Dolgozó Nő, 1957 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1957-02-01 / 3. szám
íz asszonyokról van szó. Az udvardikultiirterem zsúfolásig megtelt, pedig nem kultúrelőadás van. A helyi egységes földművesszövetkezet tart taggyűlést. Az elnök felolvasta a miniszterelnök levelét, melyet a szövetkezeti tagokhoz, kis- és középgazdákhoz írt. A vita tárgyát a magasabb terméshozam elérése képezte. — Gazdagabb termést csak úgy érhetünk el, ha a munkát szövetkezetünkben átszervezzük. — Nagyobb gondot kell fordítanunk a termőföldek, rétek és legelők trágyázására, — mondották a szövetkezet tagjai. — Szaporítani kell a jó fajtájú szarvasmarha törzsállományát . A takarmány és abrak biztosítása legyen ez évben egyik legfontosabb feladat, hogy a szarvasmarha etetők bevezethessék a tehenek tejelése utáni abrakolást. A múltban a takarmányhiány miatt, a jól és rosszul tejelő tehén egyformán kapott abrakot, ami nem helyes, mert a kevesebb hasznothozó elette a takarmányt a hasznosabb állat elől, — fejezte be a felszólalást a szövetkezet állatgondozója. Ezután sor került a szövetkezet átdolgozott, kibővített minta-alapszabályainak ismertetésére. A szövetkezet elnöke az ismertetés közben felemelt hangon mondja: — Figyeljetek asszonyok, rólatok van szó. Figyelnek is ők, Nagy Mária buzgalmában megszorítja fejkendője bogát. Garai Anna meglöki a mellette ülő Yajzer Erzsébetet. — Figyelj. A figyelmeztetés fölösleges volt, mert Erzsi néni úgy is ég a kíváncsiságtól. Hogy is ne. A régi alapszabályzatban nem volt említés az asszonyokról. Most megemlékeznek róluk, akik a szövetkezetben a legtöbb munkát végzik. A szövetkezet aktívan dolgozó asszony tagjai a szülés és gyermekágy időtartama alatt fizetett anyaszabadságot kapnak, a szülés előtt ledolgozott munkaegységek arányában. Következő cikkely: A katonai szolgálatra bevonuló szövetkezeti tag a tagság által megállapított fizetésre jogosult a szolgálat előtt ledolgozott munkaegységek arányában. A szövetkezet tagjainak kölcsönt is folyósíthat, házasság, építkezés, stb. esetében. A kölcsön összegét a taggyűlés határozza meg. Az as3zonyokizegnek, mozognak helyükön. Most ezt jó lenne nyomban egymásközt megtárgyalni, de hiába, nem lehet. Az elnök tovább folytatja a minta-alapszabályzat ismertetését. A gondolat fonalát azonban már minden asszony nyújtja. — Öt gyermekem van, kettő közülük már menyasszony. Nekem már nem lesz szükségem az anyasági szabadságra, de itt vannak a lányaim. Sok falusi lány csak azért hagyta itt a falut, mert ha a városban dolgozott, és férjhez ment, kapott ezer koronát. Ha szült, fizetett anyasági szabadságot kapott. Most már nem kell a városba menniök, — súgta alig hallhatóan Garainé szomszédjának. — Nagyon okosan van megírva ebbe a mintaszabályba. Meglátod Bori, sok fiatal visszatér a szövetkezetbe. Mert ez a szabály főleg a fiatalok kedvére van írva, — mondja Nagy Mari néni. — Nem egyszer elkeserített az a gondolat, hogy mi a szövetkezetben dolgozó asszonyok nem élvezhetjük azokat az előnyöket, melyeket az iparban dolgozók, — súgja Vajzerné. — Hej, az én időmben nem jöttek ki ilyen törvények. Ha az özvegy asszony fia katonának ment, csak Istentől várhatta a segítséget. Ha az asszonyok szültek, nem kaptak fizetett szabadságot. A férjüket- az asszonyok, ha katonának mentek, nemcsak azért siratták, mert nem látják hosszú időre. A könnyek között ott volt az a kétségbeesés, mit csinálunk itthon, kenyérkereső nélkül? Miből küld csomagot, hogy a keserves komiszkosztot evő katonát megörvendeztesse? Hát a betegség, nemcsak az volt a szomorúság, hogy a, kenyérkereső apa vagy az anya nem bírt dolgozni, hanem még a megtakarított pénzecskét is elköltötték a drága orvosra és gyógyszerre. — Milyen más is most falunk élete. Összekerül a fiatal pár, ha szükségük van segítségre az élet megkezdéséhez, kölcsönt ad a szövetkezet. Ha gyermek születik, az anyja fizetett szabadságot kap. Az apja munkahelyén gyermekpótlékot. Ma már a csapás sem olyan súlyos, ha megbetegszik a családban valaki. Nemcsak ingyen orvosi kezelést, hanem fizetésének egy részét is kapja. Ma már az öreg anya vagy fiatal feleség, csak úgy illendőség kedvéért könnyezi meg a bevonulót, mert tudja, nem marad itthon kenyér nélkül. Ma nem segélyt, hanem a kereső fizetésének egy részét kapja. A katona fiú nem szorul csomagra, mikor szabadságra jön, piros arca majd kicsattan az egészségtől. — Szépül ez az élet, de kár, hogy öregszünk, — sóhajt fel gondolatai végén Nagy Bori néni. Ezen aztán el is mosolyognak a körülötte ülők. Csak egy pillanatra, mert a gyűlés tovább folyók. Figyelni kell. Mert a szövetkezetről, életükről s jövőjükről van szó. Lévay Erzsébet A malacok takarmányozása A sertésvágás után üresen maradt az ól. Minden gazda igyekszik malacot venni, hogy jövőre is biztosítsa a sertéshús és zsír ellátását. Az elválasztott malacot nagy gonddal kell kezelnünk, mert az étel változásánál a szervezet egy kissé legyengül és sokféle betegség veszélyének van kitéve az elválasztott malac. A helyes takarmányár zással megelőzhetjük a betegség veszélyét. A sertésólat tartsuk tisztán. Minden etetés után mossuk ki az etető vályút és naponta fertőtlenítsük hamulúgos vízzel, utána öblítsük ki tiszta vízzel. Az istálló sarkába tegyünk fa- vagy kőszéntörmeléket, takarmánymeszet vagy vörös agyagot. Tájékoztatásul itt közöljük a malacok idejéhez mért takarmány adagot^ , tíabomi-djira^eyerékaőLrr.egu darab 3—4 hetes malacm 10 dkg-mot, 4—5 he-60, — 8 hetesre 80, 8—9 hetesre 110, 9—10 hetesre 120 dekagrammot számítunk. Hasoriló életkorban fölözött tejből liter tejet számítunk. Ilyen takarmányt* malacok napi súlygyarapodása igen jelentős. Az etetések alkalmával figyeljük meg a malacok étvág^Ey iselkedésit, melyről egészségi állapiakra következtetnünk. komoly/: bajok lehetnek. Hozz&fétéssel, я. rendellenességek ЩЫпак jeltárásával . — *TM1 а m i Időse bizfá
