Newyorki Figyelő, 2000 (25. évfolyam, 1-3. szám)
2000-03-01 / 3. szám
2000. március 1. NEWYORKI FIGYELŐ Invitation to a MEMORIAL SERVICE Sunday, March 19, 2000 -12 noon commemorating the 56th Anniversary of the Hungarian Jewish Catastrophe at the PARK EAST SYNAGOGUE, 163 East 67th Street, Manhattan Program: Rabbi Dr. Arthur Schneier Spiritual Leader, World Federation of Hungarian Jeivs; President, Appeal of Conscience Foundation H.E. Amb. Andre Erdos Chief Delegate of Hungary to the United Nations Dr. Randolph L. Braham Professor Emeritus, City University of New York Hon. Naor Gilon Political Advisor at the Permanent Mission Of Israel to the United Nations Gusztáv Zoltai Executive Director, MAZSIHISZ Imre Csengeri Honorary President, World Federation of Hungarian Jews Michael C. Farkas Ass. District Attorney of Kings County Master of Ceremonies: Dr. Ervin Farkas, Editor, Neivyorki Figyelő Liturgical parts of the Service by AlexS. Schwartz Free Admission Askenázi Ervin: „Szomorú vasárnap” FILM A HÁBORÚS BUDAPESTRŐL Az évenként megrendezett Zsidó Filmhét keretében mutatták be a Trauriger Sonntag című német filmet. A Nick Barkow regényéből készült film egy híres budapesti vendéglő körül játszódik 1937-ben. Ilona, a szépséges pincémő. Szabó László tulajdonosnak nemcsak az alkalmazottja, hanem a szeretője is. Ez a meghitt viszony addig tart, amíg Andrást, a fiatal, jóképű zongoristát nem szerződtetik. Andrásnak rögtön megtetszik Ilona, a rokonszev kölcsönös és attól kezdve - bármilyen valószínűtlennek is hangzik - egy hármas viszony fejlődik ki. azaz a két férfi megosztja egymás közt Ilona kegyeit. András egy dalt komponál szerelmének „Szomorú Vasárnap” címmel, ami olyan bombasikert arat, hogy a legelőkelőbb vendégek ezért a szerzeményért látogatják a vendéglőt és amelynek hatására, tanácsos jó előre asztalt rendelni. De a dalnak egy másik káros következménye is van, mert annak borongós szövege és melankolikus dallama a deprimált embereket öngyilkosságba hajszolja. (A Szomorú Vasámap-ot valóban egy Seress Rezső nevű zeneszerző szerezte a harmincas években és azt már akkor az „öngyilkosok himnuszának” keresztelték.) Hans, egy jóképű német fiatalember, üzleti úton van Magyarországon, amely során ellátogat a Szabó-féle vendéglőbe. Ott nem csak a dal rabja lesz, hanem beleszeret Ilonába. Amikor az házassági ajánlatát visszautasítja, a Dunába veti magát, ahonnan a két vetélytárs András és László menti ki Hans nagyon hálás és reméli, hogy valaha még alkalma lesz viszonozni az életmentést. És valóban adódik alkalom. 1944-et írunk és Hans SS egyenruhában érkezik vissza Budapestre a zsidókérdés végső megoldása céljából. László, a tulajdonos - a régi jó magyar szokás szerint - eddig sikeresen palástolta zsidóságát, de két jelenetből megtudjuk, hogy nagyonis zsidó. Az egy ikben András a hűséges barát egy gázsi körül folyó vita hevében megjegyzi, hogy „úgy alkuszol, mint egy zsidó.” Egy másik jelenetben a mágnás Weinberg (Weiss Manfréd) család egyik idős tagja felelősségre vonja a tulajt, hogy disznóhúst szolgálnak fel a vendéglőjében. A brutális nácivá vált Hans rendszeres látogatója a vendéglőnek, egyre jobban nyilvánítja hatalmát és alaposan feldúlja az eddig - bármennyire érthetetlen - vendéglő nyugalmát. Egy borgőzös vacsora közben azzal kérkedik a féltékeny Andrásnak, hogy végleg elszerette tőle Ilonát és pisztolyával kényszeríti, hogy csalódott szerelntének emlékére játssza el a Szomorú Vasámap-ot. András nem tudja tovább elviselni a megaláztatást, kikapja Hans kezéből a pisztolyt és főbelövi magát. Hans a továbbiakban valósággal átveszi a hírhedt Kurt Becher szerepét, amikor felszólítja Ilonát és Lászlót, hogy dúsgazdag zsidókat utaljanak egyenesen hozzá, akiknek búsás ár ellenében garantálja szabadságukat. Azok szorgalmasan szállítják a Weiss Manfrédokat, Goldbergereket és hasonlókat, akiknek millióért Hans (Becher), valóban elintézte, hogy a semleges külföldre meneküljenek ~ aa 3 A Bnai Zion Magyar Klubja szeretettel meghívja Önt és barátait Társasági és kultúrális délutánjára Dán Ofry izraeli íróval, a telavivi Új Kelet főszerkesztőjével beszélget dr. Hámori Péter Utána Büfé Zene Tánc Kártyaterem Időpont: 2000 április 9, vasárnap délután 2 óra. Helyszín: Bnai Zion Ház (136 East 39th St., Manhattan) Hozzájárulás személyenként: $15.00 A bevétel a Bnai Zion visszamaradt gyermekek izraeli otthonának javára szolgál. A nagy érdeklődésre való tekintettel helyfoglalás ajánlatos a (212) 725-1211 számon Dr. Hámori Péter Lukács professzor a WASHINGTONI NAGYKÖVETSÉGEN John Lukács professzor, 21 mű szerzője, számos angol nyelvű munka magyarra való átültetésével érdemelt nemzetközi elismerést munkásságával. Legutóbbi műve „Five days in London. May 1940. Elragadtatott dicséretben részesült a Washington Post-ban. amely a könyvet drágakőnek minősítette, mint egy jelentős történész élete munkájának kikristályosodását. A nagykövetségen tartott előadásának címe: „The Emotional Web: Hungarian-American relations during this century.” mindenképpen ki akarja harcolni Hansnál barátjának és főnökének szabadságát, de az bosszúból, mereven elutasítja. Ilona, aki Hans közeledését eddig mindig elutasította. László megmentéséért odaadja magát a németnek. De amig Hans valóban menti a pénzes zsidókat, ezúttal megszegi ígéretét és láthatjuk, amint a szerencsétlen zsidókkal megtömött deportáló vonat Lászlóval együtt megindul végzetes útjára. 1956-ot írunk. A Szabó féle vendéglőt Ilona vezeti fiával. Német vendégek érkeznek, közöttük az immár megöregedett Hans feleségével. Megrendeli a ház specialitását, az ízletes húsroládot és ugyanakkor kéri a zenésztől, hogy játssza el neki a régen hallott Szomorú Vasámap-ot. Ilona, aki sohasem tudta elfelejteni a német ígéretének megszegését és László elpusztulását, mérget kevert Hans ételébe, aki annak elfogyasztása után holtan fordul le a székéről. A kihívott mentőorvos megállapítja a szívszélhüdést. amire felesége meg is jegyzi: sajnos beteg szíve nem bírta a múltra való visszaemlékezés izgalmait. A színészek mind kitűnőek, különösen a magyar főszereplő, a valóban nagyon szép Marozsán Erika, Ilona szerepében. A többi színész a német élvonalhoz tartozik, köztük kiemelkedik Georg Beckert Hans szerepében. Rolf Schübel rendezése lendületes és folyamatos. Talán csak azt lehet hibául felróni, hogy Marozsán Erika többször is Éva kosztümben mutatja bájait, amire semmi szükség nem volt. E mellett néhány alapvető szerkezeti hiba is akadt. Hogyan is vezethette a zsidó Szabó vendéglőjét, méghozzá csillag nélkül egészen a deportálásáig?! Továbbá, a zsidók deportálását kizárólag a német SS intézi és egy fiatal magyar csendőr sincs a vonat közelében. E néhány ballépéstől eltekintve a film érdekfeszítő és lebilincselő, különösen nekünk, akik átélték azokat a cudar időket Budapesten. De az egész közönség hangos tetszésnyilvánítása is bizonyítja, hogy érdemes volt a filmet bemutatni a Zsidó Filmhét keretében. WWVWWWWWWWWWWW
