Dolgozó Nő, 1952 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1952-04-01 / 4. szám
A nő a népi demokratikus Lengyelországban A varsói „17. Styoznia“ (J.umár 17.) ruharyórtó-üzemek bölcsődéje, \ varsói csokolüdégrér bölcsődéje. A háború előtti, kapitalista Lengyelország nemzetgazdasági és szociális viszonyainak fő jellemzője az állandóan fenyegető válság és munkanélküliség volt. A nő volt a leggolcsóbb munkaerő, az anya- és gyermekvédelem igen gyenge lábon állt, magasabb iskolákat csak a jómódú szülök leányai látogathattak, magánjogi tekintetben a nő nem volt egyenrangú a férfiakkal. Ennek a szégyenletes állapotnak a népi demokratikus Lengyelország hamarosan véget vetett. 1944 — 1946-ban fokozatosan megszűnt a nők minden magán-és közjogi korlátozása és az új haza teljesjogú polgáraivá lettek. 1945-ben megalakult, a lengyel nők haladó tömegszervezete, a Nők Ligája. A Liga fő feladatául azt tűzte maga elé, hogy aktivizálja a nőket a gazdasági, politikai és kulturális életben való tevékeny részvételre. A nők százezrei kapcsolódtak be a termelésbe. Leomlott a válaszfal, melyet mesterségesen húztak magasra a férfi és a nő munkája közé. Megnyilt az út a nők előtt minden hivatásba. Ma már 16.000 élmunkásnö dolgozik a különböző üzemekben. A vajdasági, járási és községi nemzeti tanácsok tagjai közt ezerszámra találunk nőket. Nagy számban működnek mint bírák, aminek különös jelentősége van a gyermekvédelemre és a kiskorúak bűnözésének megszüntetésére. Fontos helyeket töltenek be a nők a közigazgatásban, az iparban, a tudományo kulturális és művészeti életben. A főiskolák hallgatóinak 409'c-a nő. A falusi önsegélyző Szövetségben és a községi szövetkezetek bizottságaiban 41.000 nő tevékenykedik. Az anya- és gyermekvédelem egyike a legjobbaknak az egész világon. A Nők Ligája, melynek jelenleg több mint 1.300.000 tagja van, nagyjelentőségű közmüvelési tevékenységet fejt ki. Népszerű előadásokat tart, klubokat, olvasó együtteseket, drámai együtteseket támogat, iskolákat szervez írástudatlanok számára, gondoskodik a nők üdültetéséről. 1948-ban 40.000 nő vett részt átképző tanfolyamokon, hogy emeljék szakképzettségüket. A nők öntudatának fejlődéséről tanúskodik a nők érdekeit szolgáló újságok hatalmas példányszáma. A „Przyjaciólka“ (Barátnő) című heti folyóirat 1,600.000 példányban jelenik meg. A Nők Ligája egyesíti szervezetében a falu és a város nőit egyaránt és szoros kapcsolatot tart fenn a többi tömegszervezettel, első sorban a szakszervezetekkel és a falusi önsegélyző Szövetséggel. SZEMJON BABAJEVSZKIJ: ARANYCSILLAG LOVAGJA Babajevszkij regénye, az utolsó évek szovjet irodalmának kétségkívül egyik legjelentősebb müve. Itt is az újnak a régivel vívott harcában —mint rendesen —az új kerül ki győzedelmesen. Az ellentétek alapját a haladó szellem lendületével áthatott szovjet építők összeütközései képezik a konzervativizmus képviselőivel, a lemaradottakkal, akik nem értik meg az idők szavát és az új szovjet ember haladó szellemét. Tutarinov Szergej, a Honvédő Háború hőse, hazatér szülőfalujába és példája annak a Szovjethazában nevelt új embernek, aki a győzedelmes Honvédő Háborúban tette le érettsége vizsgáját. Látja, hogy szülőfalujában, Uszty - Nyevinszkben, mintha megállt volna minden élet. Tutarinov fel tudja kelteni kolhoza legjobbjainak érdeklődését, energiájukat tetté változtatni, s a világosság, mely e történet végén faluja s a környező falvak kolhozaiban felgyűl s az áram, mely a kolhoz villanytelepéből árad, nemcsak munkájának eredménye, hanem a kolhoz forrása, melyből a további, könnyebb és örömteljesebb építömunka életereje bugyog. Babajevszkij nagyszerűt nyújt a szovjet emberek egymásközti viszonyának megrajzolásában is. Bárcsak futólag érinti, mégis kifejezően és színesen ecseteli két fiatal és tiszta lélek — Tutarinov és Ljubaseva — minden akadályon keresztülvergődő igaz szerelmét, nem mint elkülönített jelenséget, hanem mint mindkettőjüket felemelő hajtóerőt egy közös, magasztos cél felé vezető úton. Amikor a kolhoz tagjai végül egybegyülnek, hogy az újonnan felépített villanytelepet ünnepélyesen átadják az üzemnek, ez a kiváló mii a szovjet ember lendületének. építésakarásának és munkája elért sikerének hatalmas himnuszaként énekli meg a háború sebeit gyógyító szovjet falut egy szebb és boldogabb jövő útján. A varsói „TTrsus" traktorw4r -bölcsődéje. A kamienna-fjror*ai g-yermekszanatórinm
