Dolgozó Nő, 1955 (4. évfolyam, 13-23. szám)

1955-09-01 / 17. szám

Segítünk a szövetkezetnek — Segítenünk kell az EFSz-ben, — határozták el a nőbizottság tagjai. — Be kell látnunk, hogy 70 taggal 700 ha földet jól megművelni lehetetlen, — mondotta Grecsner Erzsébet, a nőbizott­ság tagja. — Tehát mi, mint a nőbizottság tagjai a község asszonyainak 'példát fogunk mutatni. Mi mindnyájan, háztartásban dolgozó asszonyok a szövetkezetben kell, hogy dolgozzunk egész éven át. Ez a beszélgetés még márciusban folyt le a kálnai HNB mellett működő nő­bizottság egyik gyűlésén. És mi lett az eredményei Az, hogy azóta a nőbizottság tagjai 27-tagú állandó brigádot szerveztek és kora tavasz óta az EFSz-ben dolgoznak. Tizenegy asszony a dohánytermelésben és tizenhat pedig a kertészetben szorgos­kodott. A munkában mindenütt elsők a nőbizottság tagjai. A dohány megmun­kálásánál Grecsner Erzsébet, a nőbizott­ság tagja, a kertészetben pedig Botka Ilo­na, a nőbizottság elnöknője jár az élen. A nőbizottság tagjai megmutatták, hogy tudnak a szövetkezet fellendítéséért dolgozni. De mikor válnak a szövetkezet állandó jó tagjaivá ? MTJDr. Ryl Ernő: L—у Örül az ipolypereszlényi kisközség népe Egy szép nyári estén csendesen ültem ud­varunkon, elmerengve a villanyfénybe. Künn a házunk előtt ragyog az utca. Örül­nek a szívek, mosoly és vidámság gyerme­keink és mindnyá junk arcán. Igen jelentős esemény történt a mi kis községünkben. Június 22-én kigyulladt a villany és ezt falunk apraja-nagyfa vígan ünnepelte. Déli 12 órától egész másnap reggelig tartott a mulatság az EFSz közreműködésével, ebéddel, vacsorával és kultúrműsorral egybe­kötve. Kíváncsiságból végigsétáltam az utcán Minden kis ablakból vígan szólt a rádió. Volt olyan ház, amelynek ablaka talán még sohasem volt nyitva, amióta laknak benne és most, mióta villanyunk és rádiónk van hangos az egész utca. Kigyúlt a villany, kinyíltak az ablakok és örömteli szívvel hall­gatják a rádióműsort. Amit a kapitalista rendszer alatt hosszú évek folyamán nem tudtak elérni, azt most pártunk és kormányunk lehetővé tette. Ki­gyúlt a villany minden falun és tanyán. Tanul az ország népe, olvas, jegyez, mert tudja, hogy a békés életért harcol és dolgo­zik. Hát igen, , harcolunk és megyünk előre asszonyok! Az új életért békés munkával harcolunk! Horváth Margit, Pereszlény. Nem akarunk lemaradni A lévai nőbizottság sem akar a jól dol­gozó nőbizottságok mögött maradni. Az augusztus 1-én megtartott gyűlésükön kiértékelték a nőbizottság félévi munká­ját. A kiértékelés a következő eredményt mutatta. A lévai HNB mellett működő nőbizott­ság az óv elejétől kezdve pontosan havon­ta kétszer ülésezett. Kötelezettségválla­lásait a következőképpen teljesítette: A helyi EFSz-ben a nőbizottság ledolgo­zott 400 brigádórát. A városszépítési alt­omban pedig 200 órát. Továbbá minden nőbizottsági tag 8 órás önkéntes brigádot vállalt a dohánytörósnél. A nőbizottság tevékeny munkát fejtett ki az üzletek ellenőrzésében, valamint a gyermekottho­nok és egyéb intézmények higiéniájának felülvizsgálásában. A nőbizottság munkája nap mint nap javul. A közelmúltban társaskirándulást rendeztek, mikor az édesanyák gyerme­keikkel együtt Sitnó gyönyörű környékét tekintették meg és a jól végzett munka után megérdemelt pihenőre tértek. A nőbizottság tagjai a város valameny­­nyi asszonyát igyekeznek bevonni mun­kájukba és az asszonyok kulturális és politikai fejlődéséről is gondoskodni fog­nak. Ezért megfogadták, hogy városuk­ban az asszonyok között a „Dolgozó Nő“ című képes folyóiratot terjeszteni fogják. Legközelebbi számainkban megírjuk kedves olvasóinknak, hogy a lévai nő­bizottság tagjai hogyan teljesítik ígéretü­ket. L. E. Úf uiaUotг а ъ-сщшШла Megkezdődött az új iskolaév. Mindnyá­junk őszinte kívánsága, hogy gyerme­keink jó egészségben, örömteljes és ered­ményes munkával csinálják végig. Egész­ségük megvédésére összefognak a szülők, tanítók és az iskolaorvosi szolgálat . Nem elég azonban, ha mi vigyázunk rájuk, a gyermekeket magukat is meg kell taní­tanunk, rá kell nevelnünk, hogy védeni tudják saját egészségüket és a másokét is. A gyermekek egészségi nevelésében fontossegítőtársunk a Csehszlovák Vörös­­kereszt ifjúsági sarjadéka, amelyet ilyen­kor az év elején minden egyes iskolában meg kellene szervezni. Sok helyen ez a szervezés példásan tör­ténik. Sok gyermek dicsekszik boldogan, hogy az osztály beválasztotta az „egész­ségügyi őrsbe“. Vöröskeresztes fehér kar­szalagot kap, minden reggel ellenőrzi, tisztán jöttek-e osztálytársai az iskolába, ügyel az osztály és iskola tisztaságára, hazamenés előtt még a padokba és padok alá is benéz. Nem egy iskolában készülőd­nek a sarjadok egészségügyi kiképzésére, hogy már kilenc-tíz éves gyermekek is értsenek az elsősegély-nyújtáshoz, tuda­tosan védekezzenek a balesetek és beteg­ségek ellen s büszkén viseljék a jelvényt: „Légy készen az egészség védelmére!" Éppen száz esztendeje annak, hogy Oroszországban a szörnyű krimi háború dúlt. A csatatéren mindenkitől elhagya­tott sebesültek között megjelent a világ­hírű orosz .sebészorvos, Pirogov, össze­gyűjtötte a környék asszonyait és belő­lük szervezte az első önkéntes ápolónőket. Néhány évvel később Olaszországban, a szolferinói véres ütközet után hasonló­képpen segített a sebesülteken a svájci Dunant (Dünan) Henrik, aki először használta a fehér mezőben vörös kereszt jelvényt és megszervezte a Vöröskereszt­­mozgalmat, amely azután az egész vilá­gon elterjedt. A vöröskereszt jelvényével már az első Csehszlovák Köztársaság idején találkoz­tunk az iskolákban, tie akkor még csak jótékonyságot hirdetett, a nyomort, mint tünetet enyhítette, de nem fedte fel igazi társadalmi okait. Egészen más a mai Csehszlovák Vöröskereszt hivatása, amely a Szovjetunióban annyira bevált Vörös­­kereszt és Vörösfélhold mintájára az egész lakosság egészségügyi nevelését tűzte ki célul. A Vöröskereszt bevonja az egészségügyi kiképzésbe a munkásokat az üzemekben,' földműveseket az egy­séges földművesszövetkezetekbe, min­denkit. aki békésen és egészségesen akar élni. Elsőrendű feladata, hogy jó sarja­­dék-munkával idejében kapcsolja be az ifjúságot az alsóbb- és felsőbbfokú isko­lákban. 14 Nemrégiben még kifogásolhatta a szülő, hogy a gyermekek tagdíjat fizettek, ma azonban a Csehszlovák Vöröskereszt sar­jadékába belépni becsület dolga, példás viselkedés és egészségügyi ismeretszerzés jutalma, a diákok tagdíját pedig teljesen eltörölték. Minden szülő arra törekszik, hogy gyer­mekei jobban, színvonalasabban, boldo­gabban éljenek, csak az nem világos előt­tük, hogy a színvonalemelkedésnek első­sorban a higiénikusabb életmódban, az egészségügyi felvilágosodottságban kell megmutatkoznia. Gyermekeink szaba­duljanak ki az elmaradottság, a babonák rabságából, tudjanak élni a korszerű egészségügyi gondozás lehetőségeivel és tudatosan vegyenek részt a betegségek megelőzésében. Éppen erre tanítja meg őket a Vöröskereszt sarjadóka. Nagyon fontos, hogy a szülők ne szeg­jék a gyermekek kedvét törekvéseik le­kicsinylésével és tegyék számukra lehe­tővé az olyan alapvető higiéniai szokások rendszeres gyakorlását, mint a gyakori kézmosás vagy az esti fogmosás. Ne aka­dályozzák, hanem segítsék őket, mikor az iskolában tisztasági hetet rendeznek, mikor gyógynövényt gyűjtenek vagy egészségügyi szakkörbe járnak. Értékel­jék, ha a Vöröskereszt útján külföldi diá­kokkal leveleznek, hogy a békére vágyó nemzetek ezáltal is közelebb kerüljenek egymáshoz. Ahol a Csehszlovák Vöröskereszt sarja­déka nemcsak formailag működik, ha­nem igazán jól dolgozik, a gyermekek csakhamar az egészséges életmód és tisz­taság kis hírnökeivé válnak, otthon és iskolában, utcán és közlekedési eszközö­kön. Támogassák őket a felnőttek meg-’ értéssel és — jó példaadással.

Next

/
Thumbnails
Contents