Dolgozó Nő, 1957 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1957-02-01 / 3. szám

I --------------«------------------------^

' A Ф О 0 о Л) О #o • ° фп i

\* MARCOS В Al

i . ‘» Ш ш*яш/ЯЛ*аФЯ1Ш*ЯЬмЩ ■ ШшшЛтт>ш**Ьт*А

Évről-évre mind több jelmezbált rendeznek városainkban és falvainkon egyaránt. Itt nem annyira a költséges, hanem inkább az eredeti, ötletes, nem túlságosan drága jelmez oldja meg a kérdéseket.

Akinek van estélyi ruhája, egy kis ötletességgel könnyen jelmezzé változtathatja. Lehetünk az ,, Éj királynői“, egy csúcsos sapka kiegészítésével a „Varázslónő“, pasztellszínű parókával, ,,A rózsaszínhajú hölgy“, „Spanyol nő“ stb. A fehér sortnadrág és csíkos pulóver egy kis változtatással nagyon jó tengerészöltözéket ad. Mindenesetre legyünk kritikusak saját magunkkal szemben. Lábainka t csak a kkor muta s suk, ha tényleg tökéletesek és gondoljunk arra is, hogy éjfél után, ha levesszük arcunkról az álarcot, ne legyünk nevetségesek könynyed kis balettruhákban vagy púderpamacs jelmezben, ha már nem vagyunk egészen karesúak vagy aránylag fiatalok.

Egy kis sötét ruhából feliér kötény és bóbita segítségével „Francia komorna“ öltözéket teremtünk. Szürke nadrághoz fehér blúzt és piros mellényt veszünk fel, hozzá csokomyakkendőt, —krizantémot és kész az „Elegancia és ízlés mesterének“ jelmeze. Van egy egyszerű nyári ruhánk? Egy szalmakalap és virágkosár hozzá — és kész a „Virágárusleány“, gyümölccsel teli kosárral „Gyümölcsárus“ vagy „Kertészleány“, esetleg kártyákat varrunk rá körben.

Lehet, hogy akad egy kockás nadrágból és mellényből álló otthoni öltözékünk. Egy kis fehér kötény és szakács-sapka segítségével ügyes „Kis szakács“ válik belőlünk.

A fontos az, 'hogy olyan jelmezt válasszunk, amelyet többféle változatban többször ki tudunk használni.

Marié Bendová Rajzolta: TamáPa Brziaková.

3Léti,éLe diózítéá tubám

D^fgtyó hímzésből vett motívumokat tetszés szerinti nagyságban elszórtan helyezzük a ruha aljára vagy a kivágás köré. A munka menete: a motívumokat ahányszor akarjuk, lerajzoljuk selyempapírra s rátűzzük a kívánt helyre nagy öltésekkel s maradék, színes vastag fonállal kihímezzük (laposöltés) s utána óvatosan kitépjük a papirost. Különösen fekete tüllön élénk színekkel (zöld, piros, sárga) mutatós.

II. Színes filc-darabokból kivágjuk az egyes motívumokat, selyempapírra rajzoljuk a mintát, könnyedén ráragasztjuk a különálló, különböző színű mintákat в elütő színű fonállal megöltjük, a papírost kitépjük. (Az öltés iránya a mintán látható.) D.

r