Dolgozó Nő, 1958 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1958-01-01 / 1. szám

1 zon gondolkodom én drága jó ASepsi néni a jócskán előrehala­dott időben, most, hogy 93 éves korában történt halálhírét hoz­ta a posta, kinek volt hát igaza abban a családi viszálykodásban, mely hosszú éveken keresztül dúlt a maguk és tiuk családja között, akiből urat, neveltek, ,.leérettségiztették“, a jogra járatták és mint doktor bejuttatták az általános ipari vagy nem is tudom én milyen bankba, tgy a maguk fia, Sepsi néni, feleségül vette az egyik bankigazgatónak a lányát. Csak ezután jött a baj- Érdekes dolog volt ez. Azt sejthetnénk, hogy vagyoni ügyek miatt, vagy a hozomány miatt, ko­misz anyagiak miatt tört ki maguk között a világháború. Előre kijelentem, hogy ezen feltevésnek nincsen semmi alapja, László fiuk beköltözött esküvő után a gyönyörű Marikával apósának Fő-utcai szép hazába, éltek mint hal a vízben és maga is élt Sepsi bácsival hasonló módon annak a 12 hold földnek a jövedelméből, ami maguknak volt Sepsi néni. De nem­csak a földből, mert a föld egyszer-egy­­szer úgy megkeményedett, hogy a csira nem tudott kibújni belőle, máskor meg úgy elázott, és jóllakott a víztől, hogy mint a halál, olyan sárga volt a határ. De maga rucát, libát tömött, százával állt a baromfi az udvarukban és mikor jól kihíztak a rucák, libák, akkor kapta maga Sepsi néni a talicskát, szalmát rakott az aljára, a szalma tetejébe pedig párjával összekötözött lábú rucát helyezett ko­szorúba, bekötötte fejét virágos kendővel, szoknyáját koréban felkötötte, nekiállt a talicska két szarvának és taszította piaci napokon végig a flaszteron. És Sepsi néni lábán nem volt az ég világon semmi, de semmi. Se papucs, se cipellő, se semmi, így akárki könnyen ki­találhatja, hogy mezítláb tolta maga a talicskát végig a Fő-utcán szerdai napo­kon. át emiatt kezdődött el a hábo-Hrú. Ezek miatt a piaci felvonu­lások miatt. Milyen is volt hát ШШ ez a kép? Lefestem: a talicská­ban egy csomó ruca. éktelenül hápogtak, maga pedig, Sepsi néni, tekin­télyes banktisztviselőnek az édesanyja, szép kis ,.úriasszonykának“ az anyósa, mezítlábosan csapkodta az aszfaltot, tólta a talicskát . . . Már ne haragudjék Sepsi néni, de én is azt mondom, hogy fura kép volt bíz az! Egyszerűen kínos volt annak a szép kis asszonykának, meg az aranynyakláncos, ékköves nászasszonyának, ha így piaci napokon szembetalálkoztak talicskát-toló mezítlábasmagával! Marika, meg a mama fülig pirult. László erősen leszegte a fejét. aztán tréfával igyekezett menteni a hely­zetet: — Nekünk akar édesanyám spórolni, hogy többet örököljünk?! Nem nyiivi a cipőt! . . . He-he-he . . . De nevetése olyan savanyú volt. mint az éretlen pöszméte. Szétfutott a nyál annak a szájában, aki hallotta. És dél­után rohant az anyai házhoz, a haját tépte: Ebből már elég volt! ... Ez már nem mehet így tovább . . . Rajtam röhög az egész város! . . . Tönkreteszi anyám a családi boldogságomat . . . Én nem azt akarom, hogy az én anyám puccdáma legyen, úgyse tudna az lenni, de öltözköd­jön tisztességesen, ha kimegy az utcára. Íiaraszti egyszerűséggel, de ne tólja a ta­­icskát- végig a városon mezítláb! . . . Nincs erre rászorulva! . . . Ha még egy­szer meglátom, vagy meghallom, én meg­tagadom, hogy az anyám! . . . zt soha sem tudtuk megállapí A tani, hogy mégis miért nem fo­gadott szót Sepsi néni a fiának Fukarságból nem húzott láb­belit, csak vasámaponkint, ha templomba ment csattos imakönyvvel, vagy a puszta — népeknek, akik közül maga is vétetett Sepsi néni —- ősi szokása tapadt a talpához, hogy érezze mindig a föld puhaságát, poros utcák reggeli hű-Értesitem az olvasót, hogy január elsején új életet kezdek. Hogy új életem mennyiben lesz új, s egyáltalán: miért kezdek új életet, e pilla­natban, mellékes. Hogy azonban mégse gondol­janak halmi titokzatos, vagy éppen jellembe rágó ügyekre, röviden vázolom: január elsejével a dohányzást abbahagyom, reggelenként tiz per­cet súlyzózom és öt percig kilégzési gyakorlato­kat tartok. Emiatt persze korábban kell kelnem negyedórával, én azonban egy fél órával fogok korábban kelni, hagy mielőtt tornászni kezdek, higgadtan átgondoljam napi teendőimet. Napi teendőimet egyébként a jéghideg zuhany alatt fogom higgadtan átgondolni, a hideg viz hatása az agyműködésre közismert. Talán nem lesz felesleges megjegyeznem, hogy munkahelyemre gyalog fogok bejárni, átvágva a téli Városlige­tért. Emiatt persze korábban kell felkelnem egy félórával, én azonban egy háromnegyedárával jogok korábban kelni, mert a tópartján minden reggel üldögélni fogok egy negyedóráeskát. Ezt a kis időt irái terveim számbavételével fogom tölteni, ott a liget csendjében, s egy témában — ha szüksége mutatkozik — elmélyülök. Ilyen­formán reményem, lehet arra, hogy a jövő esz­tendőben jeles műveket fogok alkotni. (Bár meglehet, hogy ebhez korábban kellene felkel­nem.) 14 Tahi László: ÚJ ÉLETET KEZDEK Január elseje után úgy lesz. hogy reggel hi­vatalomba érve napi postámat azonnal és apró­lékos figyelemmel átolvasom. Emiatt persze ko­rábban kell felkelnem egy negyed órával, én azonban egy félórával fogok korábban felkelni, mert napi postámat nemcsak átolvasni, de azonnal megválaszolni is szándékomban áll. Így aztán nemcsak jó testi erőben, de nyugodt lelkiismerettel is láthatok munkához, s azt a hi­vatalos órák befejezéséig töretlen lendülettel, derűs, kiegyensúlyozott lélekkel fogom folytat­ni. Munkám végeztével gyalogszerrel fogok hazatérni otthonomba, ahol a nap hátralevő részét hasznos házimunkákkal, valamint még mindig hiányos nyelvtudásom, fejlesztésével fo­gom eltölteni. Tíz órakor meg jogom hallgatni a rádió híreit, majd családomnak nyugodalmas jóéjszakát kívánva megtérek ágyamba, ahol is csakhamar álomba merülök, hanyattfekve, pár­­tuigyűrés nélkül, egyenletes légzéssel. Reggel ötkor az ébresztőóra csöngésére vidáman fogok talpraszökkenni, s az egészséges, kötelességtudó emberek derűjével fogok a hideg zuhany alá. sietni, ahol is átgondolva napi teendőimet . . . — de innen már tudják. Lehet-e kétséges, hogy az imént vázolt egész­séges életmód következtében izmaim már rövid idő múlva megerősödnek, karcsú leszek, fiatal és szőke, amire henye életmódom miatt semmi reményem sem lehetett. S testi fejlődésemet — természetesen nyomon fogja követni szellemi fejlődésem is. Látóköröm bővülni fog, elmém élesebbé és hajlékonyabbá nemesbedik, acélos tekintetem még a futó ismerősök számára is el fogja árulni, hogy január elsején új életet kezd­tem. Tulajdonképpen nem is bánom, hogy mát olyan sokszor akartam ú j életet kezdeni, s csak most fog sikerülni először. Állhatatos természe lemre, szívós kitartásomra jó fényt vet, hogy noha már húsz éve határozom el minden decem­berben, hogy új életet kezdek, idén huszon­egyedszer is elhatároztam,, в íme, most elhatáro­zásomat meg is fogom valósítani. Hiába, aki nem csügged, előbb-utóbb célhoz ér. S nyilván megvolt annak az oka, hogy hússzor nem sike­rült, 8 csak huszonegyedszerre fog sikerülni. Minden bizonnyal most kerültem abba a kor­ba. amelyben az új élet kezdésének előfeltételei adva vannak. Mindent a maga idejében! Példamutató életem alkonyán, százöt eszten­dős koromban magam köré fogom gyűjteni ük­unokáimat, s el fogom mondani, miként kezd­tem új életet, negyvenöt esztendős koromban, .1958 január elsején. Milyen gondosan meg­terveztem új életemet, s lám, meg is lett az ered­ménye, százöt éves vagyok, s még mindig ha-

Next

/
Thumbnails
Contents