Dolgozó Nő, 1953 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1953-02-01 / 2. szám

Zdenék Nejedly 75 éves Kevés olyan népszerűfaz ország min­den dolgozója előtt ismert vezetőegyéni­sége van köztársaságunknak, mint Zde­­nék Nejedly kormányelnökhelyettes, a Csehszlovák Tudományos Akadémia el­nöke Litomyslén született 1878. február lOén. Édesapja tanító volt, a családban ő a negyedik gyermek a hét közül. A zene és a könyvek iránti rajongása már kora gyermekkorában megnyilvá­nul. Az ifjú Nejedlyre nagy hatással van­nak Húsz János és Palacky történetiró írásai. A szépirodalomban Alois Jirásek könyveiből ismeri meg népének nagy múltját. A fővárosban gazdag, tartalommal teli szellemi életet él. A Nemzeti Múzeumban dolgozik, a régészeti források kezeügyé­­ben vannak s nagyban elősegítik későbbi tudományos munkájában. 1899 és 1900ban külföldi utazásokat tesz. Ekkor jár először Oroszországban s moszkvai, kaukázusi és ukrajnai útja sorsdöntő lesz életében. Cikke, melyben Lev Nikolajevics Tolsztojnál tett látoga­tásáról számol be, nagy szenzációt kel­tett itthoni körökben. A cseh polgári tár sadalom ebben az időben méginkább alábbsüllyed1. „Ez a társadalom — írja Nejedly — képtelen új értékek meg­teremtésére ...” A gazdaságilag megerő södött burzsoázia érdekei semmi válto­zást nem óhajtottak. A gazdasági és kul­turális életben bekövetkezett pangás a társadalom súlyos krízisét jelentette. A kor égető problémái, mint minden nagy írót, Nejedlyt is írásra ösztönözték. Ragyogó tehetségű fiatal történész mu­tatkozik be megjelent írásaiban. Komoly felkészültséggel közeledik a munkás osztály tudományos világnézetéhez, tevé­keny részt vesz a drámairodalom, zene­művészeti és irodalomtörténeti kérdések megvitatásában. Nejedig, az egyetemi tanár, kitűnő elő­adó, hallgatóit magával ragadja, akik lelkesedéssel teszik magukévá tanitásait s mellette állanak abban a harcban, me­lyet a cseh kultúráiét megtisztítása érde­kében vív. Nejedly történelemszemlélete ifjú ко rától kezdve mind közelebb és közelebb jutott a marxizmushoz. Az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalomban egy más és új élet kezdetét látja. A Csehszlovák köztársaság megalaku­lásával nemzetének évszázados vágyát véli beteljesedni. Az 1918-as események azonban nem hozzák meg a csehszlovák nép független, önálló hazáját, az egységes vezetőpárt hiányában a dolgozó nép nem vette át a hatalmat és a burzsoázia ismét meg­erősödik pozíciójában. Nejedly ekkor már a politikai életben is tevékeny részt vesz. A nép és a hala­dás ellenségei követelik Nejedlynek az egyetemről való eltávolítását és kiközö­sítését. De Nejedly megtalálja azt a he­lyet, ahol tovább vezetheti harcát a nép­ellenes koalíciós politika ellen — a Cseh­szlovák Kommunista Párt oldalán. Most már világosan látja, hogy a munkásosz­tály az, mely egyedül hivatott a paraszt­sággal s a dolgozó értelmiséggel együtt elvégezni a nagy történelmi feladatot: megszüntetni a kizsákmányolást s föl építeni a szocializmust. Többízben meglátogatja a Szovjet uniót. Egyik legjelentősebb munkája V. I. Lenin monográfiája, mely egyedü álló a világirodalomban. Ebben a könyvében a munkásosztály nagy vezérét, az élő Lenint állítja elénk ......aki nem kesereg a munkásság sorsán, hogy megpuhítsa elnyomói szívét, mint azt az akkori „szo­cialista írók” tették — ő más utat válasz­tott: kiragadta a kizsákmányolók kezei­ből a hatalmat s azt a dolgozók kezébe adta...” Nejedly az első cseh marxista történetíró, a marxista tudomány és mű­vészet megalapítója és klasszikusa. . Kongresszusokon vesz részt, megfordul a szabadságáért küzdő Spanyolország ban. Folyóiratának külpolitikai rovatá­ban már 1922-ben megjósolja a német fasiszta támadás lehetőségét. Már akkor rámutat, hogy ilyen támadás esetében sem a Franciaországgal kötöttt szerző­dés, sem az Angliára és Amerikára való támasz nem biztosíték. Mindaz, amit megjósolt — bekövetkezett. München megmutatta, mennyire Nejedlynek volt igaza, amikor csak a Szovjetunióban hitt. A hű szövetséges kész volt fegyverrel az ország segítségére sietni. A fasiszta megszállás idejében Nejedlynek mene­külnie kellett. Moszkvában talál otthon­ra, 1939, május 1 tői a moszkvai Tudo­mányos Akadémia tagja s a Lomonoszov Egyetem történelmi tanszékének rendes tanára. Nemsokára felesége és fia is Moszkvába érkeznek. Tudományos mun­kásságán kívül tevékeny részt vesz a po­litikai életben. Lelkesítő beszédeket tart népéhez a moszkvai rádión keresztül, rendszeresen látogatja a csehszlovák ka­tonai alakulatokat, kiképző táborokat s az arcvonalban küzdőket, hogy eszmei vonalon is előkészítse a katonákat az el­következő felszabadító harcra. 1945. január 1-én esik el Duklánál fia Vít, aki 23 éves korában a felszabadító hadsereggel hazájának határához érke zett. Vit tehetséges tudós és zenész volt, halála előtt komponálta utolsó szerze­ményét „A szabadság győzelmi induló­ját”. Nejedly a felszabadulás után mint le­endő közoktotás- és népnevelésügyi mi­niszter tér vissza hazájába. A nép lelke sen fogadja s örömmel veszi tudomásul miniszterré való kinevezését. Az ország dolgozói szeretettel és hálá­val veszik körül a 75 éves Nejedlyt, a politikust, a tudóst és a művészt, a mun­ka és tettek emberét, a proletár nemzet­köziség harcosát. Nejedly nemzetének tradíciója szellemében küzdött és harcol ma is az emberiség legszentebb eszmé­nyeinek diadaláért. Mészáros Gyula c4 c/\épLÍ Qftli'wéázi cAlkotáé keziileti üPZcieiiyeirol A Csemadok dunaszerdahelyi színjátszó csoportja „Amerika Hangja” című dara bot adta elő Pozsonyban nagy sikerrel. A Csemadok lévai helyi csoportja Urban Ernő államdíjas író Tűzkeresztség szín­játékét játszotta Nyitrán,

Next

/
Thumbnails
Contents