Dolgozó Nő, 1958 (7. évfolyam, 1-24. szám)
1958-09-10 / 17. szám
hogy bár a brit birodalom különböző fajokból és nemzetekből áll, „egyetlen családot alkot". Így lehetne órák hosszat mesélni a soksok érdekesnél érdekesebb pavilonról. Azt hiszem, hogy a legnagyobb értéke ennek a világkiállításnak — mely a beavatottak szerint összehasonlíthatatlanul szebb mint az 1937-ben Párizsban megtartott kiállítás volt hogy itt összehasonlításokat lehet tenni, itt tágul az ember látóköre, mert léthatja — ha alaposan széijelnéz —, hogy „mi a jó és mi a rossz". Mi az igazi érték és mi az ügyes, tetszetős szemfényvesztés. Egy külföldi mondás szerint „cukor az alján marad". A csehszlovák pavilonról ob-Jan Kadét, akadémiai szobrász plasztikája a csehszlovák étterem bejárata fölött A csehszlovák pavilonban a látogatók Jiri Trnka stilizált fatörzsbe szerelt bábszínházjelenetét csodálják jektíven mondhatom, hogy szép, szolid, nem extravagáns, hiszen mi is dolgos, jó és értelmes emberek benyomását akarjuk magunkról kelteni a világban, nem pedig feltűnést. Egyike azoknak a nagyon kisszámú csarnokoknak, melyeknek belső felépítése is szervezett. Reális, őszinte képet ad hazánkról. A nagy technikai vívmányok mellett ott láthatjuk üvegiparunk remekeit. Világhírű bábszínházunk kedvenc figuráit. A játékszerek közt nincsen tank vagy más fegyver. Életünk statisztikai adatai sokszor humorosan, szellemesen illusztrálva láthatók. A látogatók a pavilon falain Gottwald elvtárs nagy gondolatait, neves költők szazait olvassák. Ez a pavilon egy rendezett, egészségesen fejlett nép örömteljes életét A csehszlovák pavilqp előtt különleges konstrukcióba szerelve pz Orlik-vízierömü részére gyártott hatqlmas Kaplan-turbina látható mutatja be. Hasonlóképpen csak jót mondhatok az ottani kultúrműsorról is, amely erősen látogatott. Szellemesen, sohasem untatva számol be népünk kulturális tevékenységéről, szemléltetően bizonyítva, hogy az egész világ népeivel együtt akarjuk tovább fejleszteni emberiségünk kultúráját. Lörincz Mária Banská Bystrica, a hős város (Folt üdülőnek is nevezhetnénk. A nyári örömöknek minden változatát élvezheti a pihenésre, felfrissülésre vágyó ember. Műtő, új uszoda, közepén kis sziget, csónakház, különféle sportlehetőségek; felnőtt és gyermek megtalálhat itt mindent, amire kedve van. Banská Bystricát a régebbi időben is az iskolák városának hívták. Ma ezt az elnevezést még nagyobb mértékben megérdemli. A volt úri villanegyedben, a Sztálin-úton találjuk a legtöbb iskolát. Banská Bystrica lépten-nyomon bizonyítja a munkásmozgalomban és a Szlovák Nemzeti Felkelés alatt dicső szerepét. A házak falain elhelyezett emléktáblák beszélnek ezekről az időkről. A teljesen átépített munkásotthon, amelyben 1937-ben tartott pártkonferencián Szlovákia iparosításának tervét terjesztették elő, mintha jelképezné a munkáshatalom lehetőségeit, a múlttal szemben. A szinte fényűzően berendezett munkásotthonban a régiből csak a padlásszobát hagyták érintetlenül, ahol pártunk vezetői — Gottwald, Siroky, Bacilek elvtársak és sokan mások — laktak a legmozgalmasabb harcok idején. * * * A szlovák irodalom számos büszkesége született, élt, dolgozott Banská Bystricán és többen ott vannak eltemetve. Sőt jelen kultúréletünk kiváló képviselői, mint Ján Gikker békedijas, Tibor Andrasovan államdíjas zeneszerzőnk, Lea Mrázová, festőtás) művésznő, Szabó Gyula festő, Peter Karvas stb. Banská Bystrica és vidéke szülöttjei. A magyar klasszikus irodalom nagyjai, mint Mikszáth Kálmán, a Banská Bystrica-i járásban, Sklabinán született és Madách Imre Dolná Strehován van eltemetve. Ismét a város sajátos szépségű központjában vagyunk. Gazdag, új életük lüktet itt. A tömött, gyakran közlekedő autóbuszok ontják az embereket, hisz kerületi székhelyen vagyunk. Feltűnően szép itt az ifjúság. Ennyi ízlésesen öltözött, széptermetű fiatal lányt régen láttunk. Az üzletek természetesen zsúfolva, azonban kritikailag meg kell mondanunk, hogy az üzletek színvonala messze elmarad a város élet- és kultúrszínvonalától. Viszont a piac nagyon megnyerte tetszésünket. Az ősi vár alatt egy teraszszerű emelkedésen helyezték el, amelynek alsó részén kis épített helyiségekben mindent megkaphatunk, ami szükséges. Ezek a helyiségek a Szovjetunió bazárjain (piac) levő kolhoz-üzletekre emlékeztetnek. Milyen jó lesz a Banská Bystrica-i háziasszonyoknak, ha a mi szövetkezeti gazdálkodásunk is odafejlődik, hogy a környékek EFSZ-ei ezekben fogják árusítani friss és jó minőségű termékeiket. * * * Banská Bystrica harcos, haladó volt a múltban. A munkásmozgalomból becsülettel, öntudatosan vette ki részét. Dicsőséget szerzett Szlovákia történelmének leghősiesebb fejezetében. Méltó öntudattal építi a szocializmus magastechnikai fejlettséggel rendelkező gyárait, üzemeit. Új nemzedékének a jövő távlatai megérdemelten szép, boldog és gazdag életet ínémFkk. T. M. Y TIJTO iUOOYI ZA ЙО¥ГГАМА ROKy W#4 МАЦ SÍM.©: SLOBOBN? SLOVlMSKi - VYMCLA^ A * ZAS" - 2МАУООА JCKÁ AOfftfróffA SLOVCNSKA YCNOVAHé ИМ О SLAVE TRETIEHO Vf *o6a POYSTAM* Emléktábla azon a házon, ahol a „ZAS" es rádióleadóállomás volt elhelyezve Emléktábla jelöli a „Bojovník" nyomdájának helyét is V TEJTO BUDOVE CEZ SLOVENSKE NÁRODNÉ POVSTANIE BOL TLACENV CASOPIS .BOJOVNÍK. I ЭТОЙ ТИПОГРАФИИ ВО ВРЕМЯ СЛОВ HAU. ВОССТАНИЯ ПЕЧАТАЛСЯ ЖУРНАЛ.БОЕЦ'. IN THE TIME OF THE SLOVAK NATIONAL REVOLUTION i THIS PRINTING-HOUSE THE OFFICIAL ORGAN OF THE ARMY THE FIGHTER WAS PRINTED. 5
