Dolgozó Nő, 1952 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1952-03-01 / 3. szám
Alekszandra Bogajeva, a volt szövőnő, a textilkombinát igazgatónője, a gyár mérnökeivel tárgyal 3. „Törő Brtisa“ textilgyár éjszakai szanatóriuma, ahol a dolgozók orvosi késelésben, kitűnő ellátásban és knltűrssórakozásban részesülnek Alekszandra Bogajeva és férje pihenőnapjukon szívesen járnak vadászni a közeli erdőbe 4 Az egykori szövőnő most a textilkombinát igazgatója Egyik legnagyobb szovjet textilvállalat a moszkvai „Vörös Rózsa” kombinát. Selyemanyagokat gyárt, mint például moszkvai krepet, krepszatént, zsorzsettet, markizettet, szerzset és még sok egyéb nemes anyagot. Екшек a kombinátnak szép gyártmányai nagy kedvességnek örvendenek a Szovjetunióban. A vállalat kollektívája sok ezer méter anyagot készít terven felül. Persze, egyike az elsőknek a könnyűipari vállalatok közt az ősszövetségi munkaversenyben. A „Vörös Rózsa" szövömunkásai állandóan munkamódszerük megjavításán dolgoznak. Korszerűsítik a kombinát berendezését, megtanulják az új gépek kezelését, megjavítják a termelés technikáját, új szövetmintákat készítenek és fokozzák a termelést. A hatalmas és bonyolult vállatnak a vezetője. Alekszandra Bogajeva, a volt szövőnő. Ennek az egyszerű asszonynak az életében visszatükröződnek a szovjetkormány történelmi jelentőségű törvényei, millió meg millió szovjet nő életútja, akik aktív részt vesznek az ország gazdasági, kulturális és társadalmi életében. Alekszandra Bogajeva, a falusi leány, húsz évvel ezelőtt, az üzemi iskola elvégzése után, kezdett dolgozni a kombinátban. A fiatal munkásnő nagy rátermettségről tett tanúbizonyságot. A közösség segítette, hogy tökéletesen elsajátíthassa a selyemszövés művészetét. Alekszandra Bogajeva esti tanfolyamon elvégezte a textilipari iskolát és osztályvezető lett. 1948-ban már a kombinát igazgatója. Nap mint nap bejárja az osztályokat, belemélyed a termelés minden részletébe. A szövömühelyben segít az új gépek üzembehelyezésénél, megtanítja a munkásokat az új, magastermelékenységü „CsGSP-50” gépek kezelésére. Mikor a gombolyító-és fonóosztályban új selyemfajtához fognak, Bogajeva gondosan szemügyre veszi a minőségét. Innét a mintanyomóba megy. Megáll a művészeknél is és velük együtt válogatja ki az új mintákat. Alekszandra Bogajeva nemcsak termelési kérdésekkel foglalkozik. Mint egy szovjetvállalat vezetője gondoskodik a dolgozók életéről, kulturális és technikai fejlődéséről is. A kombinátban vannak bölcsődék és óvodák, melyekben a gyermekekről gondoskodnak, míg anyjuk munkában van. A dolgozók számára poliklinikát és szanatóriumot nyitottak. A munkások százai művelődnek a dolgozó ifjúság iskolájában és a kombinát textilipari iskolájában. A klubban számos kör dolgozik népművészeti alkotásokon. És mindenütt ott találjuk Alekszandra Bogajevát, amint élénken érdeklődik a munkások kultürfejlödése iránt. Este pedig, ha haza megy, tanulmányozza a termelés műszaki részét és a társadalmi tudományokat, hogy még jobban tudja vezetni a szovjetvállalatot. Cola Dragoióeva, Bulgaria postaminlaztere, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, Dimitrov munkatársa, aki a munkásosztályért folytatott harcos munkája miatt 10 évig volt bebörtönözve BOLGÁRJA BÉKEHARCOSNOI A Bolgár népköztársaságban szívós és rendszeres harcot folytatnak az Írástudatlanság ellen. Képünkön dobrudzsal parasztasszonyok, földműves szövetkezeti tagok, láthatók tanulás közben
