Newyorki Figyelő, 1999 (24. évfolyam, 3-10. szám)
1999-04-29 / 3. szám
4 NEWYORXI FIGYELŐ 1999. április29. BÁN ERVIN: PÁRHUZAMOK A Figyelő január elsejei számában, az első oldalon aggódó hangú cikk jelent meg. A szerző ismerteti az itthoni demokratikus sajtó által is bírálóan tárgyalt kormánydöntést, amely szerint a fasizmus zsidó áldozatai 30 ezer forint kárpótlást kapnak, három százalékát annak, amit a konzervatív kormányok a kommunizmus áldozatainak juttattak. Külföldön is, itt is gyanakodnak: ismét diszkriminálják a zsidókat A gyanút most már az sem oszlatná el, ha a kormány a döntés megváltoztatására kényszerülne. A cikkem írása előtti napokban történt olyasmi, ami hasonló aggályt ébreszt, a kormánynak a fasiszta jobboldal felé való nyitását sejteti. A választások idején Orbán Viktor kijelentette, hogy pártja, illetőleg jövendő kormánya semmilyen kapcsolatot nem fog fenntartani Csurka István pártjával, a MIÉP-pel. Ám azóta észlelhettük, hogy a gyönge parlamenti többséggel bíró FIDESZ- kormánynak a MIÉP a tartaléka, annak segítségével teszi biztossá a szavazatok kimenetelét Most elérkezett a jutalmazás ideje. A hírek szerint az ezredfordulóra állami költséggel készülő négy nagy Film egyikének Csurka István fogja a forgatókönyvét írni. Bizonyosan milliókat kap majd érte. Elvem, hogy ha valamit nem lehet kielégítően bizonyítani, vagy a bizonyítékok nem győzik meg az ellenfelet, az összehasonlítás igazit el. Ezt próbálom ki most is. Az összehasonlítás alapja az 1948- 49-es évkör. Részben, mert az akkori változásnak fél évszázados fordulója van. Részben, mert az ötven évvel ezelőtti és a mai helyzetben fellelhetők hasonlóságok. Akkor is, most is egy korábban megkezdett rendszerváltás befejezésén, teljessé tételén, egy új hatalom megszilárdításán munkálkodik az ország vezetése. 1948-ban is, annak ötvenedik évfordulóján is olyan kormányzat rendezkedett be, amely uralkodni akart, lehetőleg másokat kiiktatva döntési jogukból. Ennek megfelelően segéderőt vettek maguk mellé. A Kisgazdapárt mindig gondosan kerülte az antiszemitizmus látszatát, de egyébként tősgyökeresen szélsőjobboldali. A harmadik koalíciós résztvevőben, a Magyar Demokrata Fórumban 1990 és 1994 között hangos antiszemita kurjantások hallatszottak; az 1996-os pártszakadáskor a „nem álja” fórumtagok Szabó Ivánnal együtt távoztak. A jobboldal lapjáról, az Új Magyarországról egy tudományos dolgozat kimutatta, hogy antiszemita; a lap jelenleg Napi Magyarország címen a Fidesz szócsöve. A Kisgazdapártnak és a Fórumnak is vannak olyan exponensei, akik köztudottan fasiszta kiadványokban publikáltak. A miniszterelnök kedvenc tanácsadója, Schmidt Mária történész, akinek „sistergő gyűlölettel’’ (Szabó Iván szavai) hangosított nézeteit nem tudom másként értelmezni, mint a nemet nacionalizmus megnyilvánulásait Mondhatnánk: de 1948-ban ilyen fasisztagyanús ügyek, emberek nem mutatkoztak. Láttam egyetmást ami ezt kétségessé teszi. 1948 nyarán államosították az egyházi és egyéb iskolákat Új vezetőket - igazgatókat helyettes és megbízott igazgatókat állítottak az élükre. Köztük cégéres fasisztákat - mintha az iskolarendszer a fasiszták menedéke lett volna. Egykori iskolám új igazgatóhelyettese - a rajztanárom - a háborús években levente-parancsnok volt az én akkori közvetlen főnököm pedig még a börtönt is megjárta fasisztáskodás miatt és vezetői trónján is buzgón zsidózott körül sem nézve, hogy ki van hallótávolságon belül. Az „átigazolt” iskolafönökök egy része nem volt kommunista párttag, a közoktatásban még ezt sem kívánták a hitváltás igazolására. „Kompország” ide-oda lökdösődött Kelet és Nyugat között 1945-ben fordulatot kísérelt meg a Nyugat • az igazi, a németeken túli Nyugat - felé. Ez megakadt 1948-ban. A kommunista hatalom gorombán visszalökte az országot a sztyephez. 1989-ben újra kezet nyújthattunk a nyugati világnak, s reméltük, hogy az átállás végleges lesz. Szabó Miklós történész nemrég azt írta: „Kompország talán végleg horgonyt vetett a nyugati parton.” Sajnos, a „végleg” nem egészen biztos. A tavaly hivatalba lepett kormány kezdi leoldani a hajókötelet, amelyet a nyugati parthoz erősítettek. Vezetési modora teljesen keleti, számos intézkedése teljesen idegen a Nyugat polgári hagyományaitól - megint érezzük a feudális és keleti örökséget Márpedig Európa keletén nagy tradíciója van az antiszemitizmusnak, amely itt még most is ki tud lépni a politikai porondra - vagy nyíltan, vagy álcázva. Ötven évvel ezelőtt a zsidó egy része felismerte az új keleti veszélyt és a kapuzárás előtti utolsó pillanatban kivándorolt. A többiek naivul bíztak abban, hogy a terror csak a „reakciót” éri. A Figyelő cikke helyesen állapítja meg, hogy a konzervatív fordulat maga is távolodás a Nyugattól. (Rákosi is konzervatív volt!) Eddig 1948-49-cel is, meg napjainkkal is mint potenciális zsidóellenséggel, lopakodó diszkriminációval foglalkoztam. 1948-tól majdnem tilos téma volt Auschwitz és a külön zsidó lét Akkor a zsidó, mint kispolgár érezte magát szorongatott helyzetben. Ma sem mondják kormánypárti oldalon, hogy zsidó, a hivatalos terminus: liberális. A jóvátétel ügyében viszont már nyílt a diszkrimináció. Az előző kormány másként képzelte el. Ellenem vethetik: a Fidesz vezetőségében több zsidó is van. De Rákosi politikai kamarillájában is voltak zsidók, mégis... Akkor a lappangási idő négy év volt, 1952-ben tört ki a bolsevikokból az anticionista hisztéria. Mondhatják azt is, hogy a Fidesz akarata ellenére sodródik az antiszemitizmus felé. Ám ezzel lehetne mentegetni az 1948-49-es kommunista vircsaftot is. Végül érvelhet bárki azzal, hogy ötven év alatt sok víz lefolyt a Dunán, most más világot élünk. Persze, tudom, hogy az akkor és a most között vannak különbségek. Most nem Moszkva szeme van rajtunk, hanem a civilizált, polgári Nyugaté, a hatalomnak tehát másként kell igazolnia magát a világ előtt Nem egészen, de főleg ebből adódik a különbség. Az emberi lényeget illetően azonban jól észlelhető a párhuzam 1948/49 és 1998/99 között Akkor is féltek az emberek, most is sokan félnek. Mit hoz a holnap, mit terveznek velünk? Akkor is kérdezték, most is tanakodnak rajta. De ez nem a zsidók külön gondja, hanem tízmilliónyi polgártársunké. A KÁRTÉRÍTÉS HÍREI A vészkorszak üldözöttéit illető kártérítés különböző ágazatai körében az eddiginél jelentősebb lépések történnek, ezek azonban eddig nem kerültek abba a szakaszba, hogy egyéni igénylők a létrehozott alapokból a közeljövőben részesülhetnének. A tavaly novemberben megindított akció az egyetlen kivétel. Akik ugyanis a kérvényt eziránt beadták, legújabban kiegészítésül 502 dollár összeget vettek kézhez. Többek érdeklődésére közöljük, hogy ez az akció 1998 november 15-ével lezárult Akik tehát addig a kérvényt nem nyújtották be, ma már nem érvényesíthetik ebbéli igényüket. Legutóbb francia bankok jelezték, hogy eddig nyilvánosságra nem hozott listákat feltárnak. Ez azonban kizárólag a franciaországi üldözöttek vagyonának visszaszolgáltatására vonatkozik, akik tehát vagyonukat más országban vesztették el, nem esnek a jövőbeni igénylők körébe. A német kártérítést igénylőkre vonatkozólag már közöltük, hogy a tavalyi év végén, újabb megállapodás született a Claims Conference és a német kormány között. Ennek értelmében kiterjesztették a jogosultak körét azokra a munkaszolgálatosokra, akik a visszavonulás során elérték a magyar-osztrák határt. Az igények elintézése a közeljövőben várható. Magyar Pszichiáter Dir, Iválni Leim (dívái. Depresszió, szorongás, pánik roham kezelése. Idős korral, szervi betegségekkel, körülmények változásával járó pszichés problémák rendezése. Krónikus pszichiátriai betegségek gondozása. 133 East 73rd St, New York, NY 10021 (212) 861-9000 Rendelés előzetes bejelentés alapján. _____________________________ MANHA TTANBEN ÖSSZEÁLLÍTOTT, MANHA TTANIEK SZÁMÁRA _________BEMUTATOTT, MAGYAR NYEL VÜ TV MŰSOROK: H UNC ARI AN MAC AZ! NE EXTRA SZOMBAT DÉLELŐTT 10 ÓRAKOR A Í4-ES KÁBEL CSA TORNÁN FRISS HÍREK MACYARUI. PENTEKESTE 6 ORAKOR AZ 57-ES KÁBELCSATORNÁN ANNA STEIN KIÁLLÍTÁSA A világhírű, Franciaországban élő Anna Stein szobraiból és olajfestményeiből március 8 és 26 között kiállítást rendezett a New Yorki Magyar Konzulátus. Erről sajnos lapunk márciusi példányának megjelenésének hiányában csak utólag tudjuk a közönséget értesíteni. A magyarországi Chabad-(Lubavicsi) mozgalom lapja, az EGYSÉG új száma büszkén számol be arról, hogy negyvenkét év után ismét jesiva nyílt meg Budapesten. Tevékenységét a Vasvári Pál utcai zsinagógában folytatja. 11 Izraelből és Amerikából érkezett bócher tanul jelenleg benne. Tanterve azonos a világ minden táján működő jesívákéval. A Newyorki Figyelő a jelentős vallási esemény előtt tisztelettel fejet hajt.
