Dolgozó Nő, 1957 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1957-02-01 / 3. szám
4й$3 ширю швашгав 1. Nem еду kölnivizes üvegecskét töltöget Hubert elvtársnő. Persze fontos a minőséget is ellenőrizni 2.. .. A krémkeverő megállás nélkül forog .. . 3.. . . érzékeny mérlegen Leeko elvtársnő leméri, mennyi anyagra van szükség .. . 4. ... s azután százával, ezrével indulnak a bratislavai Nálepková -utcábó l az üvegek és tégelyek hazánk valamennyi üzletébe Valamelyik külföldi statisztikus megállapította, hogy a nők szerte a világon annyi festéket áldoznak kozmetikára, amennyi elegendő volna valamennyi ház homlokzatának kimázolására. És ha e teoretikus számításnak helyességéhez nem is férne kétség, az bizonyos, hogy a mi asszonyainknak e világviszonylatban összeállított statisztikában csupán csekély százalékarányban van részük. Ennek ellenére se ért azonban egy kissé elgondolkoznunk a testápolás kérdéseiről. Szögezzük le már bevezetésül, hogy az illatszereknek és egyéb kozmetikai készítményeknek van bizonyos esztétikai hatásuk, amennyiben azokat mérsékelten alkalmazzuk. És nem a mi asszonyaink voltak az elsők, akik a kozmetikának hódoltak, de utolsók se lesznek e téren. Régen, nagyon régen, amikor még a fáraók uralkodtak Egyiptomban, az illatos olajokat nemcsak vallási célokra használták, hanem mint szépítőszereket is. Évekkel ezelőtt, amikor archeológusok feltárták a 3 évezreddel ezelőtt elhunyt Tutankamon fáraó sírhelyét, többek között edényekre is bukkantak, melyek átvizsgálásánál kellemes illatok ütötték meg a tudósok orrát. A régi kínaiak ugyancsak ismerték az illatos olajok és kenőcsök kozmetikai használatát. Természetesen ezeknél az ősi nemzeteknél a tömegek nem hódolhattak a kozmetikának, amely nagyon költséges mulatság volt. Csupán az uralkodó réteg és a főnemesség kenhette magát a jószagú dolgokkal. Nyugodtan állítható tehát, hogy a kozmetikának is megvan a maga történelme, amely éppenséggel nem mondható unalmasnak. így például a régi rómaiak háborút is viseltek, hogy biztosítsák maguknak az illatos olajoknak akadálytalan behozatalát Arábiából. Ma már persze elég betérni egy szaküzletbe, hogy aránylag olcsó áron illatszert, krémet, ajakrúzst vagy púdert vásárolhassunk. Napjainkban már a kozmetikai cikkeket nem készítik csuhás barátok titkos műhelyekben. Hazánk sok helyén találunk gyárakat, ahol a szépségápolás szereit készítik. E gyárak egyike az AVANA szövetkezet üzeme Bratislavában. Az itt gyártott készítményeket az egész országban ismerik és nagy kelendőségnek örvendenek. Bár az üzem termelési eredményei évről-évre jobbak, mégsem képes kellő mértékben eleget tenni a nagykereskedelem erősen gyarapodó rendeléseinek. Az AVANA-ban a jóminőségü kölni vizek számos fajtáját, vitamintartalmú arckrémeket, hajolajokat és még sok más különféle piperecikket gyártanak. Akad még elég ember, különösen a férfiak között, aki méltatlankodva veszi tudomásul, ha a felesége itt-ott illatosítja vagy kicsinosítja magát. Idővel ezek száma azonban egyre kevesebb lesz, mert hát — váltjátok be férfiak — mindenki örül, ha az asszonya ízlésesen öltözködik, jól néz; ki, és szépségét, jó megjelenését kellemes illatszerrel egésziti ki. És miután már benne vagyunk a mulatságok, a bálok idényében, olvasóinknak egykét képet mutatunk be arról a helyről, ahol naponta nagy mennyiségben készülnek a kellemesen ható, szép és ízléses kivitelezésű piperecikkek. Ma már megszokott dolog, hogy a bálba készülődő nők nemcsak megfelelő ruháról gondoskodnak, hanem arcbőrük simaságáról és megfelelő illatról is, hogy teljes megjelenésükkel, a legjobb benyomással örvendeztessék meg társaságukat, de ami a legfontosabb, férjüket. M. R.
