Dolgozó Nő, 1953 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1953-02-01 / 2. szám
Zdenék Nejedly 75 éves Kevés olyan népszerűfaz ország minden dolgozója előtt ismert vezetőegyénisége van köztársaságunknak, mint Zdenék Nejedly kormányelnökhelyettes, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöke Litomyslén született 1878. február lOén. Édesapja tanító volt, a családban ő a negyedik gyermek a hét közül. A zene és a könyvek iránti rajongása már kora gyermekkorában megnyilvánul. Az ifjú Nejedlyre nagy hatással vannak Húsz János és Palacky történetiró írásai. A szépirodalomban Alois Jirásek könyveiből ismeri meg népének nagy múltját. A fővárosban gazdag, tartalommal teli szellemi életet él. A Nemzeti Múzeumban dolgozik, a régészeti források kezeügyében vannak s nagyban elősegítik későbbi tudományos munkájában. 1899 és 1900ban külföldi utazásokat tesz. Ekkor jár először Oroszországban s moszkvai, kaukázusi és ukrajnai útja sorsdöntő lesz életében. Cikke, melyben Lev Nikolajevics Tolsztojnál tett látogatásáról számol be, nagy szenzációt keltett itthoni körökben. A cseh polgári tár sadalom ebben az időben méginkább alábbsüllyed1. „Ez a társadalom — írja Nejedly — képtelen új értékek megteremtésére ...” A gazdaságilag megerő södött burzsoázia érdekei semmi változást nem óhajtottak. A gazdasági és kulturális életben bekövetkezett pangás a társadalom súlyos krízisét jelentette. A kor égető problémái, mint minden nagy írót, Nejedlyt is írásra ösztönözték. Ragyogó tehetségű fiatal történész mutatkozik be megjelent írásaiban. Komoly felkészültséggel közeledik a munkás osztály tudományos világnézetéhez, tevékeny részt vesz a drámairodalom, zeneművészeti és irodalomtörténeti kérdések megvitatásában. Nejedig, az egyetemi tanár, kitűnő előadó, hallgatóit magával ragadja, akik lelkesedéssel teszik magukévá tanitásait s mellette állanak abban a harcban, melyet a cseh kultúráiét megtisztítása érdekében vív. Nejedly történelemszemlélete ifjú ко rától kezdve mind közelebb és közelebb jutott a marxizmushoz. Az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalomban egy más és új élet kezdetét látja. A Csehszlovák köztársaság megalakulásával nemzetének évszázados vágyát véli beteljesedni. Az 1918-as események azonban nem hozzák meg a csehszlovák nép független, önálló hazáját, az egységes vezetőpárt hiányában a dolgozó nép nem vette át a hatalmat és a burzsoázia ismét megerősödik pozíciójában. Nejedly ekkor már a politikai életben is tevékeny részt vesz. A nép és a haladás ellenségei követelik Nejedlynek az egyetemről való eltávolítását és kiközösítését. De Nejedly megtalálja azt a helyet, ahol tovább vezetheti harcát a népellenes koalíciós politika ellen — a Csehszlovák Kommunista Párt oldalán. Most már világosan látja, hogy a munkásosztály az, mely egyedül hivatott a parasztsággal s a dolgozó értelmiséggel együtt elvégezni a nagy történelmi feladatot: megszüntetni a kizsákmányolást s föl építeni a szocializmust. Többízben meglátogatja a Szovjet uniót. Egyik legjelentősebb munkája V. I. Lenin monográfiája, mely egyedü álló a világirodalomban. Ebben a könyvében a munkásosztály nagy vezérét, az élő Lenint állítja elénk ......aki nem kesereg a munkásság sorsán, hogy megpuhítsa elnyomói szívét, mint azt az akkori „szocialista írók” tették — ő más utat választott: kiragadta a kizsákmányolók kezeiből a hatalmat s azt a dolgozók kezébe adta...” Nejedly az első cseh marxista történetíró, a marxista tudomány és művészet megalapítója és klasszikusa. . Kongresszusokon vesz részt, megfordul a szabadságáért küzdő Spanyolország ban. Folyóiratának külpolitikai rovatában már 1922-ben megjósolja a német fasiszta támadás lehetőségét. Már akkor rámutat, hogy ilyen támadás esetében sem a Franciaországgal kötöttt szerződés, sem az Angliára és Amerikára való támasz nem biztosíték. Mindaz, amit megjósolt — bekövetkezett. München megmutatta, mennyire Nejedlynek volt igaza, amikor csak a Szovjetunióban hitt. A hű szövetséges kész volt fegyverrel az ország segítségére sietni. A fasiszta megszállás idejében Nejedlynek menekülnie kellett. Moszkvában talál otthonra, 1939, május 1 tői a moszkvai Tudományos Akadémia tagja s a Lomonoszov Egyetem történelmi tanszékének rendes tanára. Nemsokára felesége és fia is Moszkvába érkeznek. Tudományos munkásságán kívül tevékeny részt vesz a politikai életben. Lelkesítő beszédeket tart népéhez a moszkvai rádión keresztül, rendszeresen látogatja a csehszlovák katonai alakulatokat, kiképző táborokat s az arcvonalban küzdőket, hogy eszmei vonalon is előkészítse a katonákat az elkövetkező felszabadító harcra. 1945. január 1-én esik el Duklánál fia Vít, aki 23 éves korában a felszabadító hadsereggel hazájának határához érke zett. Vit tehetséges tudós és zenész volt, halála előtt komponálta utolsó szerzeményét „A szabadság győzelmi indulóját”. Nejedly a felszabadulás után mint leendő közoktotás- és népnevelésügyi miniszter tér vissza hazájába. A nép lelke sen fogadja s örömmel veszi tudomásul miniszterré való kinevezését. Az ország dolgozói szeretettel és hálával veszik körül a 75 éves Nejedlyt, a politikust, a tudóst és a művészt, a munka és tettek emberét, a proletár nemzetköziség harcosát. Nejedly nemzetének tradíciója szellemében küzdött és harcol ma is az emberiség legszentebb eszményeinek diadaláért. Mészáros Gyula c4 c/\épLÍ Qftli'wéázi cAlkotáé keziileti üPZcieiiyeirol A Csemadok dunaszerdahelyi színjátszó csoportja „Amerika Hangja” című dara bot adta elő Pozsonyban nagy sikerrel. A Csemadok lévai helyi csoportja Urban Ernő államdíjas író Tűzkeresztség színjátékét játszotta Nyitrán,
