Dolgozó Nő, 1957 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1957-02-01 / 3. szám
Dr. Rudy Sándor (Folytatás) A házastársak jogai és kötelességei A család szükségleteinek fedezéséről mindkét házastárs erejéhez mérten, kereseti és vagyoni viszonyai szerint köteles gondoskodni. Az eszközök nyújtását részben vagy teljesen a gyermekről és a közös háztartásról való gondoskodás személyes teljesítésével lehet egyensúlyozni. A házastársi kötelességek be nem tartása rendszerint a házasság felbomlásához vezet. AzonJcivül büntető következményekkel is jár, mert aki nem teljesíti egymással szemben törvényes eltartási kötelességét, az három évig terjedhető szabadságvesztéssel büntethető. Családvédelmünk szempontjából hangsúlyozni kell, hogy ezen bűncselekményekre az 1955. évben megjelent amnesztiarendelet nem terjedt ki. A házastársak a válás kimondása után is kötelesek bizonyos esetekben egymást támogatni. Vagyis, ha az elvált házastárs, aki a válásban nem vétkes, egyedül nem tudja személyi szükségleteit kielégíteni (például betegség, öregség, vagy több gyermek nevelése következtében), kívánhatja a másik házastárstól, mégha ez sem volt vétkes a válásban, hogy őt kereseti és vagyoni lehetőségei szerint támogassa. Ha a válásban mindkét házastárs vétkes, ezt a támogatást a bíróság megítélheti a vétkes házastársnak is. A házastárs a támogatásra való igényét elveszti, mihelyt új házasságot köt. Ez a jog megszűnik a köteles házastárs halálával is, kivéve azt az esetet, hogy ezt már előbb elismerte, vagy a bíróság ezt megítélte. Ez esetben az elvált feleségnek özvegyi jövedelemre is van igénye, még az esetben is, ha a köteles férj újból megnősült. Vagyis az özvegyi jövedelem arányosan megoszlik a két asszony között aszerint, hogy hány évet éltek együtt az elhúnyt férjjel. Mondjuk az özvegyi jövedelem 780 koronát tesz ki és az elvált feleség házassága 10 évig tartott, az özvegy asszonyé pedig 20 évig, akkor az elvált feleség kapja a fenti öszszeg egyharmadát, vagyis 260.— koronát, és az özvegy a kétharmadát, 520.— koronát. Családjogunk a házasság vagyonjog alapjává a törvényes vagyonközösséget teszi. Ez annyit jelent, hogy minden vagyon, amit a házastársak a házasság fennállása alatt akár közösen, akár különkülön szereznek, kettőjük osztatlan közös tulajdonává válik. Kivételt képez az, amit a házastárs örökség vagy ajándékozás útján szerez és az, ami személyes szükségleteire vagy hivatása teljesítésére szolgál. . A házastársak bármelyikének kérelmére a bíróság fontos okokból megszüntetheti a törvényes vagyonközösséget. Ez megszűnik akkor is, ha az egyik házastársat megfosztották önjogosultságától. A törvényes'Vagyonközösségből a házastársak részei egyenlők. Ha a házasság megszűnése válással történik, úgy az ártatlan házastárs kérelmére a törvényes vagyonközösségbe tartozó vagyoni részt meg lehet vonni az elválásban vétkes házastárstól, ha az a vagyon megszerzéséhez egyáltalán nem járult hozzá, vagy részét le is lehet szállítani, ha csak csekély mértékben járult ennek megszerzéséhez. 12 (Folytatjuk) Д játék szerepe a gyermeknevelésnél A munka minden anyagi és kulturális érték forrása. Az emberek termelő tevékenysége nélkül elképzelhetetlen lenne az életünk. A szocializmus építésében egyre nagyobb szerepe van a közös munkának, tehát a gyermeket már kicsi korától fogva úgy kell nevelni, hogy az tudjon a közösségben játszani. Csak ilyen gyermek fog a közösségben dolgozni és a közösségben élni. Rövid cikkemben a játék jelentőségét szeretném megvilágítani. A játéknak igen nagy jelentősége van a gyermek életében. Ugyanaz, mint a felnőtt embernél a munka. Amilyen a gyermek viszonya a játékhoz, olyan lesz a munkához is, ha felnő. Tehát nemcsak a szakképzett pedagógusoknak, hanem a szülőknek is kötelességük, hogy játék közben is ügyeljenek gyermekeikre, gondoljanak arra, hogy olyan játék kerüljön gyermekeik kezébe, amely fejleszti képességeiket. Ne adjunk céltalanul játékot a gyermek kezébe. A gyermek számára a játék tulajdonképpen környezetének megismerése. A kirakatokban száz és százféle játék van, a gumilabdától az öszszerakható repülőgépig. Ma már a dolgozók gyermekei jutnak hozzá ezekhez a játékokhoz, nem úgy, mint a múltban. Sok szülő boldogan jelenti ki, nem baj, ha a játék drága, hisz ő ilyenről gyermekkorában nem is álmodhatott, legalább most gyermeke hadd örüljön neki. Jegyezzék meg azonban a szülők, a játék nem akkor a legértékesebb, ha a legdrágábbat vesszük meg, hanem akkor, ha legjobban felel meg a gyermek képességeinek. A legjobb játékszer az, amely - lyel a gyermek fejlődését, kézügyességét, önállóságát, emlékezőtehetségét és játékkedvét a legjobban fejleszthetjük. Sok szülő nem érti meg gyermekét. Sokszor szemtanúi vagyunk az üzletekben, hogy a kisgyermek egy kocsit akar megvétetni az édesanyjával, olyan kocsit, amit ő szétszedhet és összerakhat. A szülő nem hajlandó megvenni, akárhogy sír is a kisfiú, vesz egy játékmackót, amely drágább is mint a kocsi. Nem is gondolja, milyen helytelenül cselekedett. Miért is akarta vajon kisfia a kocsit? Talán építőanyagot fuvarozott volna ahhoz a gyárhoz, melyet építeni fog, vagy talán édesanyjának vitt volna be a konyhába gyújtófát. Nem kapta meg a kocsit, mackót kapott helyette, s a mackó belekerül a sarokba. ,,De rossz gyerek“, mondják a szülök, enynyi pénzt dobtunk ki hiába. Jegyezzék meg a szülők, a munka tette az embert emberré, adjunk olyan játékot gyermekeinknek, mellyel a kezét használja, fejleszti a kézügyességét, fejleszti, formálja az egész gyermeket, az egész embert is. Hogy irányíthassuk gyermekeink játékát és nevelhessük őket vele, alaposan el kell gondolkozni azon, mi is az a játék és miben különbözik a munkától. Sok szülő azt gondolja, hogy e kettő között nagy a különbség. Tévedés. A jó játék hasonlít a jó munkához, a rossz játék hasonlít a rossz munkához. Ha a gyermek kap egy felhúzható bogarat, a szülő ezt felhúzza, a gyermek pedig nézi — ebben a játékban nincs semmi jó. A gyermek passzív marad, minden részvétele csak abban merül ki, bogy nézi, s ha csak ilyen játékkal fog foglalkozni, akkor hozzászokik ahhoz, hogy mindig csak más munkáját fogja nézni. Az ilyen gyermek nem fog soha kezdeményezni, nem fog soha újat alkotni, nem fogja legyőzni a nehézségeket. Az a játék, amelyből hiányzik a cél, az erőfeszítés és az aktív tevékenység, az mindig rossz játék. A játék szerezzen örömet gyermekünknek, ugyanolyan örömet mint nekünk szerez a jól sikerült munka. A játéknál érezzen a gyermek felelősséget, ugyanúgy mint mi a munkánál. Csak arra kell ügyelni, hogy a játék ne váljon a gyermek egyetlen törekvésévé, ne vonja őt el a társadalmi céloktól. A játéknál fejlődjenek ki azok a szellemi és fizikai készségek, amelyek munkájánál később szükségesek lesznek. Előfordulhat az is, hogy kisfiúnk leányos játékot, kislányunk pedig autót, traktort fog kérni, nem pedig babát. Régen ezen mosolyogtak volna. Krupszkája ,,Válogatott pedagógiai tanulmányaibannyíltan felveti a kérdést: Tanítsuk-e a fiúkat is női munkára? A háztart ási munka lényegében semm i nincsen, ami azt alkalmasabbá tenné inkább a női, mint a férfi egyénisége számára. Miért ne tudná a férfi a nővel megosztani a háztartás munkáját? Ha tehát a kisfiú lányos játékot kíván, úgy azt meg is kaphatja. Sokszor előfordul, hogy egyes szülők helytelenül irányítják gyermekük játékát, nem érdekli őket, mit csinál a gyermek. Más szülők meg nagyon sokat törődnek a gyermek játékával, minduntalan beavatkoznak játékába, mutogatnak, magyaráznak, ők oldanak meg mindent, a gyermek meg csak szüleit utánozza. Vannak aztán olyan szülők is, akik azt gondolják, hogy csak az a fontos, hogy gyermeküknek minél több játéka legyen. Tömérdek pénzt költenek játékra és az eredmény az, hogy a végén a gyermeket ez a sok játék nem is érdekli. Mindhárom eset helytelen. Fontos,, hogy a szülők átgondoltan törődjenek gyermekük játékával. Ha lovat veszünk gyermekünknek és utána az a kérése, hogy kocsit is akarna, ne siessünk megvenni a kocsit. Csináljon a gyermek egyet dobozból és ezzel is már azt értük el, hogy ő saját maga készíti el, akármilyen kezdetleges Í3. Alkalmasan összeállított játékszerek és anyagok nagymértékben serkentik a gyermek alkotó tevékenységét. Gorkijnak igaza volt abban is, hogy ,,a gyermek érzelmi és értelmi kifejlődését legkönnyebben érdekes játékokkal érhetjük el. A Szovjetunióban a gyermekek érzelmi és értelmi nevelését oly jól, messzemenően és könnyen elsajátítható formában szervezik meg, hogy a gyermek — felismerőképessége lehető legkisebb megfeszítésével — annyi ismeretet szerez a világ és országa életéről, amennyi csak lehetséges. Ha vannak értelmes és egyszerűen megírt szórakoztató könyvek, akkor ezt a célt teljesen el lehet érni, de érdekes játékszerekkel még könynyebben.“ így értékelte Gorkij a játékszer jelentőségét. Kovács János tanító, Patince f# (föl
