Dolgozó Nő, 1958 (7. évfolyam, 1-24. szám)
1958-05-01 / 9. szám
lehet... Azzal fejezzük be, amivel tulajdonképpen kezdenünk kellett volna. Százötven önfeláldozó nő gyűlt össze Prágában egész köztársaságunkból az északi Duchcovtól a keleti Presovig. Két napig tárgyaltak tapasztalataikról, problémáikról és sikereikről, megismerkedtek új, nagy feladataikkal. Két napig vitáztak, dicsértek, panaszkodtak, tanácsot adtak és buzdítottak, új ajánlásokat tettek a párt XI. kongreszszusa alkalmából. Az átszervezés keretében az emberek ezrei cserélik fel munkahelyeiket. Jóllehet csökkentjük az adminisztratív dolgozók létszámát, a felszabadult munkaerők mégsem fedezik a bányák, olvasztók és építkezések munkaszükségletét. A Karlovy Vary-i, ostravai és ústeci kerületnek több tízezer munkaerőre van szüksége. Ide Szlovákia legjobb építői mennek majd segíteni. 5 helyüket új munkaerők — asszonyok fogiák majd elfoglalni. Hogy a „női" erők képesek ezt a feladatot elvégezni, azt az említett néhány példa bizonyítja. Az építészetben dolgozó nők ió munkaeredményei megdöntik sok építészvezető kifogásait, akik lebecsülik az asszonyokat és nem szívesen alkalmazzák őket. A mulasztások felülvizsgálása azt mutatta, hogy az asszonyok kevesebbet mulasztanak, mint a férfiak. Az ilyen érvek tehát tarthatatlanok. Az asszonyok toborzásban — az építőiparban — a nemzeti bizottságoknak a nőbizottságokkal és szakszervezetekkel együtt ügyelniük kell arra, hogy az asszonyokat kedvező munkakörnyezet fogadja. Az aszszonyokat mentesíteni kell a gyermekek nevelésével kapcsolatos feladatokból, szaktanfolyamokat kell rendezni számukra és ügyelni kell arra, hogy az asszonyok fizika: erejüknek megfelelő munkát kapjanak Munkahelyükön biztosítani kell számukra az összes szükséges szociális és egészségügyi berendezést, melyre szükségük van. Ezért most egy a fontos: Lehetővé tenni az asszonyok számára az építőipari munkát, mindenekelőtt az építőanyagok gyártásában a téglagyárakban, cementgyárakban, mészégetőkben és a kerámiaüzemekben. S hogy az asszonyokban nem csalódunk, azt a Prágában megtartott építőipari munkások országos konferenciája is bizonyítja. Az asszonyok annak ellenére, hogy a tagságnak csak kis töredékét alkotják (a 60 tag között csak 6 asszony van, a többi férfi és fiatalkorú) háborút indítottak a tagságot semmibevevő rossz vezetőség ellen. Megnyerték a kommunista párt helyi szervezete és a helyi nemzeti bizottság teljes támogatását is. így történt, hogy pár nappal az első gyűlés után újra összejöttek a tagok. Ezúttal eljött az elnök és a könyvelő is, de az elnöki asztal mellé nem akartak letelepedni. Ott ültek sértődötten a tagok között, mondván, hogy a gyűlést vezessék le, azok, akik összehívták. Bobős, az EFSZ könyvelője most is a régi nótát fújta. Éppen azt próbálta elhitetni a tagokkal, hogy nem mondanak igazat az asszonyok, mert az EFSZ-nek még ma is 35.000 koronája van a folyószámláján, amikor a terembe léptek a kommunista párt járási titkársága és a JNB vezető funkcionáriusai. A könyvelőnek torkában akadt a szó. Látta, hiába minden csürés-csavarós, mert a vendégek is megerősítették az asszonyok állításait. Pénz nincs és a tergenyei szövetkezet, mely mint a zselizi járás egyik legjobb szövetkezete élt a köztudatban, kátyúba került. Most látták, hova vezet, ha sógorság-komaság köti össze a vezetőség tagjait. Könynyű volt kényük-kedvük szerint sáfárkodni az EFSZ vagyonával, ha a kicsépelt gabona mérés nélkül került a magtárakba s a bevételekről és kiadásokról sem vezettek pontes feljegyzéseket. Az egyik elnökölt, a másik számlázott, a harmadik pénztáros volt, a negyedik raktárnok, az ötödik meg sofőr, aki az árút vitte a kijelölt helyre. Vajon bűnösek-e mind a nyolcán, akik pellengére kerültek a taggyűlésen? Saját maguk adták meg erre a kérdésre a választ, amikor a könyvelő letartóztatása után ö többi hét elhagyta a falut és bányásznak jelentkezett. Ök tudják legjobban, miért nem tudnak munkatársaik szemébe nézni és közöttük maradva megvédeni megtépázott becsületüket. A szövetkezét új vezetőséget kapott. Egyensúlya rövid három hónap alatt újra helyrebillent.- Még sok munka vár ránk, amíg egészen rendbe jövünk. De nyugodtak vagyunk, mert rendet teremtettünk a saját portánkon, - mondja a jól végzett munka örömével hangjában Tomasovská Zsuzsa. Vrska János, a helyi pártszervezet elnöke helyeslőleg bólogat. Az ő lakásán vártuk meg a többi fejőnőt is, hogy együtt menjünk a majorba, megnézni az EFSZ vagyonát. Útközben még néhányon csatlakoztak hozzánk és mire kiértünk, egész kis karaván lett a csoportból. — íme, ilyen a mi gazdaságunk — mutogatták az állatállományt. - Kevés a takarmány, sok a tüdőbeteg tehén és elég alacsony a teihozam. De ez évben már 100 hektáron termesztünk takarmányt és igyekezni fogunk a beteg teheneket is minnél hamarabb kiselejtezni. A tergernyei EFSZ dolqozói tele vannak bizakodással és tervekkel, de nem becsülik túl erejüket. A munkaegységekre ez évben a tavalyi 18 korona helyett 14 koronát terveztek, de ezt a tervet — ellentétben a tavalyival — be is akarják tartani. Minden jó, ha a vége jó — mondja a magyar közmondás. A tergenyei EFSZ-ben minden jel arra mutat, hogy jó eredményekkel végződött az asszonylázadás. A tagok okultak, a vezetőség összetételének megválasztásánál elkövetett hibákból. De vajon okultak-e ebből az esetből az Állami bank dolgozói is? Rájöttek-e arra, hogy semmit sem ёт, sőt ártalmas az olyan félévi- vagy háromnegyedévi ellenőrzés, amely nem tényekre, de a könyvelő állításaira támaszkodik. A JNB mezőgazdasági osztályának dolgozói már levonták a tanúságokat. Határozatot fogadtak el, mely szerint a járás minden EFSZ-ében negyedévenként, az új szövetkezetekben havonként termelési ellenőrzést fognak tartani, évente kétszer leellenőrzik a könyvelők munkáját és ami a legfontosabb, ellenőrizni fogják az EFSZ-ek taggyűléseinek rendszeres megtartását. Holvay Irén. Krausová Renée 1. Tomasovská Zsuzsa a munkahelyén Kuruc Józseffel, az EFSZ zootechnikusával tárgyal. 2. A harcias asszonyok - Susánsky Margit, Kopcok Júlia, Cerník Anna és Tomasovská Zsuzsa — beszélgetés közben. 3. Kevés a takarmány. Erröll tárgyal Kuruc József zootechnikus, Vrska János pártelnök, Szűcs Imre agronómus és Hegedűs Lajos, a HNB elnöke.