Dolgozó Nő, 1957 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1957-10-01 / 19. szám
A véres kizsákmányolás és az embertelen bánásmód rohamosan irtotta az indián lakosságot. Mivel a fehér gyarmatosítóknak komoly munkaerő nehézségeik támadtak, a XVII. és a XVIII. században többmillió afrikai négert telepítettek Amerikába. Az egymáshoz láncolt néger csoportokat hajórakomány - ként szállították az új világba. Tényleg csak az erősebbek és kitartóbbak bírták ki a szörnyű utat. A fajelmélet továbbfejlesztése Ezzel megindult az Egyesült Államok „másodrendű“ állampolgárainak kálváriája. Ä négerek helyzetén nem sokat változtatott az Egyesült Államok függetlenségének megszületése (1776—1783) bár, mint tudjuk, e korszak legnagyobb demokratájának, Jeffersonnak „függetlenségi nyilatkozatában“, mely még ma is az Egyesült Államok alkotmányának alapja, benne van, hogy „az emberek egyenlőknek születtek, alkotójuk mindenikét ellátta elidegeníthetetlen jogokkal, mint amilyen az élet, a szabadság, a boldogulás keresésének joga“. Amerikában tehát az alkotmány szerint minden ember egyenlő, de ahogy azt a haladó amerikaiak mondani szokták, van, aki az egyenlőnél is egyenlőbb. A kitétel találósságát misem bizonyítja jobban, minthogy Amerikát ma néhány család, a Du Poiyj-ék, Morganék, Rockefellerék milliárdos vagyonúikkal nemcsak hogy uralják, de kezükben tartják az egész dolgozó népet, a sajtót, a rádiót, a filmet, a művészetet is. JTibilál Akiket utolsó sorban vesznek fel és elsőnek bocsátanak el 1402'— Amerika feímdezéeo -egyike azon évszámoknak, melyeket a diák félálmában sem felejt el. Épp úgy, mint a honfoglalás, a tatárdúlás vagy a mohácsi vész időpontját. Nem kétséges, hogy Amerika 465 évvel ezelőtti felfedezése korszakalkotó esemény volt az emberiség fejlődése szempontjából. Feltételezhető, hogy ezt az évfordulót Amerika méltóan megünnepli. Mint az évszám, épp oly közismert a Kolumbus Kristóf története is, aki a spanyol király szolgálatában először jutott el az új világ partjaihoz, az említett év október havának 12-én. Kolumbus a Baehama szigetek egyikén vetette meg lábát majd, felfedezte Kuba, Haiti szigeteit, későbbi útjai során eljutott Jamaikába, az Antillákhoz és Dél-Amerika északi partvidékeihez. Kolumbus sohasem tudta meg, hogy új világrészt fedezett fel. Élete végéig azt hitte, hogy a felfedezett területek Ázsia keleti partjainál fekszenek. Ezért az újonnan feltárt világ lakosságát indiánoknak (India) nevezte. Csak később sikerült a firenzei Amerigo Vespuccinak bebizonyítania, hogy Kolumbus új világrészt fedezett fel. A világrészt Amerigo Vespucciról Amerikának nevezték el. A szerencsétlen felfedezettek Alig fedezték fel Amerikát, a „civilizált“ európaiak előzőnlőtték az új világrészt. Nagyobbára spanyol kalandorok voltak a legvállalkozóbbak, kik először Közép- és Dél-Amerika, különösen Mexikó és Kuba területén végeztek óriási pusztítást. Kihasználva azt a körülményt, hogy a bennszülöttek nem rendelkeztek korszerű fegyverekkel, nem ismerték a puskaport, a kalandorok könnyen leigázták őket. Ismeretes, hogy Cortez spanyol kalandor 400 emberével két esztendő alatt (1519—1621) meghódította egész Mexikót. A spanyolok faluszámra irtották ki a szerencsétlen indiánokat. Kirabolták arany- és ezüstkészleteiket, megfosztották egyéb vagyonuktól, elvették földjeiket, és a volt tulajdonosokból rabszolgákat csináltak. Épp ilyen embertelenül jártak el a későbbi európai hódítók az Egyesült Államok indiánjaival. Kolumbus idejében a számítások szerint kb. 1 000 000 indián ólt a mostani Egyesült Államok területén. Az azóta eltelt 465 év alatt számuk körülbelül 300 000-re csökkent. A nagyarányú fajírtás — melyhez csak a közelmúltból ismeretes hitleri tömegmészárlások hasonlíthatók — magával hozta az indiánok kultúrájának a felszámolását, illetőleg kisajátítását. Sajnos a rézbőrűek irtását az egyház nemcsak hogy tűrte, de szentesítette is. így például a Massachusettset megalapító angol puritánok egyike hálát adott istennek, amiért a pestis kiirtott egy indián törzset, s a következőket írta naplójába: „így Krisztus, akinek nagy és dicsőséges műve az egész földkerekségen az ő egyházainak és kiválasztottjainak javát szolgálja, nemcsak helyet csinált népének a letelepedéshez, hanem a barbár indiánok szívét is megszelídítette“. Az Egyesült Államokban munkát kereső néger nap mint nap azt tapasztalja, hogy általában ő az utolsó, akit felvesznek és az első, akit elbocsátanak. A déli államokban élő négerek (itta faji megkülönböztetés még súlyosabb, mint északon) saját bőrükön tapasztalják azt az igazságot, hogy a négereknek délen kétféle esélyük lehet. Vagy kicsi, vagy semmilyen. „A gazdag amerikaiak" Az Egyesült Államok valójában gazdag ország. Mint a kapitalista világ vezető hatalma kellőképpen ki tudja használni előnyös helyzetét. Ipari termelését a legkorszerűbb technika jellemzi. Kivételes helyzeténél fogva az Egyesült Államok elárasztják a kapitalista országok piacait, kiszorítva onnan a gyengébb versenytársakat. Ez természetesen rontja a viszonyt a kapitalista országok között, s ennek az Egyesült Álamok számára később végzetes kimenetele lehet. A közszükségleti cikkek meglehetősen nagyarányú termelése szükségessé teszi, hogy a belső piacon is emelkedjen a fogyasztás. Aki csak felületesen szemléli a tényeket, azt látja, hogy az autótulajdonosok, televízióskészülék használók és egyéb luxuscikk vásárlók száma nagyon magas. Viszont mélyem) szemlélet után rájövünk, hogy nagyon elterjedt a részletfizetéses vásárlás, különösen az autónál, televízióskészüléknél, jégszekrényeknél Btb. 1965-ben az amerikai dolgozók 36.2 milliárd dollárral tartoztak a részletre árusító cégeknek, én ebből csak az autótartozások több mint 14 milliárdot tettek ki. Természetesen az ilyen eladósodás nem vezethet semmi jóra. A lakosság kénytelen lemondani sok mindenről. így korlátozza kiadásait az étkezésre, kultúrára, egészsége védelmére. Az amerikai propaganda beleverte a nép fejébe azt a hamis elképzelést, hogy ami előnyt csak élvez, azt mind a kapitalizmus amerikai formájának köszönheti. Ezzel szemben az igazság az, hogy az Egyesült Államok gazdasági színvonalát az ország nagyságának és gazdagságának köszönheti, továbbá a korai iparosításnak és annak, hogy nincsenek korlátozó belső határai. Az ország nem élt át pusztító háborúkat, mint sok európai és ázsiai ország. Az a fantasztikus álomvilág, amelyben az amerikai nép ól az oka annak a valóságtól elrugaszkodott magatartásának amely a világ többi népét oly gyakran aggályokba dönti. Válaszúton 8 Most, amikor Amerika jubilál, a józan gondolkodású embereknek fel kell tenniők a kérdést, milyen is legyen Amerika útja? A jelenlegi világuralomra törő út, a többi népek és a belső „másodrangú“ állampolgárok kiszipolyozása? vagy a második, amit az Egyesült Államok múltszázadbeli legnagyobb alakja. Abraham Lincoln képzelt el, a „nép kormánya, amely a népből és a népért való“ ? Ha ezen az úton haladna Amerika, békés együttélésben, kölcsönös megbecsülésben élhetne a világ minden népével. Dr. Straaser György.
