Newyorki Figyelő, 2000 (25. évfolyam, 1-3. szám)

2000-01-05 / 1. szám

A HOLOCAUST TAGADÁSA: A FAURISSON-ÜGY Előző számunkban Dávid Ibolya igazságügyi miniszterasszonyhoz címzett levelünk másolatban megküldését követően az első válasz megérkezett dr. Braham L. Randolph professzortól, aki megküldte Bán Tamás előadásának szövegét a Holocaust tagadásáról és a Faurisson­­ügyről. Az írás magas kultúrfokon, széles mederben és részletekre kiterjedően támogatja álláspontunkat a vészkorszak tagadása büntethetőségének tárgyában. * Robert Faurisson Franciaország elleni panaszügyében az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága 1996 november 8.-án hozott határozatot. A panasz alapjául Faurissonnak az az állítása szolgált, hogy Franciaország megsértette a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyességokmánya 19. cikkében biztosított jogát a véleménynyilvánítás szabadságához. E jogának megsértése azzal valósult meg, hogy a francia bíróság a zsidóknak a második világháború folyamán történt deportálásával és gázkamrákban történt tömeges elpusztításai során az emberiség ellen elkövetett bűnök kétségbevonásának bűncselekménye miatt bűnösnek mondta ki és elítélte. Az egyességokmány fent idézett 19. cikke így szól: 1. Nézetei miatt senki sem zaklatható 2. Mindenkinek joga van a szabad vélemény nyilvánításra. E jogok gyakorlása különleges kötelességekkel és felelősségekkel jár. Ennél fogva bizonyos korlátozásoknak vethető alá, amely utóbbiakat a törvény kifejezetten megállapít és amelyek a) mások jogainak vagy jó hírnevének tiszteletben tartása b) az állam biztonság vagy a közrend, a közegészség vagy a közerkölcs védelme értelmében szükségesek. Faurisson hangsúlyozta, hogy az elítélésének alapját képező állítások hosszú ideig folytatott történészi kutatásainak néhány eredményén alapultak. Egyik következtetése az, hogy a nürnbergi törvényszék ítéleteiben - amelyeket a német háborús főbűnösök ügyeiben hozott - számos tévedés volt. A nürnbergi perekre Faurisson szerint méltán használható a „vészteljes és szégyenteljes nürnbergi igazságszolgáltatási jelmezbál” - kifejezés. Faurisson tagadta a gázkamrák létezését is. A francia kormány válaszában hivatkozott arra, hogy Faurisson állításai nem csak a hiteles történelmi tények eltorzítása, hanem becsmérlő jellegű támadás a zsidó közösség és annak minden tagja ellen. Az Emberi Jogok Bizottsága megállapította, hogy Faurisson kijelentései zsidóellenes meggyőződése hirdetésének tekintendők, másrészt sértették a vészkorszak áldozatainak azt a jogát, hogy bármilyen szörnyű és igazságtalan volt az elpusztításuk, életük és haláluk úgy maradjon fenn az emlékezetben, ezért gázkamrákban való elpusztításuknak, mint puszta trükknek a beállítása a kegyeleti jogot is sérti. Az Alkotmánybíróság határozata szerint a véleménynyilvánítás szabadságának csak a gyűlöletre uszításra előtt kell meghátrálnia, ez felel meg a szükségesség és arányosság követelményeinek. A vészkorszak tagadásának büntethetőségét az Alkotmánybíróság ezen utóbbi döntésének alapján tagadja meg az igazságügyi miniszterasszony. Ellenkező véleményünk pedig azon alapszik, hogy a vészkorszak tagadása megsérti azt az erkölcsi kötelességet, hogy az elpusztított áldozatok élete és halála úgy maradjon fenn az emlékezetben, ahogyan az történt. Ennek megsértése - úgy, mint azt Emberi Jogok Bizottságának fent idézett határozata megállapítja - zsidóellenes érzelmeket táplál, megfosztja a zsidó közösséghez tartozók jogát attól, hogy félelemmentes légkörben éljenek és ezzel ellentétbe kerülnek a demokratikus államrend alapjaival. Őszintén reméljük, hogy a magyar demokratikus államrend kormánya fentieket akként teszi magáévá, hogy a vészkorszak tagadását bűncselekménynek minősíti és az új büntetőtörvénykönyvbe befoglalja. (A vészkorszak tagadásának témakörében kapott további választ a Magyar Zsidók Világszövetsége második oldalon levő rovatában tesszük közzé.) UNITED NATIONS EGYESÜLT NEMZETEK Az UNO A SZÁZAD BEKÖSZÖNTÉSEKOR Paradoxnak tűnik a 2000. év első napjaiban a nemzetközi Igékének szolgálatában átló intézményről nyilatkozni és további működéséhez jókívánságainkat kifejezni Valahogyan az az érzésünk, hogy a diplomaták, politikusok, szervezetek és egyének világfelfogása, az erkölcs lényegének értékelése megváltozott és az előző évszázadból még véletlenül visszamaradt személy ámultán néz körül egy részére ismeretlen és érthetetlen környezetben. A THE NEW YORK TIMES-nak két olyan rovata is van, amely összefoglalja az előző napi nemzetközi eseményeket. Az első az említésre méltó hírekből nyújt egy csokrot, a másik - ami még izgatóbb - a világ minden részéről jövő híreket tartalmazza. Ez utóbbi rovat foa/Ssággal ^ megrémíti a tájékozódást kereső naiv olvasót. Földrészek -stérint ** csoportosítva közli az új eseményeket, de míg más lapokban• házasságkötésről, gyermekszaporodásról szóló hírek nyújtanak némJK1: *f tájékoztatót ilyen eseményekről, addig a világi hírek túlnyomó többségben vérontásról, kivégzésekről, vád alá helyezésekről, erőszakos kormánybuktatásokról adnak lesújtó híreket. így például, közmegelégedésre Barak izraeli miniszterelnök elkerülte a kormányválságot azzal, hogy a vallásos pártnak megígérte, egyébként kitűnő, magas színvonalú iskoláik fokozott támogatását, ami utóbbi feltétele volt annak, hogy az ország harmadik legnagyobb pártja a kormány-koalícióban maradjon és ne akadályozza a Szíriával és Libanonnal kötendő végleges békemegállapodást. Ugyanebben a rovatban azonban olvashatjuk Franciaország és Nagy Britannia közötti marha(hús)viszályt, amely a két nyugati nagyhatalom World Federation of Jews of Hungarian Descent , inc. 136 East 39th Street, New York, New York 1G016 ■* Prof.August Molnár POB 1084 American Hung. Fund New Brunswick NJ 08903 békés együttélését jelenleg is akadályozza. Európában a török főállamügyész elutasította Ocalan kurd lázadó vezér halálos büntetése elleni fellebbezését, Szerbiában a parlament három bírót távolított el állásából, amit az ügyvédi kamara alkotmányellenesnek, törvénytelennek minősített; Argentínában a kábítószer kartell főnökének özvegyét vád alá helyezték kapcsolatos törvénytelen pénzügyietek gyanújával; az ázsiai Sri Lanka újonnan megválasztott államelnöknője attól tart, hogy egy bombamerénylet következtében véglegesen elveszti szemevilágát. A példák folytatódhatnának végletekig, de a gyanútlan szemlélőben ugyanazt a hatást kelti: nem tudja, melyik világban van. Csekély vigaszt jelent az igazi békét áhitó világ számára, hogy a megválasztásának félidejéhez érkezett Kofi Annan személyében valamennyi szembenálló fél részéről elfogadásra talált főtitkár, az irányítást bizonyos mértében kezében tudja tartani. / A NEWYORKI FIGYELŐ olvasóinak, barátainak, közösségünk valamennyi tagjának a 2000. év beköszöntése alkalmával boldog polgári újesztendot, megelégedett és sikeres évet kíván. <>

Next

/
Thumbnails
Contents