Dolgozó Nő, 1958 (7. évfolyam, 1-24. szám)
1958-03-15 / 6. szám
■jd^A n Ö c T r Ü dépömöci «I f'OSLO'1 TÍTdűkaz své útinné proletárské solidarity dal maJHel této pouk&zky 1 0КИ S w Ä t Ä i i chrénéncum ПОП sol.danut'1 PotlaieЦсh ,,ld “ PROTI (HU nátodú celého jednotné (rontó ta6.sm>i. bilého teroru a Kolon.á olho úttaku! mm proletár szolidaritás nevében ilyen ötkoronás blokkot vásároltak iá dolgozók. A NEMZETKÖZI VÖRÖSSEGÉLY 35 éve E napokban emlékezünk meg a Nemzetközi Vörössegély megalakulásának harmincötödik évfordulójáról. Ezek az évek a kapitalizmus, fasizmus és a proletariátus közötti kemény küzdelem és szenvedés évei voltak egészen a felszabadulásig. A munkásosztályt ebben az ádáz küzdelemben a proletariátus nemzetközi szolidaritása támogatta, oltalmazta és kitartásra ösztönözte. Az első világháborút követő években a kapitalizmusnak sikerült időlegesen kigyógyulnia a háború és az első szocialista állam megalakulása által okozott halálos sebekből. A német munkások első forradalmi megmozdulását, az osztrák és finn forradalmat, a Magyar és Szlovák Tanácsköztársaságot 1919-ben vérbe fojtották. Az ellenforradalom és a fehérterror orgiákat ült Európában. A kapitalista börtönökben több mint százezer forradalmi harcos sínylődött. Az ellenforradalom halálos áldozatainak száma az 1918-1924 közötti években Európában 150 000-re tehető. A bebörtönzöttek és a halálos áldozatok mellett több mint százezerre tehető azon emigránsok száma, akik a fehér rém elől a világ minden részébe voltak kénytelenek menekülni. Ha összegezzük a fehérterror áldozatainak családtagjait, az elesett forradalmi harcosok özvegyeit és árváit, úgy egymillióra rúg azok száma, akik minden támasz nélkül, a legnagyobb nyomorban és nélkülözésben maradtak. A Szovjetunióban élő volt politikai foglyok egyesülete és az öreg bolsevikok kezdeményezésére 1921-ben megalakult a Nemzetközi Vörössegély,mely feladatául tűzte ki a forradalmi harcokban elesettek hozzátartozóinak, illetőleg a fehérterror áldozatainak támogatását. A kezdeményezés a - Szovjetunióban óriási visszhangra talált. A szervezet megalakulása után ötmillió orosz munkás és paraszt lépett a szervezetbe, hogy kifejezze szolidaritását a fehérterror áldozataival szemben és tiltakozzon a forradalmárok tömeges üldözése ellen. A Nemzetközi Vörössegély megalakulása utáni években a kapitalista államokban is megalakultak a Vörössegélyszervezetek, így nálunk Csehszlovákiában is. A Nemzetközi Vörössegély pártokon felüli, független egyesület, a munkásosztály önvédő szervezete volt, amely feladatul tűzte ki a forradalmi harcosok támogatását, akiket politikai tevékenységük miatt bebörtönöztek vagy szabadságvesztés re ítéltek, úgyszintén ezek hozzátartozóinak, valamint az elesettek özvegyeinek és árváinak támogatását. A támogatásnak politikai, anyagi, jogi és erkölcsi formái voltak. A politikai támogatás az állandó propagandában nyilvánult meg a politikai foglyok szabadon bocsátásáért (az amnesztiáért). Az anyagi támogatás keretében a rászorultak rendszeres pénztámogatásban részesültek és élelmiszercsomagokat kaptak. Nagy segítségére volt a politikai üldözötteknek az ingyenes jogvédelem, melyet a Vörössegély ügyvédje nyújtott a letartóztatás után a tárgyalás befejezéséig. A jogvédelmet rendszerint szimpatizáló vagy kommunista elvtársak látták el, így Prágában dr. Bartousek, Bratislavában dr. Balogh, Kassán dr. Mandel, Ungvárott dr. Jutkovics és mások. Az erkölcsi támogatás ragyogó kifejezése volt a proletár szolidaritásnak. Egyes üzemek, vagy egyes munkáscsaládok védnökséget vállaltak egyes politikai foglyok, vagy azok hozzátartozói fölött. Rendszeres látogatásokkal és anyagi támogatással könnyítették a nehéz megpróbáltatások viselését. A Nemzetközi Vörössegély egyik legismertebb és legnépszerűbb tömegszervezet volt a Csehszlovák Köztársaságban. Anyagi forrásai tagdijakból, önkéntes adományokból és gyűjtésekből származtak. A Nemzetközi Vörössegély csehszlovákiai csoportjai hatalmas akciókat szerveztek az éhség, a nyomor, a fehérterror ellen, a bebörtönzött politikai foglyok szabadon bocsátásáért. A szervezet ilyen országos akciói voltak 1931-32-ben a kosúti véres események után a börtönben sínylődő Major elvtárs szabadon bocsátásáért, az 1921. évi huszti, az 1932. évi Turia Pasika-i és a telgárti, valamint a polomkai sortűz után tendezett akció. 1933-ban a feketebalogi és a rahói véres sztrájkok elleni tömegbüntetések, amelyek élén a párt mellett a Vörössegély szervezetek állottak. A Vörössegély egyik legszebb akciójára kiadott röplap. A nagy gazdasági válság idején, amikor a munkanélküliség, a szrájkok, sortüzek és a munkásüldözés a tetőfokára hágott, amikor a Vörössegélyre mindinkább nagyobb feladat várt, a hatóság 1932-ben az egész ország területén betiltotta a szervezetet. A betiltás természetes következménye volt n Vörössegély vagyonának elkobzása és funkcionáriusainak üldözése. A proletariátus azzal válaszolt a betiltásra, hogy minden városban és üzemben megalakította a Proletár Bebörtönzöttek Védelmi Tanácsát, amely illegálisan folytatta a betiltott Vörössegély munkáját. 1933-ban, a Hitler uralomra jutása utáni években Csehszlovákia fölött is sötét felhők tornyosultak. 1935-ben Csehszlovákia de jure elismerte a Szovjetuniót (mint legutolsó a kapitalista államok között) és Solidarita néven megengedte egy országos szervezet megalakítását, amely átvette a volt Vörössegély feladatát. Tekintettel az okkori nemzetközi és belpolitikai helyzetre, a Solidarita ténykedése is lényegesen megváltozott. A szervezet'fő feladata a Németországból tömegesen átszökött politikai emigránsok elhelyezése és támogatása volt. A spanyol polgárháború idején, 1936-38-ban a Solidarita hatalmas segélyakciót szervezett a spanyol szabadságharcosok támogatására, valamint elősegítette az önkéntesek eljutását spanyol területre, ahol nemzetközi brigádokat szervezve Madrid alatt Prágát is védték. Most, harminc év távlatából emelt fővel, büszkén tekintünk vissza a Nemzetközi Vörössegély dicső múltjára. Csehszlovákia felszabadult népe hálával adózik a proletariátus azon harcosainak, akik ebben a dicső harcban részt vettek, élen álltak és szervezték a küzdelmet, az elesettek hozzátartozóinak védelmét. Roiák Dezső. "JS“?ÄäS "ÄS“""1Ей» ■«‘w* Ä'“n**i4k’*** • íWíSíSss: . ** uralt turtlis l __ u*en nrncaen 200.oÓ<ft£°*7?.«'eri k«"«munirta u Ari is tudják, ■*« caen ffe/cLMTvéhoí, ? fronwimmlsta oártnnk » **Wi,je sem. Щ Я&йт вШ 8 РГОЫ‘ШЙ‘Ш1 a 52lovák ^ 82 öeazfij * «&nk a wÄj A 7« «rtk s*ViM2J rt mi* WMUMI40 A vörös szakszervezetis ' "“"•■i Szk>v„S£ A *PCa, sztov, tor SZÖVET"5'* 6* “«»veoszk« vezetesd,
