Dolgozó Nő, 1957 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1957-12-01 / 23. szám
Csehszlovákia Kommunista Pártja levelet intézett hazánk dolgozóihoz, melyben a dolgozó asszonyokat külön felhívja, mondják meg véleményüket az Országos Konferencia határozatainak megvalósításával és a javasolt intézkedésekkel kapcsolatban. A. Központi Bizottság elvárja, hogy terveiket, önálló kezdeményezésüket felvetik a vita során. A jövőben hogyan veszik ki részüket az ipar és a m.ezögaztlasági termelés további fejlesztéséből, népünk anyagi és kulturális életszínvonala emelésének biztosításából. o4zit*azban., nagyon sok kérdés merült fel, amelyekkel dolgozóink foglal kozhat na к. „Különösen a termelési értekezleteket kell felhasználni. A dolgozók, széleskörű részvételével kell megoldani a termelés és a munkaszervezés égető kérdéseit, küzdeni kell a fogyatékosságok kiküszöböléséért“ irányít bennünket a CSKP KB levelének ez a néhány sora. A bratislavai titoUwerck üzemben ennek megfelelőén jártak el, amikor a levél megjelenése után a pártszervezet széleskörű bizottsági ülést hívott össze a tömegszervezetek és egyes üzemrészlegek képviselőinek bevonásával. A gyárban már hoszszabb idő óta minden műhelynek van egy védnöke, ahogy ők nevezik, „patrónusa“. Ezek az adminisztrációban dolgozó politikailag fejlett elvtársak, akik a rájuk bízott részlegek gyűléseit látogatják. Ezek mellé most még egy-egy elvtársnőt is kijelöltek, aki a levéllel kapcsolatos minden megbeszélésen részt vesz és a dolgozók hozzászólásai, javaslatai alapján jegyzőkönyvet készít. A Stollwerek dolgozói ugyanis megfogadták azt a tanácsot. hogy a termelési értekezleteiket használják fel problémáik feltárására. Amióta az üzemi hangszóróban elhangzott a CSKP KB-nak levele, a rendszeres termelési értekezletek súlypontja erre irányul. Javaslatok hangzanak el a termelés minőségének javítására, pl. a desszertosztály dolgozói a mártogató gép mellé egy választófalat kémek, amely meggátolja a hideg levegő áramlását. Az ostyaosztályon is javaslat hangzott el arra vonatkozóan, hogy a munkaasztaloknál dolgozó asszonyok sorrendje időközönként változzon, hogy ne mindig ugyanazokra jusson a legjobb áru. Ezzel az egyenletes keresetet érik majd el. A felesleges mulasztások elkerülése érdekében kérik, hogy az üzemi orvosnál ne álljanak órákig sorban, hanem szükség szerint hívják be őket. A felvonóval kapcsolatban kérték. hogy erre csengőt szereljenek. A mosodában dolgozó elvtársőknek is olyan kérésük volt, amely hozzájárul jobb munkájukhoz: telefont kémek a mosodába, hogy ne járjanak feleslegesen fel a műhelyekbe és többet moshassanak. Ghromácková elvtársnő a hulladékkal kapcsolatban inti munkatársait, hogy az újból feldolgozandó anyagba csak tiszta, teljesen megfelelő csokoládét dobjanak bele. ^4 mezóga&daáághan. 6 Országunk népgazdasága egységes egészei alkot, melynek részei kölcsönös hatással vannak egymásra. Munkásosztályunk termelése fényesen visszatükröződik a. nép életszínvonalának emelkedésében, Ez arra kötelez minden földművest, hogy többet kell tennie társadalmunk jólétének fokozására. Nem elégedhetnek mag falusi dolgozóink fejlődésükkel, mert iparunk már elérte a világszínvonalat. 1960-ig 5 millió 325 ezer hektárra kell növelnünk a szántóföld területét, a vetésterületeket pedig 4,5 %-kal kell emelnünk. A szepsi járás földművesei megtárgyalták a CSKP KB levelét, és arra a megállapodásra jutottak, hogyha ősszel hozzákezdenek az Ida és Kanyapta patak szabályozásához, mintegy 300 hektár földet tehetnek termővé, melyet eddig az áradó patakok iszappal hordták he. így a kornáróci EFSZ 80 hektár szántófölddel bővítheti vetésterületét. A füleki járásban foglalkoztak a mezőgazdasági termelés és az állattenyésztés kérdéseivel, és arra a határozatra jutottak. hogy az ősszel megalakult termelőszövetkezetben minden figyelmet az állattenyésztésre fordítanak, mivel ezekben a szövetkezetekben megvannak a takar - rnányalap biztosításának alapfeltételei. Ilyen új szövetkezet a sőregi és a ragvolci. A ragyolci asszonyok az újságból értesültek a párt leveléről, és máris összedugták fejüket. Mit lehetne itt tenni, hogy olcsóbban, többet termeljünk és utolérjük a termelésben iparunkat. Uj szövetkezetünk a párt határozatának egyik pontját már teljesítette. Az asszonyoknak, leányoknak panaszuk volt a fürdőberendezésre és az ellátás kérdéseivel is foglalkoztak. t így folynak a szombati termelési értekezletek. Mesterek és munkások, műszakiak és adminisztratív dolgozók javaslatai hangzanak el. Az egyik fontosabb és lényegesebb mint a másik, van, amely csak kis javítást igényel, de célja mindegyiknek az, ami dolgozóinknak is igyekezete: hogy jobb termelésükkel szebb életünkhöz járuljanak hozzá-Most arra kell törekednünk, hogy egyesült erővel több húst, tejet termeljünk, buzdította az asszonyokat Somoskői (ti zella, a nőbizottság elnöknője. Az eredmény nem maradt el. Egymás után hangzottak el az indítványok. Azonnal alakítsuk át a pajtát istállónak. hogy összpontosíthassuk az állatokat. Így könnyebb lesz a szakszerű takarmányozás és már ez éven több tejet adhatunk az államnak. Azonnal kezdjük el a közös istálló építését, mert az állattenyésztés lesz gazdaságunk alapja. Olcsón felépíthetjük, ha a régi szénbánya területén felgyülemlett salakot felhasználjuk cement keverésével a falak építésére. Az istállót a 300 hektáros legelőre kell építenünk. Így a fejősteheneknek nem kell annyit járniuk és nem veszítik ej a tejet. ilyen és ehhez hasonló javaslatokat adtak a ragyolci asszonyok, melyet a szövetkezet, vezetősége is elfogadott. Azonnal hozzákezdtek az állatok összpontosításához és beszerezték a salaktégla készítéséhez szükséges gépet. Gondolkozzunk mezőgazdaságban dal - gozó asszonyok, hogy leleményes hozzá - szólásainkkal elősegíthessük mezőgazda - ságunk fejlesztését. /,. К