Dolgozó Nő, 1957 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1957-01-15 / 2. szám
I 11 Dr. Rudy Sándor (Folytatás) Fontos okokból azonban a bíróság kivételesen engedélyezheti a házasságot a tizenhat évnél idősebb kiskorúnak. A fontos okhoz azonban szükséges az is, hogy meg legyenek az előfeltételei a tartós életközösségnek. Ezen engedélyezése csak a kiskorú érdekéből jöhet számításba. Fontos okokat a törvény nem sorol fel és minden eset külön vizsgálandó. A terhesség ugyan komoly ok, de nem elégséges a házasság engedélyezésére, ha nincsenek meg a többi feltételek. A legtöbb ilyen esetben a házasság csődöt mond, mert csak az volt a cél, hogy a gyermek házasságból származzon, apja legyen. A válásnál aztán a gyermek elveszti az apját. Ezt az egészségtelen nézetet és morált türelmesen kell kigyomlálni egyes emberek felfogásából. A kiskorúnál a szellemi fejlettség nem annyira érett, hogy teljes felelősséggel felfogja a házasság komolyságát, társadalmi jelentőségét és hogy a házasságban teljesíteni tudja az összes társadalmi kötelességét. Úgyszólván világviszonylatban mozgalmak indultak meg a fiatalkorú házasságok ellen, egészségügy i, szociológiai és morális szempontból kiindulva. A házastársak jogai és kötelességei A burzsoá házassági jogok szerint a férj a család feje, a házasélet ügyeiben kiemelkedő hatalmi helyzete van, vitás kérdésekben a férj szava dönt, a házassági együttélés és közős lakás helyének megválasztása a férj joga. Ezzel szemben a mi családjogunk a szocialista felfogásnak, a nők egyenjogúságának megfelelően azt mondja ki, hogy a házastársaknak a házasélet ügyeiben egyenlő jogaik vannak. Hivatásuk gyakorlásához és alkalmazásuk helyének megváltoztatásához a házastársak egyikének sincs szüksége a másik házastárs beleegyezésére. A férj azelőtt kivételezett helyzete abban is kifejezésre jutott, hogy a férjes nő köteles volt a férje nevét viselni. Családjogunk lehetővé teszi a nő számára azt is, hogy kizárólag a maga nevét viselje. Ez esetben azonban a házasság megkötésekor kijelentik, hogy a vezetéknevek közül melyik lesz a házasságból származó gyermekek vezetékneve. A jegyesek a házasság megkötésekor azonban kijelenthetik azt is, hogy egyikük vezetéki)eve lesz továbbra a közös vezetéknevük. Ez rendszerint még ma is a férfi vezetékneve, de már több esetben a házastársak a nő vezetéknevét vették fel, különösen ott, ahol az jobb hangzású. A házastársak a házasságuk révén alapított család lényeges dolgairól kölcsönös megegyezéssel döntenek. Ha meg nem egyeznek, a bíróság dönt bármelyik házastárs kérelmére. A háziastársak kötelesek együtt élni, egymáshoz hűnek lenni és egymást kölcsönösen segíteni. A szülők egyöntetűen kötelesek gyermekeik testi és lelki fejlődéséről gondoskodni, főképp eltartásukról és nevelésükről, úgyhogy megfelelően elő legyenek készülve arra, hogy munkájukkal, tehetségük és hajlamaik szerint a társadalom javához hozzájáruljanak. 12 (Folytatjuk.) Megfázott-e a gyermek ? — Nem tudom, hol fázhatott meg szegénykém — mondja a láztól pihegő hat hónapos Zsuzsi mamája a gyermekorvosi várószobában. — Azt mondják, tüdőgyulladás kerülgeti. Pedig, hogy babusgatom, milyen melegben tartom őt. — Az enyém is meghűlt valahol — sóhajt fel a másik fiatalasszony és megigazítja a hasonló korú kis Palkó főkötője alatt a vattát. — A fülecskéje fáj neki. Biztosan huzatot kapott, pedig ablakot sem nyitunk rá. Érdekes, hogy az orvos egyiküktől sem azt kérdezi, hol fázott meg a gyermek, hanem, hogy ki volt náthás vagy influenzás a közelükben. Zsuzsi mamája bevallja, hogy ő éppen most gyógyult meg az influenzából, de arra nem is gondolt, hogy kislánya betegségének maga az oka. Palkó anyja arra emlékszik, hogy most járt náluk a barátnője. Erős náthája volt, de nem akarta azzal megbántani, hogy nem engedi a gyermekhez. Pedig volt valami rossz érzése, mikor a vendég a kiságy fölé hajolt, mégsem tudott erős lenni és nem tiltakozott a merénylet ellen. Igen bizony, mindkét betegséget meg lehetett volna és meg is kellett volna előzni. Nem megfázás történt itt, hanem fertőzés, a felnőttek vétkes hibája miatt kell a csecsemőknek szenvedniök. Tudjuk, hogy az influenza fertőző betegség. Parányi kórokozója, az influenza vírusza főként cseppfertőzés útján terjed, vagyis a beteg köhögésével, tüsszentésével vagy puszta beszédjével is, amikor apró nyálcseppecskék szóródnak szét a levegőben. Sok náthát, köhögést nem influenza okoz, hanem a légzőutak különböző szakaszainak hurutja, gyulladása. Ezeket megint más kórokozó mikrobák váltják ki, amelyek ugyanúgy — cseppfertőzés útján —- terjednek. Az influenza vírusza, a nátha, gégevagy légcsőhurut, mandulagyulladás kórokozói egyaránt veszedelmet jelentenek a gyermekekre, különösen a csecsemőkre. Idegennek és családtagnak egyformán kötelessége, hogy a fertőzéstől megkímélje őket. A felnőtt „ártatlan“ kis náthája a csecsemőnél komoly szövődményekhez vezethet, melyek közül leggyakoribbak a tüdőgyulladás és a középfülgyulladás. Nem barát az olyan vendég, aki ezt nem érti meg és még meg is sértődik, ha az anya teljes joggal védi a gyermekét. De maga az anya is vegye komolyan, hogy ha ő maga meg is betegedett, gyermekére a betegséget nem szabad átvinnie. Be kell tartania azokat az elemi óvintézkedéseket, amelyek távolról sem jelentenek akkora fáradságot, hogy meg ne érné ezt az „áldozatot“ a csecsemő egészsége. Elsősorban az szükséges, hogy orra és szája előtt állandóan védöálarcot (maszkot) viseljen. Legcélszerűbb, ha ez nemcsak egyszerű kendő, hanem többszörös gézrétegből készül. Sok anya ezt még szokatlannak tartja, pedig a védőálarc annyira fontos, hogy ajánlatos már az újszülött kelengyéjéhez elkészíteni.’ A kézmosásnak mindig természetesnek kellene lennie szoptatás, tisztába tevés, fürdetés előtt, vagyis valahányszor az anya a csecsemőhöz nyúl. Betegség esetén ezt az óvintézkedést semmiesetre sem szabad elmulasztani. Az egészséges anya részéről is nagy hiba, ha a gyermek ételét az ő kis kanalával kóstolja vagy — mint ez sajnos, még mindig előfordul — cucliját a szájába veszi. Még többet árthat az anya az ilyen súlyos higiéniai kihágásokkal, ha náthás vagy torokfájós. Azt talán mondani sem kell, hogy a beteg anya ne csókolgassa a gyermeket és ne foglalkozzék vele többet, mint amennyit feltétlenül szükséges. Könnyebb a helyzet, ha más családtag, az apa vagy testvér szenved „meghűléses“ betegségben. Ilyenkor a legalább szoba-konyhás lakásban megvalósítható, hogy a beteg be se lépjen abba a helyiségbe, ahol a csecsemő tartózkodik. A „megfázástól“, amelynek в, megbetegedésnél csak másodrangú szerepe van, nem úgy kell védeni a gyermeket, hogy a szellőtől is féltjük, hanem hogy eddzük, jól szellőztetett szobában tartjuk és télen is rendszeresen kivisszük a friss levegőre. A tanácsadóban irányított helyes táplálás, a vitaminok adagolása nagymértékben hozzájárul az ellenállóképesség fokozásához. A fertőzés elkerülése pedig kötelesség. Milyen öröm az édesanyának, ha elhárította a veszedelmes náthás vendéget vagy ha a saját betegségétől sikerült megkímélnie féltve őrzött kincsét, gyermekét. MUDr. R.
