Dolgozó Nő, 1958 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1958-05-01 / 9. szám

A hiú tulipán Nagyanyó virágoskertjében tarka tulipá­nok laktak. Alkonyaikor, mikor lement a nap, egyszerre csukták össze, s reggel az első meleg napcirógatásra egyszerre tárták ki színes szirmaikat. Mindegyik tuli­pán másszínű ruhácskát viselt. A piros, sárga, lila rózsaszínű szirmok csak úgy csil­logtak a napfényben. Nagyanyó szeretettel öntözte őket minden nap. Szépek is voltak ám mindannyian, de a legszebb közöttük Fehérke volt, akinek hó­fehér szíromruháiát vérpiros szegély és bár­sonyos, fekete porzók díszítették. Fehérke nagyon is jól tudta, hogy ő a legszebb. Reggelenként kevélyen nézegette magát har­­matcseppekből készült tíikrében, s egyre csak azon gondolkodott, hogyan lehetne még szebb. Egy reggelen irigykedve nézegette test­vérkéi tarka ruhácskáit s így szólt a közel­ben álló rózsaszín tulipánhoz: — Nem elég szép ez az egy piros szegély a ruhámon. Kölcsönözz nék#n a ruhád szí­néből két rózsaszín fodorra valót. A rózsaszín tulipán szívesen teljesítette testvérkéje kérését s Fehérke másnap elé­gedetten nézegette harmatcsepptükrében a ruháján levő új, rózsaszínűre festett fodro­kat. A következő reggel azonban újra csak elégedetlen volt s most egy lila tulipánt nézegetett irigykedve.- Lilácskám, — szólt, — adj nekem egy kevéskét a ruhád színéből.- Mire kell az neked? — kérdezte csilin­gelve Lilácska.- Szeretném, ha lilapettyes ruhám lenne, nem vagyok már elég szép a fehérben, - felelte Fehérke. Lilácska szívesen adott egy kis lila színt, s másnap már ott pompáztak a pettyek Fe­hérke ruháján. A kis hiú tulipán még most sem tetszett magának, s egyre szebb akart lenni. Egyik sárga testvérkéjétől sárga színt kért köl­csön és ezzel sávokat festett szirmaira. A hajnali napsugár másnap reggel hu­nyorogva bújt vissza felhőágyába, hogy ne is kelljen ránéznie a sárga sávokkal díszí­tett lilapettyes sziromruhácskára, amelyen mar összefolytak a tarka színek. Fehérke szépsége bizony odalett. Ő azonban ezt — hiúságában — észre sem vette. Egyre csak a tükrében nézegette magát, s mert még „szebb" akart jenni, most Piroskától, a kert szélén szelíden meghúzódó piros tulipántól kért színt, hogy szoknyácskáját befesthesse. Az végig nézett Fehérke szirmain, meg­csóválta a fejét, majd így szólt: — Szívesen adnék neked egy kis piros színt az. enyém­ből, ha tudnám, hogy szebb leszel tőle, de nem adok, mert javadat akarom. Nézd csak meg a ruhádat, a sok cicomázástól már tel­jesen összefolytak rajta a színek. Kár lenne még jobban elcsúfítani. Fehérke mérgében a levelei tövéig elpi­rult. Sértődötten fordult el és bosszút for­ralt. Alkonyaikor aztán, mikor a piros tulipán elszunnyadt, gyorsan elcsente szirmairól az egész piros színt, csak éppen egy kis sze gélyt hagyott rajta mutatóba, s befestette a saját ruháját. Sziromruhácskája azonban a tarka-barka színekre mázolt pirostól megszürkült, elher­vadt és szegélyén kiütközött a sárga irigy­ség. Mikor nagyanyó reggel kijött a kertbe hogy megnézze kedves virágait, elámult. A kiskert közepén a csodaszép Fehérke helyett csúf, hervadt, szürke tulipán szomor­­kodott. A kert szélén álló szerény, piros tu­lipán azonban, akitől Fehérke az este el­csente a színét, éppen akkor bontogatta hó­fehér, pirosszegélyes, fénylő szirmait. Fekete bársonyporzóin harmatcseppek csillogtak. Ö volt a legszebb! így bűnhődött meg hiúságáért és irigysé­géért a kis hiú tulipárrP Rényi Magda Kis kacsa. Vágjátok ki a számozott figurákat és rakjatok különböző alakok­ban kis rucákat belőle. 18 Tudjátok-e gyerekek, hogy a legrégibb gyerekjátékok közé tar­tozik a baba és a labda. Ezelőtt 4-5000 évvel a szófogadó óegyiptomi gyerekek szü­leiktől fából készült babát és bőrből ké­szült labdát kaptak ajándékba. ... hogy a kutya az ember legrégibb házi­állata és barátja. Az ásatások során megál­lapították, hogy már a 15 000 évvel ezelőtt élt embernek is volt házőrző kutyája. Ez védte meg őt a vadállatok támadásaival szemben. ... hogy a világ legnagyobb tava a Szovjet­unióban levő Kaspitó. Területe a Csehszlo­vák köztársaság területének több mint há­romszorosai ... hogy a meleg tengerekben élő 1-2 mm nagyságú, apró korallállatocskák a Föld legjobb építőmesterei. Ezek a kőkemény­­ségü, apró kis mészházikóikat milliószámra egymás fölé építik, míg végül a hatalmas építmény szigetként emelkedik ki a tenger­ből. Ezen később megtelepednek a növé­nyek, az állatok és végül az ember is. ... hogy vannak olyan hegyek, amelyek állandóan nőnek, ilyen pl. a világ legma­gasabb hegye, az Ázsiában levő Himalája is. Ez az elmúlt 10 évben 65 méterrel lett mcgasabb. ... hogy a világ legnagyobb emlősállata a sarkvidéki tengerekben élő óriásbálna. Testformája a halakékra emlékeztet. Test­hossza eléri a 3Q métert, súlya pedig a 100 000 kg-t is. ... hogy az első könyvet 508 évvel ezelőtt a könyvnyomtatás feltalálója, Gutenberg János nyomtatta ki Mainzban. Előtte kézzel írták a könyveket és ezért nagyon drágák voltak, csak a gazdag emberek vehettek maguknak könyveket. ... hogy 175 évvel ezelőtt sikerült az embe­reknek először a levegőbe emelkedni. Tíz méter átmérőjű, alul nyitott gömb alatt tüzet gyújtottak és a gömbbe beáramló könnyebb fajsúlyú meleg levegő emelte fel a léggömböt két utasával együtt. ... hogy Földünk Nap körüli pályáján má­sodpercenként 30 kilométeres állandó se­bességgel röpül. Fűzfői Pál.

Next

/
Thumbnails
Contents