Dolgozó Nő, 1955 (4. évfolyam, 13-23. szám)

1955-12-01 / 23. szám

/l/ldna /lÍGlamj&v&^kaja balett művészet bölcsője a jövendő balettáneosok étlapjáról hiány­zik, mert karcsú, könnyű és rugalmas testre van szükségük. Lena Cserkaszkaja a 8-ik osztály egyik legjobb tanulója. Különben is az isko­lába csak nagyon szigorú vizsga után lehet bekerülni. Itt nem is lehet átlagos vagy átlagalatti tehetséget találni. Az iskola évente 60 új növendéket vesz fel a 300—400 jelentkező közül. A balett - művészet valóban tehetséges jelöltjei jut­nak át a felvételi vizsgán. A tanulás ideje 9 év. 10—11 éves korukban jönnek ide a gyerekek az alapiskolába és a harmadik osztály elvégzése után az általános isko­lai tárgyak tanítását összekötik a koreo­gráfia és az esztétika tanításával. így érik el azt, hogy egyidőben az iskola elvégzé­sével a balettművész címét nyerik el és érettségi bizonyítványt is kapnak, éppen úgy, mint a rendes középiskola tanulói. Az iskola célja az, hogy a szoros szakkép­zésen kívül sokoldalúan fejlődjenek a ta­nulók és magas színvonalú általános mű­veltséget nyerjenek el. A balettnél különös kitartó munka szükséges és a tanárok a tanítványaikba a szorgalmat oltják. Csakis kitartó és szí­vós gyakorlatok után lehet a mesteri tu­dást, a technika magas tökéletességét el­sajátítani, amely lehetővé teszi a leg­bonyolultabb táncmozdulatok könnyed és kecses lejtését. Nézzük meg a klasz­­szikus tánc gyakorlását a negyedik osz­tályban. A gyakorlatokat a Nagy Színház ismert magántanárnője, Marina Szemjonova ve­zeti. Több mint 20 éve szerepel már szín­padon és ezenkívül a fiatal művészek nevelésével foglalkozik. Határtalan sze­retettel és alapossággal Szemjonova eléri azt, hogy tanítványai (köztük van kis­leánya, Kátya is), kicsiny testük minden izmát edzik, hogy mindig nehezebb és nehezebb gyakorlatokat tudjanak elvé­gezni. A tanárnő tapasztalt szeme állan­dóan figyeli őket. Nem engedheti meg, hogy a tanítványok lába nagyon elfárad­jon. Ha a legkisebb mozgási zavart ész­leli, nyomban orvossal tanácskozik. A ba­lettiskola rendelkezésére néhány szak­orvos áll. Ezenkívül kéthetenként rend­szeresen megvizsgálják a tanítványokat. M. Ivanickij kiváló orvostanár egész életé­ben balettáneosokat gyógyított. Az iskola legtöbb végzett növendéke a Nagy Színház együttesébe kerül, azonban 1936-tól még létezik egy ún. nemzetiségi osztály is. Ennek az a feladata, hogy azon szovjet köztársaságok részére, ahol eddig ismeretlen volt a balettművészet, táncosokat neveljen. A nemzetiségi osztály büszkesége a kis An Son Hi, az ismert koreai balettművész­nő, Coj Son Hi kislánya. A balettiskolában élenjáró balettmes­terek és a balettművészet elméleti tanárai tanítanak. Az iskola igazgatónője, Jelene Bocsarnikova. a Nagy Színház volt ma­­gántanámője, a művészi tudományok jelöltje. Meg kell még említeni Nyikolaj Taraszov balettmestert, aki a közelmúlt­ban fejezte be terjedelmes munkáját: ,,A klasszikus tánc tanításának módszereit“. A klasszikus tánc a balettművészet alapja. Azonban az iskola növendékeinek meg kell ismerkedniök a jellegzetes tán­cokkal is. Az ilyen táncokkal Álla Bogu­­levszkaja fiatal táncosnő állandóan nagy sikerrel szerepel a N agy Színház szín­padán. Bogulevszkaja hihetetlen kecses­séggel adja elő Glinka Ivan „Szuszanyin“ operájában a lengyel mazurkát és kra­­kovjakot. A klasszicizmus mély megértése és a népi táncművészet kincstárának feltárása és mindkettőnek egybefűzése, a szovjet balettet a széles tömeg részére érthetővé és időállóvá teszi, valamint utolérhetet­len művészi színvonalra emeli. Ezeket a hagyományokat a balettmesterek idősebb nemzedéke átadja a tehetséges ifjúság­nak és ezzel biztosítja a balettművészet állandó fejlődését. 9

Next

/
Thumbnails
Contents