Dolgozó Nő, 1957 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1957-01-15 / 2. szám
Bátran és öntudatosan Тгеив1|впеШш1%1 A februárban megtartandó Nők Szlovákiai Konferenciájára készülnek anyáink, asszonyaink, leányaink. Régen nem volt ilyen élénk és aktív a nők között folyó politikai munka, mint az elmúlt évben és ennek а!г esztendőnek a kezdetén. Mi tette ilyen mozgalmassá ezt az Időszakot! Az elmúlt év júniusában lezajlott Nők Országos Konferenciája és az 1957. februárjában tartandó Nők Szlovákiai Konferenciája, illetve annak előkészületei. A Nők Országos Konferenciája nagyjelentőségű volt asszonyaink szempontjából. Ezen a konferencián 1500 küldött tanácskozott Pártunk és Államunk vezető tényezőivel és a Csehszlovák Nőbizottság vezetőségével. A különböző kérdéseket tárgyaló komlssziókban, valamint a konferencián elhangzott száz és száz bátor és építő felszólalások feldolgozása és intézése még ma is folyik. Ezt a nagyjelentőségű konferenciát követi a februári Nők Szlovákiai Konferenciája. Mit mutat mindez! Azt, hogy államunk, pártunk és egész népünk fokozott fontosságot tulajdonít a nők munkájának hazánk építésében és a békeharcban. Már nem azért hívják össze asszonyainkat, hogy meggyőzzék őket az építőmunka fontosságáról, azaz, hogy az egyenjogú nők bekapcsolódjanak a munkafolyamatba. Hazánk felszabadult és egyenjogú asszonyai szorgos kézzel, igyekezetük és tehetségük érvényesítésével dolgoznak — azaz harcolnak a békéért. A Nők Országos Konferenciája, valamint a Nők Szlovákiai Konferenciájának az a célja, hogy a dolgozó nőkkel megtárgyalják azokat a kérdéseket, amelyek elősegítik, hogy még jobban és teljesebben érvényesüljenek munkahelyeiken, hogy szakmailag, politikailag, kulturálisan minél fejlettebbek legyenek. Bátran fognak beszélni azokról az okokról, Illetve hiányosságokról, amelyek fejlődésüket és nyugodt munkájukat akadályozzák — különös tekintettel a szociális és gyermekjóléti intézményekre és lehetőségekre. Végül, de nem utolsó sorban, alaposan, operatívan felboncolják és elemzik az iskolaköteles és serdülő ifjúság nevelésének bonyolult és országépítésünk egyik legfontosabb, — mondhatni alapvető kérdését. így fogja segíteni anyáinkat, asszonyainkat a konferencia, hogy maguk is tanult, művelt dolgozókká és nevelőkké váljanak. A konferenciát megelőző széles előkészítő kampány ideje alatt minden városban, faluban és üzemben nőkkel való beszélgetések folytak le — kevés kivétellel — nagyon szép részvétellel. Voltak pl. olyan falvak is, mint például Kéty, hogy ez alkalommal először gyűltek össze az asszonyok, hogy megbeszéljék sikereiket, gondjaikat, bajaikat. A gyűlések időszaka összeesett a magyarországi tragikua^acményekkel és a felszólalásokban asszonyaink, mint Kacor Gizella, Somorjából, elbeszélte magyarországi testvéreink borzalmas szenvedéseit. Asszonyaink, egy emberként, egységesen elítélték az ellenforradalmi elemek garázdálkodását és beszámoltak a Szolidaritási alapra való gyűjtés szép eredményeiről. A gyermeknevelési kérdéssel kapcsolatban Falkéné, Bohráról, J n h á s z n é, Káinéról, Novosadska Anna, Stúrovóról és sokan mások, beszéltek nehéz életükről a múltban és a gyermek boldog és szép életéről ma. A nagyniegyeri asszonyok az EFSz-ben őket ért sérelmeikről, az érsekújvári Elektrosvitüzemben a gyermekekről való jobb gondoskodást és a munkabéreknek valóban az egyenjogúságon alapuló kiűzetését kérték. Ezek a beszélgetések már mutatták, hogy asszonyaink bátran és okosan szólnak hozzá a kérdésekhez, csak közéjük kell menni és megtalálni az utat szívükhöz és értelmükhöz. Minden gyűlésen megválasztották a küldötteket a járási konferenciákra, amelyek ebben az id őben folynak. A járási konferenciákon a nőbizottságok már a tél folyamán végzett kulturális akcióikról beszéljenek és arról, hogyan készítik elő a nők a tavaszi mezőgazdasági munkálatokat és hogyan készülnek a közeli választásokra; miként kapcsolódnak be városuk és falvaik szépítésébe. Itt örömmel kell megállapítanunk, hogy a Stúrovo-i nőbizottság elfogadta a Cierny-Balog-i nőblzottság felhívását. Reméljük, hogy a járási konferenciákon több nőbizottság fog jelentkezni, hogy a felszabadulás hőseinek emlékművei körül fákat ültessenek és parkokat létesítsenek. A járási konferenciákon a küldöttek minél hathatósabban szóljanak hozzá a felvetett kérdésekhez, konkréten és tárgyilagosan. Meggyőződésünk, hogy számos kötelezettségvállalást fognak bejelenteni és teljesíteni. A járási konferenciák részvevői valóban demokratikusan és jól meggondolva válasszák a küldötteket a Nők Szlovákiai Konferenciájára. A legöntudatosabb, a legaktívabb társaikat küldjék, akikben bíznak és akik a Nők Szlovákiai Konferenciáján hallottakat és tanultakat átadják nőtársaiknak. Derűlátóan induljunk a munka és békeharc új csatájába, hisz mindnyájan egyért harcolunk: szebb és jobb legyen holnapunk, drága szép hazánk erősödjön, fejlődjön, hogy mielőbb eljussunk a szocializmus teljes felépítéséhez. Büszkék legyünk arra, hogy nekünk nőknek ilyen nagy osztályrészünk jut abban a nemes törekvésben, hogy a haladás, az emberiesség, a szabadság, a béke zászlaját magasra emeljük, népünk — főleg gyermekeink boldog, és békés életét biztosítsuk. T. M
