Dolgozó Nő, 1957 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1957-07-15 / 14. szám
IT Itt lesz ám a rétid! Amíg Lackó távol van, anyuka forgatja a kottát Lassan megértjük, miért tud ennyire sokoldalú lenni a Czibulka házaspár, amikor ma már szinte szállóigévé vált: semmire sem érek rá. Csak rájuk kell nézni,, amint egymással beszélnek, megfigyelni, hogyan törődnek a gyerekekkel és világos, hogy ennek a két szép embernek egy a munkája, a szórakozása és érdeklődése. Szemükből a megértés, a boldog elégedettség sugárzik. Es ez a közös munka és színjátszás, a megértés mindent áthidal. Boldog a két gyermek, aki ilyen környezetben nevelkedik, aki szüleitől látja, hogyan kell megbecsülni a munkát, szeretni a hivatást, a művészetet és az életet . És a gyerekekre volt tekintettel ez a tehetséges emberpár, amikor visszautasította a színház meghívását. hogy lépjenek a hivatásos színészek sorába. Elmaradtak volna a tanulásban mondja Czibulkáné, és derűs mosollyal figyeli nagyobbik fiát. aki a zongoraleckéjét gyakorolja. Nagyon jó fejük van ugyan, de nem hagyhattuk őket felügyelet nélkül, amíg a színházzal vidéken időztünk volna. És így Czibulka József, a Csemadok komáromi helyi csoportjának elnöke, a fáradhatatlan kultúrmunkás és tehetséges színészénekes felségével együtt továbbra is a műkedvelők sorában maradt. Csaknem mindig együtt játszanak. Néha a feleség játssza a férj anyját, néha meg a leányát, mint most is, a Bújócskában. Sok-sok közös sikert értek már el, de Jóska talán mégis legszívesebben felesége versmondását kedveli. Akár a rádióban, akár a színpadon csendül fel lágy, dallamos hangja, a szívekig hat. Sírnod és nevetned kell ve le, tiltakozol és kérsz, a versmondóval. Beszédes arca, mozdulatai mindent kifejeznek. Prágában, a minisztérium népművészeti alkotóversenyén is így történt. Fellépések, dalok, táncok és szavalatok voltak műsoron. És ekkor egy barnahajú, karcsú kis asszony állt a dobogóra és magyarul szólalt meg. Néhány szava után halálos csönd honolt a teremben. Senki sem figyelt a papírra, amelyen a vers fordítása volt. Őt nézték, figyelték feszülten, és mindnyáj an megértették Rózsa Aliz versének szavait: A nép békét akar! A III. díjat nyerte és oklevelet. Volt nagy öröm otthon és a Csemadok nagy családjában. Gabi Máj káné cigányasszony a Qiil Baba daljátékban Búcsú a börtönben. Jelenet a Vitézek és Hősökből-. Eszterág — Czibulka József, Eszterágné, az anya Czibulkáné megint sikerrel szerepelt! —- dicsekedtek egymásnak a komáromiak. És ez már nagyon sokszor megtörtént. A Csemadoknak tehetséges kultúrmunkása gyakran áll a függöny előtt, és jellegzetes, kedves mosolyával szerényen fogadja a tapsot. És ezentúl szóljon a taps necsak a tehetséges színjátszó és versmondónak, de annak a Czibulka Gabriellának, .aki gondos édesanya, szerető feleség, ée a Csemadok lelkes kultúrtársa. Újvári Magdolna Fényképezte: J. Sluka
