Dolgozó Nő, 1954 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1954-04-01 / 4. szám

ERESKEDELMI DOLGOZÓNŐK LKOZÓJA TRENCSÉNBEN ban az egységes földművesszövetkezetben dolgo­zik, tehát mindig olyan könyvet ajánlottam, amely a helyi viszonyoknak megjelelt, és idő­szerű volt. így a baromfitenyésztésről, a munka normalizásáról, a növényápolásról, az aratás­ról szóló könyveket adtam el. Hogy ezeket a terveket teljesítltessem, nagyon odaadóan kellett dolgoztiom. Könnyítésemre szolgált volna, ha az árut tervszerűen a tervhez mért elosztásban szállították volna, például a cukrot nem mázsás zsákokban. Megértettem azt is, hogy a falu szocialista felépítésével köze­lebb kell hozni a falut a városhoz, és meg kell valósítani a munkás- és parasztszövetséget. Bizony nálunk is előfordul, hogy nagyon fontos cikkek, mint például edény, bicikligu­mi, lámpaüveg nem kaphatók azzal a megolco­­lással, hogy ezt csak a Technolcov kaphatja. Ez helytelen, mert nálunk a faluban Technolcov nincs, viszont a dolgozók, ha mégis be akarják szerezni ezeket az árucikkeket, beutaznak a vá­rosba, ami egy napi munkamulasztást jelent, és ezáltal gátolják a tervteljesítést. Siroky elvtárs szavait tartom szem előtt, aki azt mondta, hogy a terv mögött élő ember áll, és a terv akkor terv, ha teljesítik. Kérem azt, hogy hassanak oda, hogy hónapra és napokra szétirt tervünket teljesíthessük•[ küldjenek meg­felelő árucikkeket, hogy a falu népe ne érezze azt, hogy nincs Technokovunk vagy Zdrojunk. A falu valóban legyen egy színvonalon a város­sal. Haladjunk előre tervünk teljesítésével a bé­ke zászlaja alatt.“ A konferencia első napjának méltó befeje­zése volt a mély hatást tett színdarab: Ma rySa, amelyet а V. Siroky-üzem kultúr­­csoportja adott elő. Olyan színelőadásban volt része a küldötteknek, amely bármelyik főv ári >si színpadon is megállta volna a helyét. A plenum legöregebb részvevője: Mináréiková Anna, aki 66 éves kora ellenére a kassai hús­üzem legjobb dolgozója Kurova Helena elvtársnő, a komáromi hajó­gyár egyetlen vUlanyhegesztőnője A konferencia második napján már mint jó ismerősök gyülekeztek a küldöttek. Ez a gyűlés tulajdonképen a Szlovákiai Nőbizott­­ság negyedévi plénuma volt. Jolana Hercko­­vá elvtársnő, a bratislavai kerületi párt­bizottság titkárnője megnyitotta az ülést, és átadta a szót Piscová elvtársnőnek, a Szak­­szervezeti Tanács funkcionáriusának. A be­számoló alaposan ismertette az előttünk álló konkrét feladatokat. A beszámoló fő irány­vonala a Nemzetközi Nőnap méltó megün­neplése, a nőbizottságok munkája, a válasz­tások sikeres bebiztosításáért, pártunk X. Kongresszusára tett felajánlások megszerve­zése, valamint a nők politikai, szakmai és kulturális fejlődése volt. Mindezen feladatok teljesítésével óriási harcot vívunk hazánk békéjének védelmében. Piscová elvtársnő beszámolójára 30 ön­tudatos nő válaszolt a vitában. Az egyik leg­szebb és legfigyelemreméltóbb felszólalás dr Panková elvtársnőé volt, aki a Csehszlová­kiai Nőbizottság tagja. Keresetlen és őszinte szavakkal beszélt arról, hogy szlovákiai útja alkalmából a szlovákiai városok és falvak visszatükrözték a nőbizottságok jó munká­ját, továbbá ismertette a cseh nőbizottságok sikeres és harcos eredményeit, különösen az egészségügy és gyermekvédelem terén. A tartalmas és értékes konferenciát Herc­­ková elvtársnő értékelte ki. Szavai további lendületet és erőt adtak dolgozó nőinknek építő sikereikhez. A záróbeszédet Irena Durisóvá, a Szlová­kiai Nőbizottság elnöknője tartotta, akinek mélyen átérzett és meggyőző szavai lelkes visszhangra találtak minden kiküldött szívé­ben. Dolgozó nőink fejlődnek politikai, szak­mai és kulturális téren és elérik azt a fokot, hogy valóban minden munkát és felelősség­teljes feladatot, amelyet szocialista építésünk megkíván, becsületesen és akadály nélkül elvégeznek. Túri Mária. í)

Next

/
Thumbnails
Contents