Dolgozó Nő, 1955 (4. évfolyam, 13-23. szám)
1955-09-01 / 17. szám
Handlova forradalmi hagyományai A handlovai szénbányák 1905-ik évtől léteznek. Már 1914-ben titkos szakszervezet működött, amely az egész háború alatt eredményes munkát fejtett ki. Handlován a nyomor és a nélkülözés 1918-ban érte tetőfokát, amikor a Nagy Októberi Forradalom fénye elérte Handlovát is. Ebben az időben a bányák katonai felügyelet alatt álltak. Napirenden voltak az embertelen büntetések, amelyekkel azért sújtották a bányászokat, mert 12 órai nehéz munka után panaszkodni mertek, hogy éhesek. Ez elég volt ahhoz, hogy néhány órára kikössék őket. Egy bányász „otthonában“ 4—8 gyermek volt együtt. Kenyér helyett csak valami kukoricakását, vagy hasonlót kaptak a gyermekek. Egy lakás 4x4 méteres szobából és egy kisebb konyhából állt. Példának felhozhatjuk a 32 számú kolónia 6. számú lakását, ahol 3 család élt: egy ötgyermekes, egy kétgyermekes és egy gyermektelen; rajtuk kívül még két nőtlen bányász. Azokat a lakásokat a mai szemszögből nem lehet emberi lakóhelynek nevezni. Az ágy deszkákból összeállított prices Volt rohadt szalmával befedve. Ilyen volt a légkör, amikor ide is elért az Októberi Szocialista Forradalom hulláma, amely a legmélyebb visszhangra talált a bányászok között. Hatására nagy sztrájkot készítenek elő. Csendben, halkan, beszélnek róla és sok szó esik Oroszországról, ahol már nincsenek urak. Handlovában időnként feliratok és plakátok jelennek meg, amelyeket nehéz bányászkezek írnak. — „Kenyeret, emberi jogokat“ — követelnek. A készülő sztrájkba a legmesszebbmenően bekapcsolódnak az asszonyok. 1918 július 22-én délután 2 órakor az asszonyok elállták a bányabejáratokat és nem engedték, hogy férjeik megkezdjék a munkát. Azonnal csendőrök érkeztek a helyszínre és a csendőrparancsnok felhívta az asszonyokat, hogy oszoljanak szét és a férfiak fogjanak a munkához. Az asszonyok erre azt felelték, hogy inkább a halált választják, mint az ilyen életet. Nem inogtak meg. A csendőrparancsnok tüzet vezényelt. Ekkor született egy hős, akit sajnos keveset említ a történelem: Maria Vladová, 4 gyermek anyja, golyóktól találva összeesett és utolsó szavai a következők voltak: „Értetek, gyermekeim!“ 6 nemcsak 4 gyermekéért, de mindnyájunkért halt meg. így kezdődött a sztrájk. A lövöldözés nem rémítette meg a bányászokat és Mária Vladová véréből új hősök születtek. Már délután 4 órakor 300—400 ember, primitíven felfegyverezve, baltákkal, ásókkal és vasalókba rejtett dinamittal a csendőrállomás felé özönlött. Azonban a puskagolyó jobb fenyvemek bizonyult. A csendőrgolyóktól elesik Ondrej Majernik és Anton Oswald. A primitív kórházban, amely 4 ágyból állt, estefelé meghal a negyedik áldozat: Mária Krsáková, akit a csendőrök bajonettel szúrtak keresztül. * A sztrájkot leverték, de nem véglegesen törték le a munkásokat. Uj nemzedék nőtt fel melyből bátor, új harcosok folytatták a küzdelmet a munkásosztály jogaiért. Ezek később aztán fegyverrel a kezükben a nemzeti felkelők soraiban harcoltak, ötszázan vettek rész Handlováról a felkelésben. A handlovai munkásmozgalomról feljegyzett krónika szerint 23 sztrájkot folytattak a bányászok. Csak néhányat említünk meg közülük. 1919 március 25-én a magyar komműn hatására hatalmas demonstráció volt. Ezt is fegyverrel fojtották el és számos áldozata volt. Statáriumot hirdettek. A statárium újabb áldozatokat követelt. Augustin Schwarzot, aki 40 éves volt, engedelmetlenségért és Stefan Nadazsdy 8 éves kisfiút, aki künn maradt az utcán, lelőtték. Ezek az adatok azt hiszem eléggé bizonyítják azt a terrort, amellyel az uralkodó osztály a munkásosztály jogos követelésére felelt. 1923-ban 2 hétig tartó sztrájk, 1924 augusztus havában egy nagy háborúellenes demonstráció volt, amelyen 30.000 ember vett részt. 1929 októberében az északcsehországi bányászokkal való szolidaritás kifejezéséül, ismét sztrájkoltak Handlován és november 7-én pedig az Októberi Szocialista Forradalom 12-ik évfordulója tiszteletére. Az utolsó nagy megmozdulás 1940-ben az ún. szlovák állam alatt volt. Ekkor a handlovai bányászok nemcsak gazdasági követelésekkel léptek fel, hanem tiltakoztak a háború ellen és kijelentették, hogy nem hajlandók szenet termelni véres pusztítások céljára. A handlovai bányászok dicső megmozdulásaival részesei annak a hatalmas történelmi változásnak, hogy csehszlovák hazánkban az uralom a munkásosztály kezében van. Most már becsületes és jó munkájukkal azon kell lenniök, hogy a handlovai bányák fölött, állandóan ragyogjon a vörös csillag, amely a terv teljesítését jelenti. St. E. Handlova új arculata
