Dolgozó Nő, 1957 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1957-12-01 / 23. szám

1ЦМиуа)иик ügye...

Minden életkornak megvannak a maga sajátságos nevelési problémái. Legnagyobbak és a legszebben megoldhatók azonban a serdülőkor problémái.

A serdülőkor egyik legnagyobb nehézsége az. hogy az ebben a korban levő gyermek magatartása titkolódzó. Ritkán mutatja természetes érijét. Egyszerre teljesen megváltozik. A hiányos nevelési ismeretekkel bíró szülök előtt érthetetlenné válik a gyermek viselkedése. Azért sokszor a szép szó, szívből' jövő őszinte megértés hangja helyett az előbbiekhez viszonyítva keményebb bánásmóddal igyekeznek gyermekük serdülőkori problémáit megoldani, eltávolítani, semhogy ahhoz értő embertől tanácsot kérnének.

Egy példa az életből.

A kislányhoz éppen most végezte a nyolcadik osztályt egy fiú kezdett járni. Az egész úgy kezdődött, hogy itt-ott találkoztak, szót váltottak, majd beszélgettek. Ezt esti séták követték nappal nem lehet, mert meglátják a tanító elvtársak . majd az éj leple alatt hazakísérés, kiskapuban állás, ölelkezés és az a jólismert ifjúkori szerelem lett a két ifjú megismerkedésének a vége. A kimaradások következménye egy-kettőre feltűnt az osztályban. Házi feladat nincs, felelet ötös. így ment ez nap-nap után. Mi lesz ezzel a lánnyal ? — vetődött fel

a kérdés"a tanítói karban. Utána kell nézni! volt az egyöntetű elhatározás, mert a lány minden kérdésre csak azzal felelt, hogy nem érdekli a tanulás, hisz úgyis otthon mafad. A tanítók ezzel kapcsolatos intelmeit talán nem is hallotta.

Néhány nap múlva véletlenül megvolt a bizonyíték. Behívom a lánykát az irodába. Ketten vagyunk. Csak ennyit nrtondok:

Fiam, mi lesz a ti szerelmetek vége? Válasz semmi.

Tegnap este kivel voltál a kapuban? Pistával feleli s körinybelábadt szemét rámveti.

Ekkor őszintén megmagyarázom neki helyzetét, s a síró lányka megígéri, hogy bár szülei nem ellenezték az udvarlást, sőt szidták érte. amikor nem akart kint: maradni a legénnyel megígérte, hogy véget vet az egész Bolognák.

De nem így lett, mert beleszólt a mama. Elvégre az ő lánya már nagy lány, mert 14 éves!

Behívatom a szülőt, a mamát. Csak annyit kérdek tőle:

Mi lesz. ha e korai ismeretségnek következükéin ei lesznek ?

Az anya, az édesanya e kérdésre- tágranyitja szemét, ami máris homályosodik és Csak annyit fele!:

Nagyon köszönöm a segítséget, igaz gáté elvtárs! És elbúcsúzunk.

S ezután míg a lány nyolcadikos voh. semmi kellemetlen dolog nem történt. Kitűnően végzett, s ma, másodéves tanítóképzős.

A gyermekhez, szülőhöz intézett őszinte, szivbőljövő szó a serdülőkor problémáin legtöbbször segít.

fi ha a fenti példámban az őszinteség és a szép szó nem segített volna, éltem volna jogommal s akkor ma a lányka nem készülne arra, hogy ő is pár év múlva segítsen a megtévedt fiatalokon, a régi szokásokhoz ragaszkodó szülőkön, hanem egyszerűen tanulmányi előmenetele miatt elronthatta volna egész életét.

Befejezésül ennyit:

Első és legfontosabb feladata a szülőknek, tanítóknak és társadalmunk minden egyes tagjának, hogy a legmelegebb szeretet hangjával nyerjük meg a serdülők bizalmát, kérdéseikre mindig a legőszintébb és legpontosabb választ adjuk. Ha ezt megtesszük, nem lesznek ifjaink rikító öltözetben mert tudják, miért nem illik nem viselkednek feltűnően sehol, nem fóldeciznek, nem cigarettáznak, nem fognak keményen, vagy durván beszélni, nem lesznek tiszteletlenek, nem lesz ..korai“ udvarlás s akkor nem lesznek elrontott életek, megmérgezett lelkek, hanem ha a megértés hangjával, vagy végső esetben a törvény segítségével térítjük a helyes útra a tévelygő, külön utakon járó serdülőt egy boldog társadalmat, új embereket nevelünk, akik hazánk jövőjét jelentik.

Budai, József tanító, Múlyad,

*

'шМШШЙШ í

Szabad kérnem?

Virág Palkó a Télapótól kapott cukorkáinak élvezése közben megadással vette tudomásul, hogy anyuék megint elmennek este, apu üzeme rendez táncmulatságot.

Virág Márta és Zoltán vidámak és gondtalanok voltak, mintha csak egy tíz évvel ezelőtti kis táncmulatság hangulata varázslódott volna vissza. Márta legalább úgy érezte, hogy Zoltán most újra olyan kedvesen udvarol, és hogy ő nagyon boldog-Valóban csinosak voltak mindketten, Zoltán a sötét öltönyben, Márta pedig színházi „kisestélyi“ ruhájában. Jobban is érezték magukat, mint Bogdánék. mert Bogdánná nagyestélyibe öltözött, férje pedig szmokingba, mintha igazi bálba mennének. Nem csoda, ha ez a túl ünnepélyes öltözetük feszélyezte őket. ugyanúgy, mint egyes nőket a kockás szoknyapulóver vagy a férfiakat a világos utcai öltöny. Később a kialakuló jó hangú le! elsimította ezeket a kirívó különbségeket, de azért máskor majd bizonyára ezek is igyekeznek az alkalomnak megfelelően öltözködni.

Hát igen, Zoltán kifogástalanul viselkedett ezen az estén. Mártához is olyan kellemes és figyelmes volt. mint a többi munkatársnőjéhez, akik az asztaluknál ültek, és akiket sorba táncoltatott.

Sajnos, én nem táncolok, - mentegetődzött zavartan Szabó elvtárs. mikor Zoltán az ő feleségét kérte táncra és ők Mártával egyedül maradtak. Sebaj. Márta örült, hogy egy kicsit megfigyelheti a táncolókat.

Milyen túlzottan és ízléstelenül ropja az a pár a modern táncot, mintha valami nyugat-európai tizedrangü mulatóban volnának. Szerencsére, и rendező figyelmezteti őket . Zoltán szépen és könnyedén táncol, nem hajol táncosnője arcába, nem szorítja őt feltűnően magához. IS bár a hagymás rostélyost igen szereti, ma este mégis kevésbé illatozó vacsorát rendelt .

Márta megismerte Zoltán néhány munkatársát, akikkel eddig még nem találkozott. Ha férje bemutatta őket, szívesen táncolt velük. Egy ismeretlen fiatalembert azonban udvariasan kikosarazott, még mielőtt Zoltán fejbőlin fással formális beleegyezést adott volna.. Jólnevelt férfi nem kér táncra olyan nőt, aki férfikísérővei van. ha a férfit nem ismeri. A fiatalember is jobban tette, hogy egy fiatal lány előtt hajolt meg, aki a mamája mellett várt táncosra. Csakhogy itt is hibát követett el. először feltétlenül a mamától kellett volna engedélyt kérnie és csak azután a lányhoz fordulnia.

Mártának rosszul esett, hogy vannak udvariatlan fiatalemberek, akik meg sem köszönik a táncot, helyre sem kísérik táncosnőjüket, mintha talán annak kellene hálásnak lennie, a felkérésért. De látott kedves, jómodorú fiúkat is, akik a lányokat tisztelettel és figyelmességgel vették körű 1.

12

Hölgy válasznál Márta felkérte Zoltánt és a többi táncosát is. Az asztalnál arról folyt a vita, helyes-e, hogy a nőnek, aki minden területen kivívta az egyenjogúságot, a táncmulatságon a férfi ..kegyeire“ kell várni. Márta úgy érezte, hogy az egyenjogúság ezzel nem szenved csorbát, és a nőiesség ma is megkívánja a táncmulatságok kialakult rendjét, a nőknek ma som volna kedvük a férfiakat táncra kérni. Az a munkatársnő, aki ennek az ellenkezőjét hangoztatta, különben sem nőies, túlzottan férfiasán öltözködik, utcán cigarettázik, tehát az egyenjogúságot rosszul fogja fel. De Mártának a túlságosan ..nőies“ nő sem tetszik, mint az a fiatalasszony a másik asztalnál, aki mindenáron hódítani akar, báli sikereket elérni, a férfiakkal kihívóan viselkedik, és minduntalan előveszi a tükrét, a rúzst vagy fésű t.

Az est hangulata jó volt. és ehhez elégnek bizonyult a vidám műsor, a jó társaság, tánc és zene. Nem a szeszes italok élvezésével igyekeztek ,,hangulatot“ kelteni, nem tartották szükségesnek. hogy jó mutatás címén kivetkőzzenek emberi mivoltukból. Ez a rendezőség érdeme is. amely likőrök helyett üdítő gyümölcsmustokat szolgált fel.

így hétfőn az egész társaság vidáman és tiszta fej jel mehet munkába, és a kellemes mulatságnak csak szép emlékei maradnak.

M. Mujorová alán А'. I