Dolgozó Nő, 1952 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1952-03-01 / 3. szám
Nők a termelőszövetkezetekben Magyarországon Amikor a diadalmas szovjet hadsereg kiűzte az ellenséget Magyarország földjéről és szétzúzta a középkori maradványokkal tűzdelt magyar kapitalizmust, a dolgozó parasztasszonyok és lányok százezreinek is meghozta a szabadságot, a férfival való egyenjogúságot, a felemelkedés lehetőségét. Ma, a magyar mezőgazdaság szocialista átépítésének korszakában, a több mint 4.600 termelőszövetkezet tagjai közül 35.1 százalék a dolgozó parasztasszony és leány. Százezernél is több a termelőszövetkezetek nötagjainak száma és seregestől akadnak köztük termelő- vagy földmüvesszövetkezeti elnökök, vezetőségi tagok, ellenőrök, brigád- és munkacsoportvezetök, agronómusok, stb. A népi demokratikus rendszer a férfi egyenrangú társává tette a nőt. A termelőszövetkezeti mozgalom megszabadította a dolgozó parasztnöt társadalmi béklyóitól, munkájának megfelelő anyagi és erkölcsi megbecsülést biztosított és felszínre hozza, érvényesüléshez segíti azt a roppant terentö és alkotó erőt, amit a felszabadult parasztnők munkája jelent. Az utolsó esztendőben rendkívül megnövekedett a dolgozó parasztnök szerepe és fontossága a magyar termelőszövetkezetek munkájában. A szövetkezetek nagyrészénél gyakori jelenség volt 1951-ben, hogy munkaerőhiánnyal küzdöttek. Ahol a munkaerőhiányt a nők bevonásával ellensúlyozták, ott határidőre tudták elvégezni a mezőgazdasági munkákat, nem volt kiesés, magasabb lett a terméshozam, több a munkaegység és a jövedelem. A blharnagybajomi Dózsa- termelőszövetkezetben például csak kétszer kapálták meg a kukoricát, mert nem volt elég munkáskéz, és ötzör a gyapotot. Mintegy 800 munkaegységgel kevesebbet teljesítettek az előirányzatnál. Ugyanabban a községben a December 21- termelőszövetkezet a tagok női hozzátartozóinak mintegy 40 százalékát mozgósította, háromszor-négyszer kapálták a kukoricát, nyolcszor a gyapotot. Az eredmény az lett, hogy a Dósza- termelőszövetkezetben 28 mázsa kukorica, és 7.5 mázsa gyapot termett hektáronként, a December 21- szövetkezetben pedig 40 mázsa kukorica és 16 mázsa gyapot. Amott 13.-forintot fizettek egy munkaegységre az évvégi elszámolásnál, emitt 27.-forintot. Ez a példa világosan bizonyítja, hogy a nők bevonása a közös munkába nem csupán a nők szempontjából fontos, hanem a termelőszövetkezetek gazdasági helyzetének, fejlődésének, a munkaerötartalékok helyes felhasználásának szempontjából is. Nagyrészt a nőknek a közös munkába való bevonásától függ az, hogy egy-egy termelőszövetkezet teljesíteni tudja-e munkatervét és képes-e arra is, hogy több munkát igénylő kultúrákat, gazdasági ágakat vezessen be. A magyar termelőszövetkezetek dolgozó parasztnői megmutatták, hogy képesek a férfidolgozók teljesítményét túlszárnyaló eredmények elérésére. Szradjevics Jánosnét, a Kóta községbeli December 21-termelöszövetkezet brigádvezetöjét, 100 mázsás hektáronkénti kukoricatermésért tütették ki. Nagy Borbála, a nyirpatonyi Gerö-termelöszövetkezet brigádvezetője, növényápolásban 360 mázsás hektáronkénti cukorrépa termést ért el. Mílics Marika Vizslák községben napi 121 kg. gyapotot szedett és 1951. november 7-ig összesen 2.000 kg. gyapotot gyűjtött be, Ebben a községben rajta kívül még 12 szövetkezeti parasztnö kapta meg a „gyapotszedes mestere" kitüntető cimet. A termelőszövetkezetek dolgozó parasztlányai és asszonyai a gépi munkában is megállják helyüket. A magyarországi gépállomások traktorvezetőinek több mint 12 százaléka a szövetkezeti parasztlányok közül került ki. Egyetlen évben, 1951-ben, 37 brigádvezetőt, számos fögépészt és agronómust, 9 állomásvezetőt és 36 politikai helyettest adtak a termelőszövetkezetek a gépállomásoknak asszony- és leánytagjaik közül. Köztük olyan országos hírű, kiváló dolgozókat találunk, mint a túrkevei Ary Juliannát, Magyarország első női kombájnvezetőjét, a medgyesházai Bakó Ilonát, a szentesi Zsibrikó Valériát, vagy a kiskunfélegyházai Nagy Illnát, akik 228, 196 és 172 százalékos munkateljesítményükkel az első tiz magyar traktorista közé tartoznak. A szövetkezetben dolgozó parasztnök példája és eredményei ösztönzőleg hatnak a falu egyénileg dolgozó parasztasszonyaira, akik így maguk is kedvet kapnak a nagyobb jövedelmet biztosító, jobb életlehetőségeket nyújtó társas, nagyüzemi gazdálkodáshoz. A szövetkezeti mozgalom legjobb propagálói maguk a szövetkezeti parasztasszonyok. Ináncsi Antalné, bajaszentistváni parasztasszony, egyedül.70 uj taggal szaporította a Béke-termelőszövetkezet csoportjának létszámát. Amikor pedig a falusi reakció azt kezdte hiresztelni, hogy a gépi munka, a traktorvezetés árt a női szervezetnek, akkor a környék három gépállomásának valamenynyi női dolgozóját elvitette a legközelebbi állami kórházba és orvosi bizonyítványt állíttatott ki arról, hogy a traktorokon dolgozó lányok erősek, makkegészségesek. A bizonyítványokat kifüggesztette a Tanácsház falitáblájára, amelyre még képes híradót is szerkesztett csupa gyerekfényképből és aláírta: „Ilyen pufók és oirospozsgás gyerekeket szülnek a mi traktorista asszonyaink.” A termelőszövetkezetek asszonyai és leányai a magyarországi kulturális tömegmozgalom legtehetségesebb és legnépszerűbb részvevői. Népi tánccsoportjaik és énekegyütteseik az ősi, nemzeti hagyományok felelevenítő! és folytatói: az eredeti, népi művészet tolmácsolól. Szinjátszócsoportjaik kultúrelöadásai eseményszámba mennek a falvakban, szórakoztatják és nevelik a dolgozó parasztságot. Az 1951. évi tavaszi Országos Falusi Kultúrversenyben Tápé, Karád, Karcag, Alsószentmárton stb. szövetkezeteinek parasztlányai aratták a legnagyobb sikert. A magyar nép állama megbecsüli, jutalmazza és kitünteti a kiváló eredményeket elért szövetkezeti dolgozó nőket. Szilágyi Sándorné, a túrkevei Vörös Csillag-termelőszövetkezet agronómusa, például Kossuthdijat kapott a Szovjetunióban tanult uj agrotechnikai eljárások alkalmazásáért. Benkö Lajosné, a zalavári termelőszövetkezet elnöke, Munkaérdemrendet, mert a vezetése alatt álló szövetkezeti búzából 29, kukoricából 42, cukorrépából 255 mázsás hektáronkénti átlagtermést ért el és beadási kötelezettségét kenyérgabonából 339 százalékra teljesítette. A kalocsai termelőszövetkezet ifjúéig! táuccsoportja fellépés előtt a kultúrhé” udvarén Ónodi Margit ifjúmunkás, betonkeverő gépkezelő, Sztálinim! egyik fiatal építője a Nemcsak a traktorhoz értenek a túrkevei traktorosok hanem a muzsikához, énekhez le 5
