Dolgozó Nő, 1955 (4. évfolyam, 13-23. szám)
1955-09-01 / 17. szám
A b-cuáUáfy is- bike- йЦан! Jugoszlávia az első világháború után jött létre a nyelvileg egymáshoz igen közelálló legdélebb vidéken letelepedett szláv nemzetek egyesülése útján. Szerbek, horvátok, szlovének és macedónok az egyenjogú magyar, román és albán nemzetiségi kisebbségekkel élnek együtt Jugoszláviában. Az itt egyesített országok népének régi forradalmi hagyományai vannak, akik évszázadokon át harcoltak nemzeti függetlenségükért. Az oroszországi Nagy Októberi Szocialista Forradalom nagy hatással volt a nemzeti felszabadító harcok és a jugoszláv munkások és parasztok követelményeiért vívott küzdelem fokozására. 1933 után, amikor Németországban uralomra került a fasiszta diktatúra, Jugoszlávia függetlensége veszélyben forgott nemcsak a fasiszta Olaszország, hanem a fasiszta Németország részéről is. Azért az ígéretért, hogy a jugoszláv királyság megkapja az 1940 októberében a fasiszta Olaszország által megtámadt Görögországból Szalonikit, 1941. március 24-én aláírta Jugoszlávia csatlakozását a német-olasz fasiszta tömbhöz. A jugoszláv nép határozottan tiltakozott ez ellen az árulás ellen. Jugoszláviában a helyzet rohamosan nemzeti felkelés irányában fejlődött. A kormánytól elárult nép nem adta fel a harcot. Belgrádban kitűzték a vörös zászlót, tüntetések napirenden voltak a németekkel kötött egyezmény ellen. Megkezdődött a harc. A német fasiszták kihasználták Jugoszláviának ezt к belső helyzetét. 1941. április 6-án támadást indítottak ellene és rövid idő alatt megszállták az országot. Jugoszlávia Kommunista Pártja vezetésével a jugoszláv nép java az erdőbe húzódott és partizán csapatokat alakított. Sokkal több ember tömörült a kommunisták mögé, mint amennyivel számítottak. Sokan jöttek; jöttek akiknek lőfegyverük, puskájuk vagy akár csak vadászfegyverük volt, jöttek akik vágó és szúróeszközökkel rendelkeztek, de olyanok is, akik csak puszta kezüket és erejüket hozták magukkal. Az egész nép felkelt. — A hitleri megszállás alatt a jugoszláv asszonyok hősiesen harcoltak hazájuk felszabadulásáért a megszállók elnyomatása ellen. Ebben a harcban 26 000 nő pusztult el, több mipt 40 000 megsebesült és 3 000 rokkanttá vált. A német fasiszták ezrével mészárolták a hazafiakat. Jugoszlávia népe e harcban — egymillióhétszázezer embert veszített! Végül mégis győzött a jugoszláv nép, A szovjet hadsereg világtörténelmi felszabadító útja során Jugoszláviába ért. A partizánok és a szovjet katonák most már vállvetve harcoltak. A jugoszláv nemzeti felszabadító hadsereg és a szovjet hadsereg sok ezer hős áldozat árán szerezte meg a nép szebb jövőjét. A felszabadulás után Jugoszlávia népei nagy igyekezettel láttak hozzá a háború okozta óriási károk helyreállításához. A régi Jugoszlávia elmaradt mezőgazdasági állam volt, mely külföldi tőkéhez volt láncolva. 1939-ig 86%-a a lakosságnak mezőgazdasággal foglalkozott. Természeti kincseit potom árért volt kénytelen külföldre szállítani. A fasiszta megszállás nyomorúságos örökséget hagyott hátra a jugoszláv népnek. Jugoszlávia Kommunista Pártja elvesztette háború előtti kádereinek legnagyobb részét. A háború előtti tagok 80%-a pusztult el a megszállók elleni harcban. A háború befejezése után a munkásság nekilátott a súlyosan megrongált vagy teljesen megsemmisített gyárak felépítéséhez. 1946-1954-ig terjedő időben kb 260 új üzem készült el. Olyan gyárak is, melyek azelőtt Jugoszláviában nem léteztek; pl. nehézipari, rádiótechnikai, nafta feldolgozó és más üzemek. Az első ötéves tervüket ugyan nem tudták teljesíteni — mert bizonyos nyersanyagokban kizárólag behozatalra, szorultak — mégis túlhaladták a háború előtti termelést . Az utóbbi néhány évben rossz volt a gabona-termés, amiért ezen a téren is behozatalra szorultak. A sok nehézség mellett a dolgozók életszínvonala emelkedő irányzatot vesz; a gyermekekről való gondoskodás jó. „Nekünk is vannak nehézségeink — mondják az ottani dolgozók — de áthidaljuk őket. Az életet nem lehet küzdelem nélkül elképzelni“. Jugoszlávia és a Szovjetunió között az utóbbi években kialakult rendellenes, egészségtelen és feszült viszony ellenségeink malmára hajtotta a vizet, amit igyekeztek kihasználni. A szovjet kormány kezdeményezésére az ez évi május 27-töl június 2-ig folytatott tárgyalások a szovjet kormány és a Jugoszláv - Szövetségi Népköztársaság kormánya között újra megvetették a baráti kapcsolatok alapját. Juhász Rózsi ifjú erővel és lendülettel dolgozik a szecsei EFSz-ben Sobotka, Majevskyj cikkei alapján LZ.
