Dolgozó Nő, 1957 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1957-07-15 / 14. szám
Ml io L tiMafay- \ чммк i Érthető, hogy az atomies hidrogénbomba kísérletek asszonyaink körében nagy megdöbbenést keltettek, hisz legdrágábbjaik, gyermekeik' életét érzik veszélyben. Számtalan tiltakozó távirat ée levél indult a barbár kísérletezések betiltása érdekében. így az újonnan megválasztott jászéi, Í'aníki és luciabányai nőbizottságok tilta:ozó levelei is ezt fejezik ki, és követelik a békét. A kassai helyi nemzeti bizottság mellett működő nőbizottság tagjai is tiltakozó táviratot küldtek. Az aranyosmaróti Vöröskereszt csoportja többek között ezt írta: „Nem akarunk egy újabb pusztulást látni. Nem kívánunk egy újabb Hirosimát és Lidioét. Azt szeretnénk, ha a robbanások idején az angol királynő gyermekeire, az amerikai elnök unokáira gondolna. Arra, hogy mit éreznének, ha az ő gyermekeik is egyszer a romokban feküdnének. Szüntessék be az atomfegyver kísérleteket! Mi nem háborút akarunk, hanem békés, szép életet! Az oroszkai Csemadok vendégül látta aCsemadok kéméndi színjátszó csoportját, amely Szirmai Albert: Mágnás Miskájával lépett fel. Minden egyes szereplő tudásának legjavát . nyújtotta, de még így is kitűnt Kuozmann Margit, Kardos Pál és Ferenc Pál, Dinnyésine, Bankházi és Eleméry alakítása. Szándékosan utoljára hagyom a három legjobb szereplőt: ifj. Tóth Ferenc Barcs mérnökét, Berók J. Miskáját és Kardomé Marcsáját. Külön kell szólnunk a zenekar munkájáról is, amely kis létszámához képest jól megállta a helyét. Hegedűs Ferenc A zselízi járás Csemadok tagjai jól sikerült Csemadok-napot rendeztek Ipolyszakállason. A garamsallóiak énekszámokat, szlovák népdalokat és szavalatokat adtak elő, tánccsoportjuk a zöldág-táncot mutatta be. Sikeres volt az ipolyszakállasi iskola tánccsoportjának üveges tánca, az oroszkaiak páros tánca, szólódalai és népi játéka. Az ipolypásztóiak egy kis jelenettel és népdalokkal arattak sikert. A zselíziek is kitettek magukért jól megválasztott műsorszámaikkal. Zenekari számuk, hegedű és énekszólóik, felsőgarammenti népi táncaik nagyban elősegítették azest sikerét. 6 Komárominé voltak a nőbizottsági választások az egész szépei járásban. A lelkes, szorgalmas előkészületeknek meg volt az eredménye, és a választások az asszonyok nagy tüntetésévé váltak. Az új nőbizottságok, megválasztásuk és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának tiszteletére értékes kötelezettségvállalásokat tettek, ezeket az elkövetkező hónapokban valósítják meg. A vállalások főleg a falvak akciós programjával, a beadási kötelezettségek teljesítésével, a népnevelés és kultúra kérdésével és általában olyan problémákkal vannak összefüggésben, amelyek Kies Erzsébet, a hármas ikrek édesanyja (középen) a nőbizottság tagjaival A szepsi hármas ikrek Nagy esemény történt Szépeiben. Kiss Erzsébetnek, a már többgyermekes édesanyának, hármas ikrei születtek. A boldog édesanyáról nem feledkezett meg a nőbizottság sem, és megtakarított pénzéből — amelyet különböző brigádmunkákkal gyűjtött — babakelengyét vásárolt az újszülötteknek. A járási nemzeti bizottság tanácsa nevében Jaros elvtárs, a JNB. titkára adta át Kiss Erzsébetnek a három 500.— koronára szóló betétkönyvet. K. K. közvetlenül falusi asszonyaink munkáját érintik. Kavéáková Katarina leveléből A kassai nőbizottság a választások előtt főleg az üzemek asszonyaira irányította figyelmét. Az eddigi nőbizottság taglétszáma 19 volt, ez nem állt arányban az üzemek sokszáz dolgozó nőjének számával. Ezértaz új nőbizottságba a többi üzem dolgozó aszszonyaival kibővítve, 36 tagot választottak. Ezek aktivizálják majd a gyárakban, üzemekben dolgozó asszonyokat és egyúttal védeni fogják érdekeiket is. S. M. A nagygéresi szövetkezetben barátságos a légkör, azonban a cukorrépa kapálásánál mégis majdnem összeszólalkoztak azon, ki vállal nagyobb területet megmunkálásra. Nem volt kivétel sem ifjú, sem öreg között. A 83 éves Csorna Julcsa néni és a 75 éves Balázs Eszter néni is kiharcolták, hogy annyit kapálhassanak, mint a fiatalok. A nagygéresiek fejezték be a cukorrépa egyelést elsőnek az egész járásban, és megállják helyüket az állattenyésztésben is. A nőbizottság érdeme volt, hogy jól megszervezték az asszonyok munkáját. Illés B. leveléből Csemadok érsekujvári helyi csoportja nagy sikerrel adja elő helyben és vidéken egyaránt a „Luxemburg grófja ‘ című daljátékot. Nehéz volna külön megemlékezni az egyes szereplők teljesítményéről, mert mindnyájan nagyon jó alakítást- nyújtottak. Jó a kísérőzene is. A rendezés Bijeszik Gyula érdeme. Jó néhány hét telt el már azóta, hogy városainkban, falvainkon országszerte gyermeknapot ünnepeltünk. Készültek rá a felnőttek és a gyermekek. Fáradozásuk nem volt hiábavaló. A szerkesztőségünkbe érkezett beszámolók mind azt bizonyítják, hogy ezek a hagyományos gyermeknapok évről évre szebbek, meghittebbek. Nincs módunkban közölni a beszámolókat, de nem mulaszthatjuk el megköszönni legalább a konrádovcei, füleki, biskupicei, és további levelezőink értesítéseit, valamint a pedagógusok munkáját, mivel ezek áldozatos munkája és előkészítése tette lehetővé e szép ünnepségeket. — Henzel Józsefné is felkeresett levelével, hogy beszámoljon a kótyi ünnepségről. Csakhogy itt nemcsak arról volt szó, hogy sikerült a gyermeknap. Községükben ez volt az első gyermeknap, a tanítóság és a nőbizottság közös munkájának eredményeképpen. Mindnyájan szeretettel gondolnak vissza erre a szép napra, amely bizonyítéka volt annak is: ha a nőbizottság akar, tud dolgozni és eredményeket elérni! Az obiSovcei lakosság régi vágya teljesült akkor, amikor hírül vették, hogy kultúrházat kapnak. Nemcsak a nőbizottsági tagok, de a község valamennyi asszonya segített a nehéz építkezési munkákban, hogy a falak minél előbb tető alatt legyenek. Az asszonyok szorgalma és ügyessége azonban csak ezután nyilvánult meg. Rövidesen kitakarították az épületet és környékét. A festést is maguk végezték. A* népi motívumok gazdag színei tarkán díszlettek a virágos falakon. Az ablakok, ajtók is ügyes kezekre találtak és a padló is hófehér lett néhány órán belül. Az új kultúrházban új kultúráiét kezdődött. Filmelőadásokat, teaestéket rendezett a nőbizottság. Itt voltak a választások és itt tartották meg a nőbizottsági választásokat is. Jól felkészültek rá az asszonyok. Megnézték, ki a legalkalmasabb arra, hogy' tészt vegyen a község gazdasági és kulturális fejlődésének irányításában a helyi nemzeti bizottság mellett.
