Dolgozó Nő, 1957 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1957-01-15 / 2. szám

cfkületéánapi jókbánsáQ jU-otaJ — Mivel üdvözölhetnénk legszebben Zápotocky Mária elvtársnőt 66. születésnap­ján? — tűnődtek a stúrovoi nőbizottság tagjai. Addig gondolkodtak, amíg egy szé­pen gépelt levelet adtak fel Prágába, amely a stúrovoi asszonyok szívélyes jókíván­ságát és kötelezettségválla­lását vitte köztársasági elnökünk feleségének. Meg­írták, hogy elfogadják a Őier­­ny Balog-i fásítási felhívást, hogy rendszeresítik a nőkkel való beszélgetéseket és tény­kedésüket minden téren fo­kozzák és megjavítják. Úgy látszik, a 8 pontból álló kötelezettségvállalás tényleg szép ajándék volt a címzett számára, mert nem­sokára válasz, — sajátkezű­iig írott levél — érkezett Prá­gából a géppel írt sorokra. Kedves Elvtársnők! Szívből köszönöm a 66. születésnapomra tett kötelezettség­vállalást. Nagy örömmel töltött el az általatok kitűzött 8 pont, amelyeket sikerrel akartok teljesíteni. Bízom, abban, hogy ezt becsületesen teljesítitek is, hogy gyö­nyörű ajándékotok felett érzett örömöm teljes legyen és hasznos munkátok meghozza gyümölcsét. Én nagyon büszke vagyok az ilyen nőbizoltságra. Kedves Elvtársnők, fogadjátok mindnyájan legszívélyesebb üdvözletemet és kézszbrításomat Magyarországi barátainktól Őrizzétek a nyugalmas otthont! . . . Nagyon boldog vagyok, hogy ezek­ben a szomorú napokban az egész cseh­szlovák nép velünk van. Hidd el, nagy szükségünk van erre. Az első napok bor­zalmait biztosan ismered, azt, aminek sohasem lett volna szabad megtörténnie. Olyan sok kommunistát és szovjet kato­nát öltek meg! Tudod, mit csináltak? Seovjet nő szült a kórházban, gyerme­kével együtt a kórház ablakán dobták ki. Ez máraz emberi gonoszság tetőfoka volt. Nálunk a Petőfi bányában sem volt jobb a helyzet. Szerencsére, a viszonyok már ja­vulnak és reméljük, mi is leszünk még bol­dogok. Csak arra kérlek, legyetek nagyon éberek, hogy nálatok ilyesmi ne történ­jék. Ez még sokkal rosszabb, mint a há­ború. Bár országtokból csak téged ismerlek személyesen, mégis nagyon szeretlek benne­teket, mert segítettetek nekünk. Biztoslehetsz abban, hogy mi népi államot akarunk, nem kapitalizmust. Képzeld el, az első hetekben már megjelentek a bányabárók, földbirtokosok, gyárosok, aki mind a sa­ját vagyonát követelte. Még egyszer köszönöm, hogy gondoltál rám. Családoddal együtt szeretettel csókol ERZSI Ózd, 1956. XII. 20. ... A vihar úgy látszik, elvonult fejünk felett. Az élet már megindult, a gyár dolgo­zik is én is iskolába járok. Harcok nálunk nem voltak, ellenben három А. V. H.-st fel­akasztottak. 6 Marié Zápotocká ШШШШЩ SLá&zülüvík a k&nlecenááza Hogy a somorjai nőbizottság nincs magárahagyva és támogatóéit кар a helyi szervektől és kultúrotthontól, azt a nőkkel való sikeres beszélgetés is igazolja. A megtelt kultúrházban a magyar és szlovák óvoda és középiskola tanulói adtak kultúrműsort. A beszámoló és Valóvá elvtársnő —- a KNB kiküldötte szavai után megválasz­tották a járási konferencia küldötteit. Ugyanilyen jól megszervezett Télapó-esttel egybekötött meg­beszélést tartottak Nagypakán is. A szomszédos csukorpakai és kispakai asszonyokat az EFSz kocsijával hozták el a gyűlésre. A kultúrműsor után, melynek keretei között a gyermekek aján­dékot kaptak a Télapótól, a konferencia előkészületeit és jelentő­ségét tárgyalták meg a jelenlévők. (Kaczor Gizella leveléből) Neveljük a gyermekeket és a szülőket Decemberben szülői értekezletet hívtak össze Csatán. A szép számban megjelent szülők szívesen fogadták Kosa Mária meg­nyitó szavait, majd Köteles tanító elvtárs előadását. Nagyon helyesen, nemcsak a gyermekek, de maguk a szülők neveléséről is beszélt, amit ezek érdeklődéssel és megértéssel hallgattak. A szülök örömmel vették tudomásul, hogy az ősszel rendezett sikeres „Alma-bál“ bevételéből bővül az iskolai könyvtár és karácsonyi ajándékcsomagok jutnak a csatai és a magyar­­országi iskolásoknak. Ugyanakkor a 8. éves iskola tanulói lehe­tőségük szerint egy-egy kilós széretetcsomagot küldenek egy magyarországi iskola hasonló osztályú növendékeinek. Az értekezlet után nemsokára a Télapó látogatta meg a csatai gyermekeket és miután ezek tánccal, szavalatokkal bebizonyí­tották, hogy megérdemlik az ajándékot, örömmel vették át a csomagokat Télapótól. Élelemben nincs hiány, de a téli ruha kevés. Az üzletekben felvásárolták azok, akiknek sok pénzük volt. Bizalommal vár­juk a tavaszt, hogy újból olyan vidámak lehessünk, mint tavaly, amikor ez a felvétel készült. Sok kézcsókot küld BÉLA és ZSUZSIKA Köszönjük határőreinknek! „Ügy éreztem magam, mintha ujjá­­születtem volna, mikor átléptem Stúrovo­­nál a csehszlovák határt“ — mondta Vy­­kukal Ferenc, a budapesti Izzógyár veze­tője. Súlyos betegen, idegileg össze­törve menekült hozzánk a szörnyű vér­fürdő borzalmaiból, hogy itt élő rokoná­nál hozza helyre tönkretett egészségét. Viszontagságos élete folyamán bejárta a fólvilégot, évek hosszú során a Szovjet­unióban élt, ahonnan 2 évvel ezelőtt került vissza Magyarországra. A halál torkából, szinte a csodával határos mó­don mentette meg életét. Néhány ruha­darabon kívül semmit sem tudott magé­val hozni. A csehszlovák határon meg­Ambró Gizella, Csata győződött arról, hogy nálunk az emberek szívében van még együttérzés és szeretet. A határon szolgálatot teljesítő pénzügy­őrök barátságos szavai szinte új reményt öntöttek szívébe. Látta, érezte, hogy nálunk az emberek megértik és szeretik egymást, tudnak egymásért áldozatot hozni és minden vágyuk a béke és a szebb szocialista jövő megteremtése. Köszönjük a Stúrovoi határállomáson szolgálatot teljesítő pénzügyőrök ember­séges viselkedését, barátságos szavát, amellyelü meggyötört elvtársat fogadták. Bokros Anna, a vámosladényi nőbizottság elnöknője. Lapunk immár rendszeressé váló levelezői értekezletén a régi levelezők mellett új mun­katársaink is megjelentek. A Nők Szlová­kiai Konferenciájának előkészületeiről szá­moltak be asszonyaink, megvitattuk a nem­zetközi és magyarországi eseményeket, majd lapunk 5. éves évfördulója alkalmából meg­fogadtuk, hogy szoros kapcsolatban munka­társainkkal még szebb és jobb lapot készí­tünk.

Next

/
Thumbnails
Contents