Dolgozó Nő, 1952 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1952-01-01 / 1. szám

HATÁROZAT A Csehszlovákiai N ószövetség Központi Bizottsága 1951. november 11-én tartott ülésén — Helena В achrata élvtársnö, a — CsNSz el­­nöknöjének beszámolójából kiindulva — a kővetkező határozatokat fogadta el: 1. Az emberiségnek a békéért és a dolgozók jobb életéért folytatott nagy harcában nap mint nap meg fogjuk nyerni a nőket a békeharco­sok egyre növekvő tábora számára, melynek élén a hatalmas Szovjet­unió áll, melyre reménnyel tekint a világ minden haladó embere. Egész szervezetünk munkáját úgy irányítjuk, hogy megnyerjük min­den nő szívét a béke harcnak, mert a békét az amerikai imperialisták háborús készülődése veszélyezteti. Felhasználjuk közgyűléseinket és taggyűléseinket, a nőkkel folyta­tott beszélgetéseinket, főleg pedig a személyes agitációt a nők meg­győzésére, hogy minden nő életszükséglete legyen a harc a békéért, gyermekeik boldogságáért. Megismertetjük a nőket a Béke Világtánács határozataival, támogat, juk a Békevédők bizottságainak munkáját és megismertetünk minden nőt Sztálin, generalisszimusz válaszával, melyet ez év február 16-án a „Pravda“ moszkvai levelezőjének adott, továbbá az atombombáról szóló, 1951. október 6-1 nyilatkozatával. 2. Az építés gyors üteme és a szocializmus nagy építkezései széles­körű lehetőségeket nyújtanak népünknek, hogy érvényesíthesse alkotó képességeit. Mindnyájunk becsületének és dicsőségének az ügye, hogy ezeket a lehetőségeket kihasználjuk. Meg fogjuk nyerni a dolgozó nőket és azokat az asszonyokat és leányokat, akik brigádokban dolgoznak, hogy a kassai Kohászati Kom­binát, a Szöveségi Vasút vonal, martini Sztálin üzemek, a bányák és a közlekedés felépítésében illetve kiépítésében résztvegyenek. 5. A falu szocializásának a megyorsítása érdekében, megnyerjük a kis és középparasztok feleségeinek további ezreit az Egységes Föld­műves Szövetkezetek számára. Politikai felvilágosító munkával meg­győzzük a nőket arról, hogy új munkakötelezettséget vállaljanak, hogy munkacsoportokat szervezzenek, amint ahogy ezt a szovjet kolchoznök munkájánál látjuk. Fokozott figyelmet szentelünk a nők meggyőzésének, hogy jelent­kezzenek a traktorvezetők, a fejők, a jószágetetök, az agronomusok részére rmdezett tanfolyamokra, hogy kvalifikált dolgozókká váljanak az Egységes Földműves Szövetkezetben és az Állami Birtokokon. Fokozzuk gondoskodásunkat a kis és középparasztok feleségeiről, gondoskodunk arról, hogy tehermentesítsük őket a háztatás terhes munkájától és segítségükre leszünk abban, hogy gyermekeik jól el legyenek látva ha dolgozni mennek. Nagy figyelmet fogunk szentelni a munkaerő-toborzásnak az Állami Birtokok és az Állami gépállomások részére. if. Szervezetünk egyik elsőrendű feladata, hogy megteremtsük az előfeltételeket arra, hogy a nők bekapcsolódhassanak a szocializmus építésébe hazánkban. Ezért ki fogjuk szélesíteni a csecsemő otthonok, ovodák napköziott­honok és egyéb gyermekjóléti-intézmények hálózatát, hogy lehetővé tegyük ezáltal minél több nőnek a munkába való bekapcsolódását. Arra fogunk törekedni, hogy ezek a gyermekjóléti-intézmények, va-. lamint a „Sluiba“ közüzemek mindenek előtt a dolgozó nők szolgála­tára álljanak. Mindezeket a feladatokat, melyeket a Központi Bizottság ülésén vállaltunk, megtárgyaltuk a Csehszlovákiai Nöszövetség járási aktíváin, melyeket 1951. november 25- töl decemberl6-ig hívtunk össze. ÄU ?leszi szövetkezeti dolgozó nők példáját kövess a falvak asszonyai 4 ék „Ami asszonyaink előtt le kell venni a kalapot. A mi asszonyaink vetélkedtek, hogy minél nagyobb darabot végezzenek el a mezön. Bizony a kezüket kellen megcsó­kolni, mert nélkülük nem vegéztiik volna el a sürgős betakarítást.” A leleszi Egységes, Földműves Szövetke­zet irodájában vezetőségi gyűlés van. Cap 'elvtárs, az EFSz elnöke, vitatja meg a szö­vetkezeti vezetőkkel a legsürgősebb kérdé­seket. És e tárgyalások folyamán kerül szóba a leleszi asszonyok értékes munkája az Egységes Földműves Szövetkezet fela­datainak elvégzésében. A leleszi IV. típusú Egységes Földműves Szövetkezet Szlovákiá­nak egyik legpéldásabb szövetkezete, ahol már megvalósítva látjuk a nagyban való gazdálkodás és a közös becsületes mun­ka eredményeit. Ebben a becsületes mun­kában oroszlánrésze van az asszonyoknak, akik vállvetve a férfiakkal, sőt egyes mun­kaszakaszokon azt lehet mondani, minden férfisegltség nélkül — kivéve a csoport­vezetőket — teljesítik a szövetkezet terveit. Palágyi Miklós csoportvezető kiáll az asszonyok munkájának értékelésénél a nő­kért, mert meg van róla győződve, hogy a nők munkája nélkül nem tudták volna elvégezni a betakarítást. Ugyanez a véle­ménye Kazsmir elvtársnak, aki a kertészet­ben szervezi a nők munkáját. Elmondta a gyűlésen, hogy megtörtént az az eset, hogy éppen a megérdemelt ebédjüknél ültek a dolgos asszonyok, amikor megjött az autó a városból, amely beszállítja a zöldséget, hogy minél előbb a fogyasztókhoz kerül­jön. Bizony abbahagyták az evést, felugrál­tak az autókra és este nyolcig megállás nélkül rakták a zöldséget. De olyan eset is előfordult, hogy az ágyból ugráltak ki és felrakták a zöldséget az autókra. Az asszo­nyok még most is4 dolgoznak a cirókfölde­­ken, a kukoricatörésnél és a dohánysimítás­nál. Reggel hét óra, a szobában megszólal a helyi leadó hangszórója. Sürgősen közli az asszonyokkal, amíg a száraz idő tart, siessenek a kukoricatöréshez és a cirók­­földekre, hogy sikeresen betakarítsák eze­ket a terményeket. Az EFSz irodájában gyülekeznek Varga Andrásné, az öreg Cap néni, Hajdók István­ná és Csubik Jánosné, várják a kocsit, amellyel kimehetnek a cirókföldre. Ezek­nek az asszonyoknak nem kell hosszas meggyőzés, hogy munkához fogjanak. Min­degyikük munkateljesítménye megmutatja viszonyukat a munkához. Varga Andrásné 170 munkaegységet dol­gozott le és mosolyogva meséli, hogy ami­kor a krumplit szedték, azon vesztek össze az asszonyok, hogy ki kap nagyobb dara­bot.

Next

/
Thumbnails
Contents