Dolgozó Nő, 1952 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1952-03-01 / 3. szám

Nők a termelőszövetkezetekben Magyarországon Amikor a diadalmas szovjet hadsereg kiűzte az ellenséget Magyarország földjéről és szétzúzta a középkori maradványokkal tűzdelt magyar kapitalizmust, a dolgozó pa­rasztasszonyok és lányok százezreinek is meghozta a szabadságot, a férfival való egyenjogúságot, a felemelkedés lehetőségét. Ma, a magyar mezőgazdaság szocialista átépítésének korszakában, a több mint 4.600 termelőszövetkezet tagjai közül 35.1 százalék a dolgozó parasztasszony és leány. Százezer­nél is több a termelőszövetkezetek nötagjai­­nak száma és seregestől akadnak köztük termelő- vagy földmüvesszövetkezeti elnö­kök, vezetőségi tagok, ellenőrök, brigád- és munkacsoportvezetök, agronómusok, stb. A népi demokratikus rendszer a férfi egyen­rangú társává tette a nőt. A termelőszövet­kezeti mozgalom megszabadította a dolgozó parasztnöt társadalmi béklyóitól, munkájá­nak megfelelő anyagi és erkölcsi megbecsü­lést biztosított és felszínre hozza, érvényesü­léshez segíti azt a roppant terentö és alkotó erőt, amit a felszabadult parasztnők mun­kája jelent. Az utolsó esztendőben rendkívül megnöve­kedett a dolgozó parasztnök szerepe és fon­tossága a magyar termelőszövetkezetek munkájában. A szövetkezetek nagyrészénél gyakori jelenség volt 1951-ben, hogy mun­kaerőhiánnyal küzdöttek. Ahol a munkaerő­hiányt a nők bevonásával ellensúlyozták, ott határidőre tudták elvégezni a mezőgazdasági munkákat, nem volt kiesés, magasabb lett a terméshozam, több a munkaegység és a jö­vedelem. A blharnagybajomi Dózsa- termelőszövet­kezetben például csak kétszer kapálták meg a kukoricát, mert nem volt elég munkáskéz, és ötzör a gyapotot. Mintegy 800 munka­egységgel kevesebbet teljesítettek az előirány­zatnál. Ugyanabban a községben a De­cember 21- termelőszövetkezet a tagok női hozzátartozóinak mintegy 40 százalékát mozgósította, háromszor-négyszer kapálták a kukoricát, nyolcszor a gyapotot. Az ered­mény az lett, hogy a Dósza- termelőszövet­kezetben 28 mázsa kukorica, és 7.5 mázsa gyapot termett hektáronként, a December 21- szövetkezetben pedig 40 mázsa kukorica és 16 mázsa gyapot. Amott 13.-forintot fi­zettek egy munkaegységre az évvégi elszá­molásnál, emitt 27.-forintot. Ez a példa világosan bizonyítja, hogy a nők bevonása a közös munkába nem csupán a nők szempontjából fontos, hanem a terme­lőszövetkezetek gazdasági helyzetének, fej­lődésének, a munkaerötartalékok helyes fel­­használásának szempontjából is. Nagyrészt a nőknek a közös munkába való bevonásától függ az, hogy egy-egy termelőszövetkezet teljesíteni tudja-e munkatervét és képes-e arra is, hogy több munkát igénylő kultúrá­kat, gazdasági ágakat vezessen be. A magyar termelőszövetkezetek dolgozó parasztnői megmutatták, hogy képesek a férfidolgozók teljesítményét túlszárnyaló eredmények elérésére. Szradjevics Jánosnét, a Kóta községbeli December 21-termelöszö­­vetkezet brigádvezetöjét, 100 mázsás hektá­ronkénti kukoricatermésért tütették ki. Nagy Borbála, a nyirpatonyi Gerö-termelö­­szövetkezet brigádvezetője, növényápolásban 360 mázsás hektáronkénti cukorrépa termést ért el. Mílics Marika Vizslák községben napi 121 kg. gyapotot szedett és 1951. november 7-ig összesen 2.000 kg. gyapotot gyűjtött be, Ebben a községben rajta kívül még 12 szö­vetkezeti parasztnö kapta meg a „gyapot­­szedes mestere" kitüntető cimet. A termelőszövetkezetek dolgozó parasztlá­nyai és asszonyai a gépi munkában is meg­állják helyüket. A magyarországi gépállo­mások traktorvezetőinek több mint 12 szá­zaléka a szövetkezeti parasztlányok közül került ki. Egyetlen évben, 1951-ben, 37 bri­gádvezetőt, számos fögépészt és agronómust, 9 állomásvezetőt és 36 politikai helyettest adtak a termelőszövetkezetek a gépállomá­soknak asszony- és leánytagjaik közül. Köz­tük olyan országos hírű, kiváló dolgozókat találunk, mint a túrkevei Ary Juliannát, Ma­gyarország első női kombájnvezetőjét, a medgyesházai Bakó Ilonát, a szentesi Zsi­­brikó Valériát, vagy a kiskunfélegyházai Nagy Illnát, akik 228, 196 és 172 százalékos munkateljesítményükkel az első tiz magyar traktorista közé tartoznak. A szövetkezetben dolgozó parasztnök pél­dája és eredményei ösztönzőleg hatnak a falu egyénileg dolgozó parasztasszonyaira, akik így maguk is kedvet kapnak a nagyobb jövedelmet biztosító, jobb életlehetőségeket nyújtó társas, nagyüzemi gazdálkodáshoz. A szövetkezeti mozgalom legjobb propa­gálói maguk a szövetkezeti parasztasszo­nyok. Ináncsi Antalné, bajaszentistváni pa­rasztasszony, egyedül.70 uj taggal szaporí­totta a Béke-termelőszövetkezet csoportjá­nak létszámát. Amikor pedig a falusi reakció azt kezdte hiresztelni, hogy a gépi munka, a traktorvezetés árt a női szervezetnek, akkor a környék három gépállomásának valameny­­nyi női dolgozóját elvitette a legközelebbi állami kórházba és orvosi bizonyítványt állíttatott ki arról, hogy a traktorokon dol­gozó lányok erősek, makkegészségesek. A bizonyítványokat kifüggesztette a Tanácsház falitáblájára, amelyre még képes híradót is szerkesztett csupa gyerekfényképből és aláírta: „Ilyen pufók és oirospozsgás gyere­keket szülnek a mi traktorista asszonyaink.” A termelőszövetkezetek asszonyai és leá­nyai a magyarországi kulturális tömegmoz­galom legtehetségesebb és legnépszerűbb részvevői. Népi tánccsoportjaik és éneke­gyütteseik az ősi, nemzeti hagyományok fel­elevenítő! és folytatói: az eredeti, népi mű­vészet tolmácsolól. Szinjátszócsoportjaik kul­­túrelöadásai eseményszámba mennek a fal­vakban, szórakoztatják és nevelik a dolgozó parasztságot. Az 1951. évi tavaszi Országos Falusi Kultúrversenyben Tápé, Karád, Kar­cag, Alsószentmárton stb. szövetkezeteinek parasztlányai aratták a legnagyobb sikert. A magyar nép állama megbecsüli, jutal­mazza és kitünteti a kiváló eredményeket elért szövetkezeti dolgozó nőket. Szilágyi Sándorné, a túrkevei Vörös Csillag-terme­lőszövetkezet agronómusa, például Kossuth­­dijat kapott a Szovjetunióban tanult uj agrotechnikai eljárások alkalmazásáért. Ben­­kö Lajosné, a zalavári termelőszövetkezet elnöke, Munkaérdemrendet, mert a vezetése alatt álló szövetkezeti búzából 29, kukori­cából 42, cukorrépából 255 mázsás hektá­ronkénti átlagtermést ért el és beadási kö­telezettségét kenyérgabonából 339 száza­lékra teljesítette. A kalocsai termelőszövetkezet ifjúéig! táuccsoportja fellépés előtt a kultúrhé” udvarén Ónodi Margit ifjúmunkás, betonkeverő gépkezelő, Sztálinim! egyik fiatal építője a Nemcsak a traktorhoz értenek a túrkevei traktorosok hanem a muzsikához, énekhez le 5

Next

/
Thumbnails
Contents