Dolgozó Nő, 1957 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1957-10-01 / 19. szám
kínzásokkal rábírják tanai visszavonására, de tanítványai titokban tovább hirdetik örökérvényű igazságait. A vendégek parádés szereposztásban mutatták be a darabot, azonban a sok jeles művész közül is kimagaslik Bessenye Ferenc, kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész játéka, ak hatalmas szerepének minden szavában, mozdulatában tökéletes teljesítményt nyújtott. Várkonyi Zoltán Kossuth-díjas, az ügy vivő intrikus szerepében kitűnő volt, de egyenrangú művészet tel alakította Maculánot Mányai Lajos is. Az íródeák epizód szerepében Rajz János megdöbbentő figurája felejthetetlen. Lukács Margit finom játékával és gyönyörű beszédtechnikájával emelte az előadás színvonalát. A második est műsordarabja Garcia Lorca, a nagy spanyol költő drámája, a Bernards háza volt. Ez a darab a Spanyol-Felejthetetlen 3. A kotnyeles коmorva — Olthy Magda Kossuth-díjas, tanácsokkal látja el gazdája szerelmes lánykáját Törőcsik Marika. 4. Bernarda, házának zsarnoka — Tőkés Anna Kossuth-díjas, és cselédje — Gobbi Hilda Kossuth-díjas kiró- — ló művész. /7 j* Jtdtd 3. Régen esedékes vendégeket üdvözölhetett Bratislava színházkedvelő közönsége. A színikul túrájáról híres budapesti Nemzeti Színház kitűnő együttese négy napon át öt előadásban mutatta be tudását. A vendégegyüttes Németh László Galilei című történelmi drámájával nyitotta meg műsorát. Galilei Galileo olasz fizikus és csillagász materialista tanainak hirdetésével kihívja Orbán pápa haragját. A pápa az agg tudóst a Szent Inkvizíció ítélőszéke elé állíttatja, mely eretneknek nyilvánítja. Testi-lelki 1. Galilei — Bessenyei Ferenc, kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész és Nicollini asszony, a toskánai követ felesége — Lukács Margit. 2. Tartuffe — Major Tamás kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész, szerelmet vall Elmirának — Makkal Margit. országban még most is dívó középkori állapotokkal ismertet meg. Bernarda amolyan falusi nagyasszony, házanépének kegyetlen kényura. Háza a benne lakók börtöne. Férje halálát ősi szokás szerint nyolcéves gyásszal üli meg, mely alatt öt vénülő lányának még gondolni sem szabad a férjhezmenésre, a már harminckilencéves Auguszta kivételével. Auguszta az első házasságából származik, és ezért rá a gyász nem kötelező. De még a jegyesek is csak rácsos ablakon át láthatják egymást. Az emberi szabadság teljes hiányától megnyomorított lányok a természetellenes élettől mind az őrület határára kerülnek, csak a legfiatalabb, Adél lázad fel. Titokban kiszökik a házból és Auguszta jegyesének szeretője lesz. Ezért nővérei az öngyilkosságba hajszolják. Bernarda házában tovább folyik a fojtogató élet. A címszereplő Tőkés Anna, anyja Gombaszögi Frida, de a legkiválóbb alakítást Gobbi Hilda Kossuth-díjas művésznő nyújtotta, aki a ház régi cselédje, Bernarda bizalmasa és egyúttal ellensége szerepében remekelt. A franciák legnagyobb tragikomédia írója, Molifere Tartuffejét mutatta be az együttes a két utolsó estén. A képmutató szenteskedésnek ez a páratlan szatirikus leleplezése, Moliére egyik legtökéletesebb műve. Hogy a magyar színészek a klaszszikusok hű ápolói, az most is bebizonyosodott. Major Tamás a budapesti Nemzeti Színház igazgatója, kétszeres Kossuthdíjas kiváló művész játszotta a címszerepet. Szerepét a legnagyobb tökéletességgel alakította. Mellette Olthy Magda Kossuth-díjas művésznő nyújtott élethű, pompás játékot, de a többiek: Makkai Margit, Gobbi Hilda, Rajz János, Kállay Ferenc, Jászai díjas, Törőcsik Marika velük együtt moliérei szellemben tartott egységes, töretlen előadást produkáltak. A budapesti Nemzeti Színház vendógegyüttesót mind a szlovák, mind a magyarajkú közönség őszinte és megérdemelt ünneplésben részesítette. A ndégjáték nem narad viszonzat'.anul. A szlovák művészek legjobbjaiból alakult együttes még e szlniévadban budapesti vendégszereplésre indul. A művészcsere nemcsak a két nemzet közötti kulturális kapcsolatok kibővítését szolgálja, hanem termékenyítő hatással lesz a színművészet további fejlődésére is. Simkó Margit.
