Dolgozó Nő, 1954 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1954-06-01 / 6. szám

Gyermekeinket művelté, jó szocialista hazafiakká akarjuk nevelni, akik szeretik a munkát és tisztelik a nemzetközi szolidaritást

A szovjet néptói tanuljuk építeni szocialista hazánkat, a szovjet nép oldalán harcolunk a békéért és a szovjet nép mély szeretet® és nagyvonalú gondoskodása a gyermekek iránt áll előttünk példaképül, amikor az 1954-es évben a Nemzetközi Gyermeknapot ünnepeljük. A szovjet embernek a legdrágább kincse a gyermek, a szovjet ember szívből szereti gyermekét, de nemcsak a magáét, hanem minden gyermeket. Meggyőződhettünk erről a felszabadulást követő időben, amikor a szovjet katona az ellenséges földön is kímélte, babusgatta és ellátta az ellenség gyermekét is.

Hazánk miden haladó polgára átérzi a Nemzetközi Gyermeknap jelentőségét, de különösen a nők és az anyák. A Csehszlovákiai Nöbizottság legutóbbi plénumát összekötötte a Csehszlovákiai Gyermekvédő Bizottság hetedik ülésével, amely foglalkozott úgy a kapitalista országok gyermekeinek életével, — amely naprólnapra romlik, — mint hazánk és valamennyi felszabadult ország boldog és szerencsés gyermekeinek fejlődésével és távlataival. A szocializmus útján haladó országok életszínvonalának emelkedését semmivel sem mérhetjük le jobban, mint azzal, ha körülnézünk az iskolákban, gyermekjóléti intézményekben, ha megfigyeljük az egészséges, jóltáplált, jólöltözött és értelmes gyermekeket.

ür. Kujal elvtársnak, a pedagógiai intézet igazgatójának meglepő számadatokat tartalmazó kimerítő beszámolóját magasszínvonalú vita követte, amely bizonyítéka volt annak, hogy a kultúráiét kiválóságai, a gyermekjóléti intézmények vezetői, az anyák és asszonyok, mennyi kezdeményezéssel járulnak hozzá, hogy még szebbé tegyék gyermekeink életét és minél szilárdabb alapokra fektessék és bebiztosítsák fejlődésüket.

A plán um egyik legnagyobb hatástkeltő felszólalója Dr. Popper elvtárs volt, aki az igazságügyi minisztériumban dolgozik. Rámutatott arra, hogy a mi kormányunk nemcsak a jó és becsületes hajlamú gyermekről gondoskodik, hanem értékesnek tartja azokat a gyermekeket is, akik rossz befolyás következtében, vagy a rossz környezet bűne folytán helytelen irányban fejlődtek. Makarenko és Dzserzsinskij nevelő módszere nyomán nálunk is vannak ifjúsági nevelőházak, ahol ezeket a megtévedt gyermekeket a helyes útra terelik és hasznos polgárokat nevelnek belőlük. Azonban nehezményezte azt, hogy amikor elhagyják az intézetet és munkahelyre kerülnek, ott mint megbélyegzettekkel éreztetik, hogy ezekből a nevelőintézetekből kerültek ki. Felkérte az ülésen megjelenteket, hogy hassanak oda, hogy az életben, a munkahelyen, különös figyelemmel és fokozott szeretettel vegyék körül ezeket a gyermekeket.

Poledfuík elvtárs, a Pionírújság főszerkesztője, a csehszlovák pionírok gyönyörű munkájáról és szocialista hazafiasságáról számolt be és kérte íróinkat és költőinket, hogy több könyvet és költeményt írjanak gyermekeink részére.

Az ülést megtisztelte és ünneppé avatta dr. Zdenek Nejedig miniszter, a tudományos akadémia elnöke, akit a megjelentek szeretetük minden megnyilatkozásával árasztották el. Dr. Zdének Nejedig egyetemi tanár meleg, közvetlen szavakkal beszélt a békeharcról, amelynek legfőbb célja gyermekeink életének és jövőjének biztosítása és befejező szavai váljanak valóra, hogy érjük meg azt az időt, amikor gyermekeink azt fogják kérni tőlünk: meséljétek el, hogy mi is volt az a háború !

A prágai ülést követő napokban a Szlovákiai Gyermekvédő Bizottság is megtartotta III. bővített plénumát. Hasonlóan a prágaihoz a szlovákiai kultúráiét, legkiválóbbjai, az egészségügy élenjáró dolgozói, tanítók és mindazok, akiknek szívükön fekszik gyermekeink fejlődése és boldog élete .eljöttek, hogy megbeszéljék az 1954, év teendőit.

Az ülésen dr. Török egészségügyi megbízott elnökölt és a beszámolót dr. Pavlovié, a pedagógiai főiskola rektora, tartotta. A gazdag vitában felszólalt Sykora elvtárs, az iskolaügyi megbízott, akinek szavai irányt mutattak a további munkában. Kihangsúlyozta, hogy a gyermekek nevelése nem korlátozódhat az iskolára, hanem folytatni kell a családban és a szünidőkben is. Éppen ezért a nevelőmunka egyik legfontosabb feladata, hogy a szülők az iskolával megértve dolgozzanak. hogy a szülők is átnevelődjenek és egy síkon a pedagógusokkal formálják az új szocialista embert. Ellentétben a szocialista gyermekneveléssel a kapitalista társadalomnak nem érdeke, hogy az ember sokoldalúan fejlődjön, mert azt akarja, hogy meggyökerezett rabszolga maradjon. Az USA-ban az állami költségvetésből 0.3%-ot fordítanak felvilágosító és nevelő munkára és 68%-ot háborús célokra. Hogy a szocialista társadalmi forma milyen mértékben viszi előre az ember szellemi fejlődését, mutatja a vietnami háború, ahol a háború 7 éve alatt a felszabadult területeken 14 millió ember tanult meg írni és olvasni.

!>r. Mirhaliéková elvtársim, a bratislavai gyermekklinika igazgató főorvosa, rámutatott arra, hogy az egészsegügy dolgozói nem tudják feladataikat teljesíteni a szülők segítsége nélkül. Továbbá érdekes számadatokat sorol fel, hogy a mi gyermekeink átlagtestsúlya és magassága Ö óv alatt annyit emelkedett, mint ezelőtt 50 év alatt. 6 óv alatt többet építettünk az egészségügy vonalán, mint a múltban 90 óv folyamán. Felhívta a figyelmet arra, hogy a lakosságot meg kell ismertetni a helyes étkezési renddel, mert gyakorlatában előfordult az, hogy jó körülmények között élő szülők gyermekeinél is alultápláltság észlelhető, amely vagy tudatlanságnak a következménye, vágj' pedig annak tudható be, hogy kényeztetik a gyerekeket és azt adnak nekik, amit szeretnek, vagy amit szívesen esznek és így egyoldalúvá válik a táplálkozás.

Majd fiatal, sötéthajú, csillogószcmű asszony kezdett beszélni. Az első pillanatokban nagy megindultsággal küzdött, azonban hamarosan belelendült és mondanivalója mély hatást gyakorolt mindenkire és meggyőzött mindenkit szavainak igazságáról és őszinteségéről. Laczkó elvtársnő, az eperjesi kerületi nemzeti bizottság előadónője, a cigánygyermekek életéről beszélt, akiknek nagj’ része még sajnos nem élvezi felszabadult életünk szépségeit. Kérte a vezetők segítségét, hogy a cigánygyermekeknek is adják meg a lehetőséget, hogy iskolába járhassanak és hogy egészséges életviszonj'ok között élhessenek, ő maga 3 gyermek anyja, már az új élet embertípusa, ő már családjával nem él a cigánynegyedben, tanult, fejlett és gyermekeit úgy neveli, mint a többi gyermekek nevelődnek, azonban együttérez még azokkal, akik elszigetelve élnek és nem élvezik alkotmányunkadta jogaikat. Ebben akadályozza őket az előítélet, amely még mélyen gyökerezik az emberekben. Minden erejével harcol és minden tudását felhasználja arra, liogja cigányok között felvilágosító és népnevelő munkát végezzen, hogy ezek és gj’ermekeik méltók legyenek arra, hogy a szocializmus vívmányaiban részesüljenek.

Az ülés befejeztével minden résztvevő érezte és magáévá tette a következő szavak mély tartalmát: ,,A béke és gyermekeink boldogsága el nem választható egymástól.“

T. M.

3