Dolgozó Nő, 1954 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1954-03-01 / 3. szám

Жощ* miuÁl ШЖш olouMák a "Zolqjys^ No" t Bobál Veronika, a nagyfödémesi EFSz fejőnője az elsők között alkalmazta és is­mertette a Malinyinova fejési módszert. Munkája elismeréséül a Szlovákiai Nő­­bizottág elnökségének tagja lett. A Nemzetközi Nőnap alkalmából Bobál Veronika kezdeményezésére szép kötele­zettségvállalásokat tettek a nagyfödémesi asszonyok, amelyeket már nagy részl>en teljesítettek is. 1. 8 asszony vért adományozott (ezt még többször megismétlik), 2. Korea felépítésére 4.248 Kfs-t gyűjtöt­tek, 3. a ..Dolgozó Nő“ folyóiratra 109 előfize­tőt szereztek.. Az előfizetők szerzésében a legszebb eredményeket érték el: Pudme­­ricky Jolán, Radimák Mária, Duskovics Viktória, Németh Janka. . 4 4^7 UUw7- - £■ VERSENYKIHÍVÁS! Szab»у Jánosné, Kopeény Istvánná és Havrán Ferencné elvtársnők a inai napon versenyre hívják ki a járás minden egyes nőbizottságát, hogy március 8-ig ki gyűjti a legtöbb előfizetőt a „Dolgozó Nő“ című havi folyóiratra. Az eredményt a dunaszerdahelyi Nem­zeti Bizottság értékeli ki 1954. március 30-án. Dunaszerdahely, 1954. február 9-én. Havrán Ferencné, Kopeény Istvánná. Л#'0' óvják A szepsi-i járás nőbizottságának munkájáról Sűrű pelyhekbeh hűti a hó és én különös ér­zésektől fűtve indulok a gyűlésre, ahol ma újjá­szervezik a nőbizottságot, mely az utóbbi időben gyengén működött. Igen, ma már itt az ideje, hogy végre minden nő megtudja Szépeiben, ki érdekét szolgálja a nemzeti bizottság mellett mű­ködő nőbizottság. Rágondolok a járás többi községeinek nő­­bizottságaira. Stósz: milyen gyakorlottsággal ülnek le és tárgyalnak esténként a nőbizottság tagjai, akik majdnem mind a Sandrik-gyár dolgozói. Arcuk ilyenkor határozottságot tükröz. Ez jellemzi a munkásnőt, akit hosszú elnyomás után a népi demokrácia egyenlő rangra emelt, a dolgozó férfival. Avagy Alsómedzev nőbizottsága, ahol a HNB titkára, Ooots elvtárs, elismeréssel nyilat­kozik a nők munkájáról. Gyűléseiken a népi­­demokráciához ragaszkodó nő beszél. Kötele­zettséget vállaltak, hogy az azelőtt elnyomott, kulturális téren elmaradott, cigányeredetű la­kosságot látogatásukkal és meggyőző beszélgeté­sekkel bevezetik a társadalmi életbe, hogy ők is értékes tagjaivá legyenek társadalmunknak. A jánoki nőbizottság az, ahol gyűléseken a gondos háziasszonyok szigorú és egyben szerető gondoskodásával tárgyalnak mindnyájuk sze­­mefényéről, az EFSz tulajdonáról, közös va­gyonukról. Beszélnek a közös istállóban elhelye­zett állatok gondozásáról, takarmányozásáról, őrködnek a rendes munkamenet felett. A buzinkat nőbizottság felelősségérzettel fi­gyeli az ifjúság fejlődését, tanuláséit és szórako­zását, mert tudja, hogy az ifjúságban van az eró és övé a jövő. A gyűlés színhelyére értem. Az ajtó kilincsére teszem a kezem és várok, hallgatok. így akarom megállapítani, eljöttek-e a meghívott nők? Mert a sok jó eredmény elle­nére is vannak hiányosságok! Vannak közsé­gek, ahol a HNB nem nyújt kellő segítséget a nőbizottságoknak. Pl. Silická Jablonicán, ahol a HNB elnöke, Iván elvtárs, megígéri a járási kiküldötteknek, hogy ő majd telefonon felhívja a járást, ha összehívja gyűlésre a nőbizottság tagjait, azonban az értesítést még mai napig is várhattuk volna, mert a HNB elnöke a nőbizott­ság munkájával nagyon keveset törődik. Hasonló a helyzet Paiíovce községben, ahol a HNB irodájában arról akartak meggyőzni, hogy nincsen olyan asszony a községben, aki­­tisztséget vállalna a nőbizottságban, mivel a tagok nem fejtenek ki. megfelelő munkát. De már mi tudjuk, hogy az ilyen és az ehhez ha­sonló beszédet számtalanszor megcáfolta a nők ügyes szervezőképessége, amikor a szocializmus­ért harcoló nőkkel cserélték fel a kötelességüket lanyhán teljesítő tagokat. Belépek a terembe. Jólesően állapítom meg, hogy mégis eljöttek hát, tényleg nem. csalódtam. Kedves és mosolygós arcok néznek felém. Egy kicsit várakoztunk és azután megkezdtük a gyű­lést. A beszédben én következtem. Előre pontos jegyzeteket készítettem, hogy komoly bírálatot mondok eddigi munkájúiéról. Végignéztem a várakozó arcokon, jegyzeteimet becsuktam, be­szélni kezdtem arról a nagyszerű érzésről, amely az embereket munkájukban összeköti, amely érzés engem- is eltöltött és amely kötelez minket, hogy egymás érdekéért harcoljunk és dolgoz­zunk. Ez a nagy érzés a proletár internaciona­lizmus érzése. Beszéltem közvetlenül arról, amit éreztem, hogy összefogó, jó munkájukkal meny­nyire erősíthetik a világ valamennyi békeszerető asszonya, valamennyi gyérmék édesanyja, moz­galmát, hogy maguk és gyermekeik számára a békét megvédjék. Ezután következett az átszervezés, amely ez­után csakugyan nem volt nehéz dolog, mert mindnyájan megtisztelésnek vették, hogy a dol­gozók és a gyermekeik szép jövőjét építők cso­portjába tartoznak. A gyűlésen elhatározták, hogy műsoros tea­esttel egybekötött nyilvános táncmulatságot ren­deznek, melynek jövedelmét a hős koreai nép megsegítésére adományozzák. A gyűlés végeztével, mikor hazafelé indulok, az ég tisztán ragyog és én végtelen büszke vagyok erre a nagy családra, melyhez mi mindnyájan tartozunk. Lévay Erzsébet, a nőbizottságok járási előadója, Szepsi. A skalicei nőbizottság teivszemen dolgozik Járásunkban a nőbizottsági gyűlések tervét egész negyedévre kidolgozták és ismertették a helyi nöbizottságokkal is. A nőbizottság gyűléseit havonként egyszer tartjuk és itt meg­jelennek a járási nemzeti tanácstól kiküldött aktivisták is, akik állandó és személyes kap­­csőlátót tartanak fenn a nöbizottságokkal. így biztosít aktív segítséget a járási nemzeti tanács a nőbizottságoknak. Aktivistáink mindig idejében tájékoztatják a »«'»bizottságokat a munkájukat érintő időszerű kérdésekről. Havonként egyszer beszélgetéseket rendeznek az asszonyokkal. Ezzel szép eredményeket érnek el. Megismertették asszonyainkat a nemzeti tanácsokról szóló új törvényjavaslatokkal. A részvevők aktívan bekapcsolódtak a vitába, leginkább az üzletek élelmiszerekkel és ipari termékekkel való jobb ellátása, a jobb kiszol­gálás, az élelmiszereknek higiénikus raktározásáról való gondoskodás érdekli őket és öröm­mel iídvözlik az új törvényjavaslatokat, melyek szerint a nemzeti bizottságoknak lehetőségük lesz az állami és szövetkezeti kiskereskedelmi szerveknél az ellátás javítását kieszközölni. Földművesasszonyftinkat különösen a tejfelvásárlás kérdése érdekli s rámutatnak a tej zsír­­tartalmának megállapításánál előforduló hibákra és határozottan követelik ezek kiküszöbö­lését a nemzeti tanácsok útján. Gruber Irén, Skalica. 13

Next

/
Thumbnails
Contents