Dolgozó Nő, 1958 (7. évfolyam, 1-24. szám)
1958-05-01 / 9. szám
ЗЬёсц, ел Ali ttí Újabb májust, szép, örömteli májust ünnepelünk. Virágdíszbe öltözött utcáinkon felvonul ifjúságunk, az asszonyok és férfiak nagy tömege, hogy üdvözöljék a munka nagy ünnepét május elsejét. És köztük ott menetelnek a régi harcosok, a régi májusok részvevői is. Akik még emlékeznek arra, hogy ehhez a boldog, májusi hangulathoz néhány évtizeddel ezelőtt mennyi izgalom, szorongás is járult. „Vajon sikerül-e a felvonulás, sikerül-e tudtul adni ezzel a felvonulással is, hogy a dolgozók élnek, erősek és harcosak. Hogy vörös zászlók alatt vonuló soraik egyszer így menetelnek mojd elnyomóik ellen. A kladnói kerület cseh proletariátusának 1920-as fagy májusi ünnepe is ezt hirdette. A kladnóiak hűséget esküsznek a NAGY OKTÓBERI FORRADALOMNAK Hajnali pirkadós óta a kladnói kerület valamennyi községében nagy a mozgás. A kladnói kerületben május elseje reggeli zenés ébresztő nélkül el sem képzelhető. A bányászzenekarok mór a korareggeli órákban végigvonulnak a községen. Fel kell riasztani az álomszuszékokat a korai sorakozóra. A zene felzavarja az utca csendjét. A felriasztott emberek kiugrónak az ágyból. Megjelennek az ablakokban. Az ablakok kinyílnak. Minden ablakból alakok hajlanak ki. Ugyanolyan öltözékben, ahogyan kiugrottak az ágyból. Éppencsak a test felső részét takarják a hevenyében összeszededett ruhadarabok. Kinek mi akadt nagyhirtelenében a kezeügyébe, azt dobja magára. Mindenki boldogan integet az ablakból, köszönti a zenét és a szépen felszaporodott kíséretet. Sok olyan hajnali madór akad, aki május 1-én a világért e( npm mulasztaná, hogy a zenés ébresztő után ne bal lagjon. A boldog májusi hangulat és izqalom elönti a községeket. Itt-ott talán olyan otthon is akad, amelyben a zenés ébresztő nem váltja ki a vidám hangulatot Az álmos burzsuj megfordul az ágyában. Mi az? Zene? Persze, a bolsevisták ünnepelnek ma. Hogy a ménkő csapjon beléjük! De legalább esik? Tényleg nem? A tavaszi napsütés derűs sugarai áttörik a függönyt és ott táncolnak a szobában. Ennyi éppen elég, hogy a rendes szocialistafaló hangulatát egész napra elrontsa. Mindehhez azután, hallod? Bumm-bumm-bumm! ,,Az Isten szerelmére, aszfl szony, lőnek! Nézd csak meg, ki lövöldözik? Ugye a bolsevisták? Tehátwnégis igaz. Mégiscsak igaz, amit a katonai rendőrség jelentett Klofács testvérnek. A kladnói kerületben a bolsevisták több mázsányi robbanóanyaggal rendelkeznek. Miért nem vették el tőlük? Mi az értelme akkor a katonai rendőrségnek? Jézus, Mária, hallod asszony? Most itUrobbaní a közelben! így tehát, most megkaptátok. Államcsíny. Forradalom. Népbiztosok. Munkástanácsok. Hogyan bírja ki mindezt a rendes ember? Azután újból: bumm, bumm. Már itt is van. Micsoda? Hogy csak valaki belevágott о nagydobba? Csibészek. Pont az ablakunk olatt. Biztosan szándékosan ,csinálták. De hallod asszony, mégiscsak lövöldöznek. Krisztusom, hogyan dübörög. Mit mondassz? Azt hiszed, hogy ezek mozsárágyuk? Nos, lehet. De ez mégis gorombaság. Korán reggel így megijeszteni a rendes embert. Megálljotok csak,: tetves népség, ezt nem felejtjük el. Egyszer ennek is eljön az ideje. Nem terpeszkedtek itt nekünk sokáig. Erősítsük csak meg a köztársaságot. Megtanítunk benneteket ismét a felsőbbség tiszteletére és hogy az urak szavát megfogadjátok. Ma azonban inkább ki se teszem a lábamat otthonról. Asszony, húzd le a redőnyt. Az pokoli napfény ne világítson ide olyan kihívóan. Nem tudják az égiek mindezt valahogyan másként elrendezni? Május elseje és nem esik. A menykő csapjon bele az egészbe!" Az álmos burzsuj a másik oldalára fordul és szemére húzza a dunyhát. A napocska pedig világít és ontja sugarait. Tavaszi, májusi nap, amilyen igazán ritkán akad. A Kladno felé vezető utak mind megélénkültek. Minden községből és városból számtalan tüntetőmenet vonul az utakon, munkások és munkásnők sietnek a májusi seregszemlére. Vörös Kladno megmutatja erejét. A köztársaság távoli városaiból is munkásküldöttségek érkeznek Kladnóba. Közöttük látjuk Královské Vinohrady kommunista ifjúságának küldöttségét is. Itt vannak a nemzetközi marxista követség tagjai Prágából. Eljöttek a brnoiak és mások.is. Látni akarják a kladnói május elsejét. Annak a kerületnek a május 1-i ünnepét, amelyet az egész köztársaságban „bolseviki" kerületként ismernek. A menetek a Munkásotthon irányában vonulnak. Itt a téren és a betorkoló utcákon van a gyülekező. A helyi felvonulók sorait itt rendezik az egységes nagy menetbe. A sokadalom feje felett úgy tündökölnek a vörös zászlók, mintha arannyal szőtték volna át azokat. A helyi menetek, mihelyt a gyülekezőkhöz érnek, csoportokra oszlanak. Asszonyok, bányászok, kohómunkások, ifjúság, légionáriusok stb. Minden új csoportot derűs hangulat és taps köszönt. Végre felsorakozik a fömenet és fél tízkor elindul. A menet élén о légionáriusok haladnak, nemzeti zászlót és vörös lobogót visznek. Oroszok, franciák és olaszok. Hatalmas részvételük meglepetést vált ki. Hiszen Klofács bátyánk, a nemzet-védelmi miniszter megtiltotta, hogy a légionáriusok és a katonaság résztvegyen a májusi felvonulás ban. Kladnóban, amint látható, megszegték a tilalmat. A légionáriusok a többi dolgozó oldalán testületileg vesznek részt a májusi tűnte tésben. Ezért köszöntik őket külön is lelkes örömmel és szeretettel. Vörös zászló alatt menetelnek. Együtt menetelnek a bolsevistákkal. A felvonuló légionáriusok nyomában qz utca egész szélességeben piroson viruló mákmezőijjmlik el. Ezek a kladnói asszonyok a májusi felvonulásban. Fejükön asszonyoson megkötött vörös kendő virít. Tömegük megszámlálhatatlan ezerre rúg. A vörös kendők első ízben tűnnek fel ilyen tömegesen a munkásság tüntetése során. Olyanok ezek a kendők, mint valami kifejező felkiáltójel. Ezt jelentik: a munkásnő is ébredezik! Nem akar rabszolganő maradni! A társadalom egyenrangú tényezője akar lenni és azzá is lesz! Kivívja ezt a helyet, mert úgy döntött, hogy harcol az egyenjogúságáért. Tudja immár, hogy a jobb életet nem lehet kikönyörögni, de kiimádkozni sem. Részlet A. Zápotocky: „Vörös fény Kiadná felett" című művéből. És a felvonuláson felhangzottak a lelkesítő, jól ismert mukásdalok, a forradalmi indulók. E dalokból harsogott a harci kedv, a győzelembe vetett hit. Ezek hirdették, hogy eljön majd a nap, amikor a nép boldog lesz és szabad! A HARCBAN NEM SZABAD MEGÁLLNI ! A harcban nem szabad megállni, testvér szorítsd a fegyvered! Vagyunk az új rend katonái, vagyunk az eljövő sereg. Életünk gyár zabálta meg, elvtárs a tested csupa seb, nyomorúság, vér, de fegyvert ragadunk I Holnap a föld urai mi vagyunk. Vagyunk az új rend katonái, vagyunk az eljövő sereg. A harcban nem szabad megállni, testvér szorítsd a fegyvered! MUNKÁS-HIMNUSZ Itt van újra május elseje, A levegő dallal van tele, Zengedezzük hát mi is dalunk, Mindnyájan testvérek vagyunk! Proletárok egyesüljetek, Elavult a régi rend s beteg, Szebb jövőért áhitoz szivünk, Hódit a zászló, mit viszünk. Nincsen veszve már a diadal, Zsarnok, önkény, szolgaság kihal, Az igazság napja felragyog, Az eszme él és győzni fog. Szent jogunkért fel csatára hát, fgy elérjük a jövő honát. Közeleg hát a régvárt pillanat, A nép boldog lesz és szabad. ELŐRE PROLETÁR ! Előre proletár a végső harcra, Emeld a vörös zászlót magasra. Előre proletár a végső harcra, Emeld a vörös zászlót magasra. Vörös zászló vezeti a diadalt, Vörös zászlóra tekint most minden arc. Vörös zászló vezeti a diadalt, Éljen a szocialista osztályharc.
