Dolgozó Nő, 1958 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1958-01-15 / 2. szám

Margit néni! — hányszor hangzik el ez a két szó előadásaink előtt a színház öltözőjében, az előadásra készülő szí­nészek szájából? És a hívásra fiatalosan mozgó, örökké mosolygó nő jelenik meg, és készségesen áll a művészek rendelkezésére; segít, ahol csak kell. Ez a hivatása: színházi öltöztető, egy nagy gépezet fontos kis fogas­keréké, mely nélkül nem mozoghatna töké­letesen a gép: az előadás. A színház tökéletes világából rendszerint a színésznőket választja témájául a cikkíró. Én most felhagyok ezzel a szokással, és egy szerény és becsiiletreméltó színházi dolgozó nőről, Margit néniről írok, aki tagja a ko­máromi Magyar Területi Színháznak meg­alakulása óta és az öt év alatt előzékenységé­vel, seglteniakarásával és szeretetreméltósá­­gával belopta magát a színészek szívébe. Be­osztása egyszerűnek tűnik: öltöztetőnő. De ha ennek a beosztásnak jobban a hátamögé nézünk, látjuk, hogy mennyire fontos a szín­háznál. Mikor a színész hibátlan és tiszta kosztümjében, melyen minden jodor és csip­ke gondosan elrendezett, kivasalt, belép a színpadra, talán nem is gondol arra a kö­zönség, hogy mindez nem egy természetes valami, hanem egy színházi dolgozó gondos és lelkiismeretes munkájának az eredmé­nye. Mielőtt színpadra megyünk, Margit néni gondosan megvizsgál mindenkit. Szí­nészt és színésznőt egyaránt: rendben van-e a kosztümje, ruházata? Állítom, hogy cso­kornyakkendőt úgy senki nem tud kötni, mint Margit néni, és ha nem ő kötné meg a nyakkendőmet, talán nem is erezném ma­gam biztosan a színpadon. Félnék, hogy ki­oldódik. De ha ő köti meg, az „százszázaié­kos“ Sok dolga van mind az előadás előtt, mind alatta. Élőadás előtt kiadja a ruhát és ellenőrzi az öltözködést. ■>Előadás alatt ké­szenlétben áll a színpadon, a kulisszák mö­gött, ha gyors átöltözés van. Fegyvere: a tű és cérna is mindig készenlétben áll nála, ha valami kis igazítani való van. És előadás után? Mikor a színész leveti kosztümjét, visszakerül Margit nénihez, aki nagy gond­dal és szeretettel teszi el, hogy a következő előadáson a kosztüm újra rendben kerül­hessen a színészre. Margit néni tiszteli a színpadot és a. művészetet. Velünk együtt izgul végig egy-egy bemutatót, és velünk együtt örül a sikernek. Mikor ilyenkor ud­variasan megköszönjük a szolgálatát, boldo­gan mosolyog. Hisz ő is részese a sikernek. Nem is tudjuk elképzelni már az előadáso­kat nélküle. A színház művészete kollektív művészet: a színpadon és mindenütt. Az öltöztetőnő lelkiismeretes, gondos szolgálata, mindenre kiterjedő figyelme egyik jelenték­telennek látszó, de fontos része a sikernek. vÁZene SzíTiháza; A címben nincsen nyomdahiba, nem zenés-, hanem Zene-Színház az, amely a színiévad idején kitárja kapuját a zene­kedvelő közönség előtt, hogy műsorából mindenki ízlése szerint választhassa ki a lelkének legkedvesebb muzsikáját. A meghitt, szalonszerű kis színház Bra­tislava szívében fekszik. Európában először Prágában nyílt meg a Zene-Színház, melyet Hasa vállalati igazgató alapított és olyan sikert ért el vele, hogy 1951-ben Bratislavában és Ostraván egy-egy testvérszínházzal bőví­tette ki, ebben az évben pedig megszer­vezte Liberecben a negyediket. Főleg klasszikusokat: Beethoven, Ver­di, Haydn, Chopin, Bach műveit, hang­versenyeket, operákat közvetítenek, de ezzel párhuzamosan klasszikus operett-, tánc- és könnyűzene estéket is tartanak, hogy minél szélesebb réteget vonjanak be a zenebarátok körébe. A legtöbb esetben a zenének megfelelő filmmel kísérik a mű­sort. így pl a Toscanini által vezényelt versenyműsort a nagy olasz mesterről készült filmmel egészítik ki. Egy bemon­dó a filmeket a szerző életéről és a mű tartalmáról szóló magyarázattal is ellát­ja. Nagy sikere volt a múlt évi jubiláns Bartók hangversenyeknek is. A Cseh­szlovák-Szovjet Barátsági Hónap tiszte­letére tartott ünnepi estéken Gilels, Oistrach és sok más nagy művész játékát élvezhette a közönség. A látogatottság nagy, de nem egyenle­tes. Ajánlatos volna, ha a zeneiskolák pe­dagógusai jobban hatnának a fiatalok zenei érdeklődésének fejlesztésére. Saj­nos, az érdeklődés ez irányban nem kielé­gítő. A színházból hazafelé egy részeg ember tántorgására voltam kénytelen felfigyel­ni, és eszembe jutott, hogy ha ezt a sze­rencsétlent fiatalkorában a nemesebb szórakozásokra tanították volna, való­színűleg ma a kocsma helyett ő is a Zene- Színházból jönne ki. Ő egy műv'nzi él­ménnyel, a társadalom pedig egy -sznos taggal lenne gazdagabb. Gondolják meg ezt a szülők, és gondolják meg a pedagó­gusok. MS Janda Felixová, a Zeneszínház agilis vezetőnője és Adamko Antal rádiótechni­kus, a kitűnő szakember munka közben. Mert mi lenne, ha a nagy jelenetnél a hősnő hátán kikapcsolódnának a „patentok", és a legkomolyabb percekben hiányos öltözet­ben „pompázna“ a színésznő. Margit néni keze nyomán a patent biztosan szolgálja az előadást. Sok kis gond, de együtt nagy gond­dá válik, és Margit néni felelősségteljesen, pontosan látja el jeladatát immár 5 éven keresztül. Özvegyasszony Margit néni és színházi „mama“. Ugyanis egyetlen lánya: Lőrincz Margit színházunk tehetséges művésznője és veje, Margitka férje szintén színészünk. Színházi család Margit néni és a két „gye­rek“. Mikor Margitka a színházhoz jelent­kezett az alakuláskor, Margit néninek aggá­lyai voltak, vajon jó lesz-e ezen a pályán Margitkájának elindulnia? Előítélettel vi­seltetett a színház iránt. Aztán, hogy, hogy nem, tagja lett a színháznak, megszerette és lányát is színészhez adta. És még mondja valaki,, hogy a színháznak nincs vonzó ha­tása, ereje! özv. Lőrincz Józsefnél mindnyájan sze­retjük és becsüljük. És toliamat e cikk meg­írásakor áz vezette, hogy sokan megismerjék színházunk e szerény, dolgos tagját, és mun­káját becsüljék, ő nem lép soha a rivaldák fényébe: csak a munkája, a tiszta, hibátla­nul felöltözött művész a kosztümjében. Mi­kor a sikeres előadás után a függöny'legör­dül, és felcsattan a taps, a színész meghajol. Ő nem. ő csak könnyes szemmel, boldogan mosolyog az öltözőben. Pedig a taps neki is szól, ezt tudja minden színész és színésznő, akit a gondos „Margit néni“ színpadra öltöztet. Siposs Jenő „Szocialista nevelés" Módszertani és pedagógiai folyó­irat a szlovákiai magyar tannyelvű iskolák tanítói és szülői munka­­közösségei számára. Kiadja: Slovenské pedagogické na­­kladatelstvo, Bratislava, Sasinkova 5. Megjelenik havonként a nyári szünidő kivételével. Előfizetési díj egy egész évre Kés 20,—, egyes szám ára Kés 2,—. Terjeszti a Posta Hír­lapszolgálat. Megrendelhető minden postahivatalnál vagy kézbesítőnél. Célja: szakmabeli és módszertani segítséget nyújtani az egyes tantár­gyak tanításában és emelni általában az oktató-nevelő munka színvonalát. Ezenkívül segíteni óhajtja a szülőket is nevelői munkájukban. A Szocialista nevelés tájékoztat a jelentős bel- és külföldi pedagógiai eseményekről és megismerteti a taní­tóságot a különböző módszertani és irodalmi könyvújdonságokkal.

Next

/
Thumbnails
Contents