felszabaoulása belső és külső ki­­zsákmányolóitól és az államnak köztársa­sággá való kikiáltása nemcsak a kizsák­mányolok azonnali katonai intézkedéseit eredményezte Libanon és Jordánia terüle­tén. Egyidejűleg megszilárdította az ara­bok, Afrika és Ázsia népeinek, valamint az egész világ békeszerető népeinek béke­­frontját. A népek és a világ békeeröinek szolidaritása éppen úgy, mint a Szovjet­unió tántoríthatatlan békepolitikája nagy segitséget jelent a gyarmati országok né­peinek igyekezetében, hogy hazájuk ter­mészeti kincseit a saját népük jólétére, gazdasági és kulturális életük felvirágozta­tására használják fel. Az elnyomott népek hatalmas ébredé­se és harca nemzeti függetlenségükért, va­lamint a küldöttek közötti teljes egyetértés és szolidaritás - ez hagyta bennem talán a legnagyobb nyomot a stockholmi világ­értekezleten szerzett élményekből. Dr. Anna Slechtová 4 BRÜSSZEL 58 (Folytatás) Nagyon szép a hatalmas és ízlésesen épített Belga Kongó pavilon. Ennek о nagy gyarmatnak leghűbb jellemzőié az a kép, amit ott láttunk: egy édes, mosolygó né­ger csecsemő színes fényképe, alatta a kö­vetkező szöveggel: ,,Az anyák pusztul­nak, felállítottunk tehát 15 árvaházat. Ugye aranyos a képen látható kis árva?" Nem mi találtuk ki ezt a szöveget, ha nem valószínűleg a belga gyarmatügyi minisztérium osztályának valamelyik szak­embere, és nem is biztos, hogy ennyire őszinte akart lenni. Az angol pavilon egyik része olyan ala­kú, mint a királyi korona, benne a koroná­zási ékszerekkel (vagy azok másolatával?), II. Erzsébet királynő életnagysógú képével. A kijáratnál a következő szöveg: „Anglia hagyományaiból merítve a jövőért kíván dolgozni." Szívesen el is hinnénk ezt, hi­szen a továbbiakban láthatjuk a nukleáris energia sokrétű békés felhasználási lehe­tőségeinek mechanizált képleteit, hangos magyarázatokkal fűszerezve. — És az an­gol, valamint az angol gyarmati élet kü­lönböző ágazatairól mutatott exponátu­­mok után egy ugyancsak feltűnően elhe­lyezett felirat arra figyelmeztet bennünket, Gondolatainkat még a régmúlt történel­me foglalkoztatja, amint a gyönyörű Le­­nin-parkon áthaladunk és eljutunk a 8000 férőhelyes szabadtéri színpadhoz, amely­nek képe ismét a jelenbe, új életünkbe zökkent vissza. Dolgozó népünk magának építette. Büszke csodálattal szemléljük a Fon­­cordán kiépült úi városrészt. A város pol­gárai a város fejlesztése és szépítése ak­cióján belül építették. Ezt a részt jogosan Terézia Vansová Írónő sírja

Next

/
Thumbnails
Contents