Dolgozó Nő, 1957 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1957-12-01 / 23. szám

Csehszlovákia Kommunista Pártja levelet intézett hazánk dolgozóihoz, melyben a dolgozó asszonyokat külön felhívja, mondják meg véleményüket az Országos Konferencia határo­zatainak megvalósításával és a javasolt intézkedésekkel kap­csolatban. A. Központi Bizottság elvárja, hogy terveiket, önálló kezdeményezésüket felvetik a vita során. A jövőben hogyan veszik ki részüket az ipar és a m.ezögaztlasági termelés további fejlesztéséből, népünk anyagi és kulturális életszínvonala eme­lésének biztosításából. o4zit*azban., nagyon sok kérdés merült fel, amelyekkel dolgozóink foglal kozhat na к. „Különösen a termelési értekezleteket kell felhasználni. A dolgozók, széleskörű részvételével kell megoldani a terme­lés és a munkaszervezés égető kérdéseit, küzdeni kell a fogyatékosságok kiküszö­böléséért“ irányít bennünket a CSKP KB levelének ez a néhány sora. A bratislavai titoUwerck üzemben ennek megfelelőén jártak el, amikor a levél meg­jelenése után a pártszervezet széleskörű bizottsági ülést hívott össze a tömegszer­vezetek és egyes üzemrészlegek képvise­lőinek bevonásával. A gyárban már hosz­­szabb idő óta minden műhelynek van egy védnöke, ahogy ők nevezik, „patrónusa“. Ezek az adminisztrációban dolgozó poli­tikailag fejlett elvtársak, akik a rájuk bízott részlegek gyűléseit látogatják. Ezek mellé most még egy-egy elvtársnőt is kijelöltek, aki a levéllel kapcsolatos minden megbeszélésen részt vesz és a dol­gozók hozzászólásai, javaslatai alapján jegyzőkönyvet készít. A Stollwerek dol­gozói ugyanis megfogadták azt a taná­csot. hogy a termelési értekezleteiket használják fel problémáik feltárására. Amióta az üzemi hangszóróban elhangzott a CSKP KB-nak levele, a rendszeres ter­melési értekezletek súlypontja erre irányul. Javaslatok hangzanak el a termelés mi­nőségének javítására, pl. a desszertosztály dolgozói a mártogató gép mellé egy választófalat kémek, amely meggátolja a hideg levegő áramlását. Az ostyaosztá­lyon is javaslat hangzott el arra vonat­kozóan, hogy a munkaasztaloknál dolgozó asszonyok sorrendje időközönként vál­tozzon, hogy ne mindig ugyanazokra jus­son a legjobb áru. Ezzel az egyenletes keresetet érik majd el. A felesleges mu­lasztások elkerülése érdekében kérik, hogy az üzemi orvosnál ne álljanak órá­kig sorban, hanem szükség szerint hívják be őket. A felvonóval kapcsolatban kér­ték. hogy erre csengőt szereljenek. A mo­sodában dolgozó elvtársőknek is olyan kérésük volt, amely hozzájárul jobb mun­kájukhoz: telefont kémek a mosodába, hogy ne járjanak feleslegesen fel a mű­helyekbe és többet moshassanak. Ghro­­mácková elvtársnő a hulladékkal kapcso­latban inti munkatársait, hogy az újból feldolgozandó anyagba csak tiszta, telje­sen megfelelő csokoládét dobjanak bele. ^4 mezóga&daáághan. 6 Országunk népgazdasága egységes egészei alkot, melynek részei kölcsönös hatással vannak egymásra. Munkásosztályunk termelése fényesen visszatükröződik a. nép életszínvonalának emelkedésében, Ez arra kötelez minden földművest, hogy többet kell tennie társadalmunk jólétének fokozására. Nem elégedhet­nek mag falusi dolgozóink fejlődésükkel, mert iparunk már elérte a világszínvonalat. 1960-ig 5 millió 325 ezer hektárra kell növelnünk a szántóföld területét, a vetés­­területeket pedig 4,5 %-kal kell emel­nünk. A szepsi járás földművesei megtárgyal­ták a CSKP KB levelét, és arra a megálla­podásra jutottak, hogyha ősszel hozzá­kezdenek az Ida és Kanyapta patak sza­bályozásához, mintegy 300 hektár földet tehetnek termővé, melyet eddig az áradó patakok iszappal hordták he. így a ko­­rnáróci EFSZ 80 hektár szántófölddel bővítheti vetésterületét. A füleki járásban foglalkoztak a mező­­gazdasági termelés és az állattenyésztés kérdéseivel, és arra a határozatra jutot­tak. hogy az ősszel megalakult termelő­­szövetkezetben minden figyelmet az állat­­tenyésztésre fordítanak, mivel ezekben a szövetkezetekben megvannak a takar - rnányalap biztosításának alapfeltételei. Ilyen új szövetkezet a sőregi és a ragvol­­ci. A ragyolci asszonyok az újságból érte­sültek a párt leveléről, és máris összedug­ták fejüket. Mit lehetne itt tenni, hogy olcsóbban, többet termeljünk és utolér­jük a termelésben iparunkat. Uj szövetkezetünk a párt határoza­tának egyik pontját már teljesítette. Az asszonyoknak, leányoknak panaszuk volt a fürdőberendezésre és az ellátás kér­déseivel is foglalkoztak. t így folynak a szombati termelési érte­kezletek. Mesterek és munkások, mű­szakiak és adminisztratív dolgozók javas­latai hangzanak el. Az egyik fontosabb és lényegesebb mint a másik, van, amely csak kis javítást igényel, de célja mind­egyiknek az, ami dolgozóinknak is igye­kezete: hogy jobb termelésükkel szebb életünkhöz járuljanak hozzá-Most arra kell törekednünk, hogy egye­sült erővel több húst, tejet termeljünk, buzdította az asszonyokat Somoskői (ti zella, a nőbizottság elnöknője. Az eredmény nem maradt el. Egymás után hangzottak el az indítványok. Azonnal alakítsuk át a pajtát istálló­nak. hogy összpontosíthassuk az állato­kat. Így könnyebb lesz a szakszerű takar­mányozás és már ez éven több tejet ad­hatunk az államnak. Azonnal kezdjük el a közös istálló építését, mert az állattenyésztés lesz gaz­daságunk alapja. Olcsón felépíthetjük, ha a régi szén­bánya területén felgyülemlett salakot fel­használjuk cement keverésével a falak építésére. Az istállót a 300 hektáros legelőre kell építenünk. Így a fejősteheneknek nem kell annyit járniuk és nem veszítik ej a tejet. ilyen és ehhez hasonló javaslatokat adtak a ragyolci asszonyok, melyet a szö­vetkezet, vezetősége is elfogadott. Azonnal hozzákezdtek az állatok összpontosításá­hoz és beszerezték a salaktégla készítésé­hez szükséges gépet. Gondolkozzunk mezőgazdaságban dal - gozó asszonyok, hogy leleményes hozzá - szólásainkkal elősegíthessük mezőgazda - ságunk fejlesztését. /,. К

Next

/
Thumbnails
Contents