Newyorki Figyelő, 1998 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1998-11-01 / 11. szám
6 NEWYORKI FIGYELŐ 1998. november 1. DR. HÁMORI PÉTER AZ 56-OS FORRADALOM EMLÉKEZETE KÖRKÉRDÉS: Dr. Gedai István a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója 1956-os forradalom és szabadságharc 42. évfordulóját New York és környéke magyarsága két felejthetetlen estén ünnepelte. Először október 22.-én a New Yorki főkonzulátuson Kovács István főkonzul úr szerzett egy az eseményhez méltó művészi estet a meghívottaknak. Az ünnepi est vendégei zsúfolásig megtöltötték a konzulátus színháztermét, ahol a főkonzul úr emlékezett meg az 1956-os forradalom és szabadságharcról. A rendkívüli hatású bevezető után a Budapesti Zeneakadémia két professzora, Onczay Csaba Kossuth- és Liszt-díjas cselló művész, valamint Falvai Sándor zongoraművész, - aki egyébként a rangos intézmény rektora -, adtak koncertet. A két ] művész, az USA, Európa, Japán, Brazília, Észak-Afrika, egyszóval a | világ minden rangosabb koncerttermében adott hangversenyek után a j főkonzul fáradhatatlan szervezésének köszönhetően a newyorki kö! zönség előtt adhatták elő csodálatos műsorukat. Beethoven A-dúr szonátája után már teljesen magukkal ragadták a közönséget, de Schubert hat dalának előadásakor, amelynek minden motívumát ismerte a közönség - teljes volt a siker. Ezt már csak Kodály Zoltán és Popper Dávid magyar dallamai tették hihetetlen méretűvé. A koncert közönsége szűnni nem akaró tapssal jutalmazta a két művészt, akiket a főkonzul által adott fogadás alatt a közönség szinte kézről-kézre adott egymásnak, hogy megérdemelt gratulációjukat kifejezzék. Szép este volt... * * ♦ A ZSIDÓSÁG HELYE ÉS SZEREPE A MAI MAGYAR TÁRSADALOMBAN j Nehéz megválaszolni ezt a kérdést. A zsi- i dóság talán az egyetlen olyan közösség, amely egyszerre jelent népet, vallást, etni-; j kumot és kultúrát. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, i hogy kiváló tudósaink, művészeink, köz-! : életi személyiségeink őszinte reflexiói kö- j ; zött válogathattunk. Felelős gondolkodó' j ink nemes gesztusának tekintjük vélemé- I nyük közreadását. Válaszaik nem mélyre- I ható, tudományos alaposságú tanúimé- : nyok. Gesztusértékű jelzések: fontos szá- 1 munkra a kapcsolat, a tolerancia, a kölcsönös figyelem. Az európai, egyben zsidó-keresztény kultúra összetartozása. Göncz Árpád a Magyar Köztársaság elnöke A magyar társadalom tekintélyes részét foglalkoztatja az 1956-os forradalom és szabadságharc (amelyben sok zsidó is részt vett) utáni megtorlás felelőseinek számonkérése, illetve annak elmaradása. A megkínzottak, börtönbe zártak, üldözöttek és kivégzettek, agyonvertek, a „kihallgatásokba” belehaltak hozzátartozói példátlan türelemmel, az igazságba és jogba vetett hittel - ez idáig hiába várva - várták és várják törvényes bíróság ítéletét. A zsidóság példát mutatott a zsidókkal szemben tanúsított, elévülhetetlen, emberiség elleni bűntettek elkövetőinek felkutatására és megbüntetésére. Éppen ezért elsősorban tőlük várjuk annak követelését, hogy az 1956-ot követő, hasonlóan elévülhetetlen, emberiség elleni bűntettek elkövetőit is vonják felelősségre, és tapasztalatukkal segítsék ezt. Poprády Géza az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója A Magyar Szabadságharcos Világszövetség és az 1956-os Világszövetség „Pesti Srác” Alapítványa az 1956-os forradalom és szabadságharc 42. Évfordulójának alkalmából 1998. október 25-én emlékünnepélyt tartott a Robert Wagner High School színháztermében. A termet zsúfolásig megtöltő közönséget már az első percekben magával ragadta a rendező, Lovas György bevezetője, amiben személyes élményeit mondta el az 1956 október 23-án kitört forradalom eseményeiről és annak tanulságairól. A rendkívüli hatású szavak megadták az egész ünnepély hangulatát. Kovács István főkonzul megemlékezésében arról szólt, hogy Ö egyidős a forradalommal, ezért szüleitől és történelemtanáraitól tudja csak, hogy mi is történt 1956-ban. A forradalom eredményének tartja, hogy több mint 40 év után de facto a NATO szövetségesei vagyunk és az Európai Unió tagjai lehetünk. Hangsúlyozta, hogy gyermekeink és unokáink fogják élvezni az 1956-os forradalom eredményeit. Ezt az általa felolvasott és részünkre küldött Orbán Viktor miniszterelnök üzenete is megerősítette. Ezután az ünnepély másik rendezője, Arany Tibor méltatta dr. Varga László érdemeit, akinek diplomát adott át. Ezt követte dr. Varga László országgyűlési képviselő, meghatalmazott miniszter, a magyar képviselőház korelnökének ünnepi beszéde, aki korát meghazudtoló energiával, lelkesedéssel, egyszerű szavakkal és jellegzetes példákkal támasztotta alá mondanivalójának lényegét: a ma elért eredmények, a demokrácia, a szabad választás és minden egyéb az 1956-os forradalom eredménye. Ezt bizonyította a Francia Köztársasági Elnök magyarországi nyilatkozata, amikor kijelentette, hogy a kommunizmus bukásának és a Szovjetunió szétbomlásának kezdete egyedül az 1956-os forradalomnak köszönhető. Mint hosszú évtizedeken át dolgozó védőügyvéd, aki mindig azon volt, hogy védenceinek büntetése lejárta után a társadalom felejtse el a múltjukat, most itt bennünket arra kért, hogy mi is felejtsünk és csak a jövőnkkel foglalkozzunk és törődjünk. Társadalmi megbékélést hirdetett, szélsőségek kiiktatásáról beszélt, mondván, hogy a magyar nép ezeréves történelmében soha nem vezetett eredményre a szélsőségek felszínen maradása. Nagyon hatásos beszéd volt! * * * Ezután ünnepi műsor következett, ahol a fellépő művészek előadásukkal, de főleg darabválasztásukkal egymást múlták felül. Kelen | Tibor operaénekesre igen nehéz jelzőket találni. Megpróbálom: lertyűj göző volt. Czinkota Mihály aranydiplomás színművész interpretálása : a legmagasabb fokon állt. Hatásszünetet tartani senki sem tud úgy, ! mint Ó. Lendvay Gabriella minden eddigi előadása gyönyörű hangját ! igazolta. Most sokkal érettebb és szebb tónusú, mint volt. Színpadon is, életben is nagyon elbűvölő jelenség. Bíró Eszter fiatal, nagyon tehetséges énekművész, amit zongorakíséret nélkül előadott számával bizonyított. Ugyancsak ezt mondhatjuk el a 12 éves Apatini Liza előadásáról, aki magyar dalával mindenki szívéhez közel került. Dr. Balázs Gusztáv és az Énekfa Népi Zenekar nagy sikert aratott. A prózai művészek közül Mendel György nagyon híres verset mondott el nagy átéléssel. Philippovits Tamás megrázó monológot adott elő a tőle megszokott empátiával. Cserey Erzsébet, a Newyorki Magyar Színház igazgatója A magyarországi zsidóság történelmében első ízben állt elő az a helyzet, hogy valaki egyidejűleg vallhatja magát zsidónak és magyarnak, maradhat hű a magyarságához, zsidóságához. Ebből következik, hogy egyénileg kinek-kinek a szerepe - ha zsidó, ha nem zsidó - a társadalomban ugyanaz. Ugyanazok a kötelességei, ugyanaz a felelőssége, tágabb és szűkebb. közösségével szemben. Szívemből remélem, hogy ez a helyzet mind jobban megszilárdul. Dr. Márkus Mihály református püspök j v 1 A szerteágazó kérdésnek én csak a vallási oldalát érinteném. A zsidók vallásossága sok tekintetben példa más felekezetek tagjai - így a reformátusok - számára is. Nemzedékeken át, évszázadokon át, üldöztetések borzalmai között is meg lehet őrizni és tovább lehet adni az atyák hitét. Szórványhelyzetben a családi közösség, a családi „gyülekezet” vállalja és tölti be a nagyobb közösség vállalható és betölthető szerepeit: ebből a különös varázsból mindnyájan tanulhatunk, példáit látva lelkiekben gazdagodhatunk. A hittudományoknak magas 1 szintű művelése ismét csak eszméltető a keresztyének számára is: jelzi, hogy a magas ' szintű tudományosság és a személyes belső lelki elkötelezettség a huszadik századvégén, és minden bizonnyal a huszonegyedik században is egymással összeegyeztethető lesz. A magyar irodalom nem képzelhető el Karinthy Frigyes, Füst Milán, Radnóti Miklós, Szerb Antal nélkül - hogy csak néhány nevet emeljek ki a legnagyobbak közül. A magyar könyvművészet nem képzelhető el a Kner család nélkül. A magyar ipar története nem írható meg a Weiss vagy Goldberger gyár története nélkül. A példák sora tetszés szerint folytatható, Neumann Jánossal vagy Teller Edével. A lényeg közös: a magyarországi zsidóság fontos szerepet játszott az ország gazdasági és kulturális életében, fejlődésében. Azt szeretném, hogy a magyarországi zsidóság éppúgy szerves és természetes része legyen a mai magyar társadalomnak, gazdasági és kulturális életnek is, mint ahogy azt az említett múltbéli példák illusztrálják; hogy zsidóként és magyarként érezze jól magát hazájában, Magyarországon. És legyen mindenki számára természetes: a Holocaust soha többé nem ismétlődhet meg! Ez mindannyiunk felelőssége. Kocsis Zoltán zongoraművész Egy ilyen komplex s ugyanakkor minden részében akut kérdést lehetetlenség néhány mondattal elintézni. Erről köteteket lehet, s kell írni. Folytatjuk MtHCHMMI ★★★*****★★*★★★★★★**★*★★★★★★★★★★*★** drámai hangvétellel szavalt el egy szép verset. Márer György a tőle megszokott rutinnal és magabiztossággal vezette le a majd 4 órás programot. Fronwald László a sokrétű zenei anyagot harmonikusan állította össze és kísérte valamennyi művészt. A két rendező az ünnepély létrehozóit, szervezőit, segítőit, előadóit felhívta a színpadra, így a szónokok és szereplők mellett Bollok Barbara, Lovas Vera, Roth Carole, Kovács Nóra, Mautner Mimi együtt énekelte a Szózatot a lelkes közönséggel. A magyar kultúra ápolásáért igen sokat áldozó és támogató Mautner Mimi ezúton sem tagadta meg önmagát. A fáradt, éhes, szomjas művészeknek és előadóknak az előadás után fogadást adott lakásában, amely felejthetetlenné tette ezt a szép napot.
