Newyorki Figyelő, 1998 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1998-03-01 / 3. szám
4 NEWYORKI FIGYELŐ 1998. március 1. BENEDEK ISTVÁN GÁBOR: FORRAI ESZTER PÁRIZSI LEVÉL HÍRES ZSIDÓ ORVOSOK MAGYARORSZÁGRÓL Élt Budapesten egy nyugdíjas orvos, akadémiai fokozata szerint kandidátus, a nagy hírű János Kórház valahai jeles sebésze. Most búcsúztunk tőle. Régi könyveket, megsárgult kéziratokat gyűjtött. Ha egészsége megengedte, félnapokat töltött valamelyik könyvtár olvasótermében, ha pedig megjelent egy-egy cikke, tudományos közleménye, biztosak lehettünk benne, hogy a szerény honorárium az antikváriumok egyikébe vándorolt. Dr. Csillag István Bolognában és Szegedien járt orvosegyetemre, de mert a zene is érdekelte, Budapesten beiratkozott a Zeneakadémiára. A gyógyítás kitöltötte az életét. Am amióta nyugdíjba ment, csakis régi szenvedélyének hódolt: múlt századi híres és elfeledett zsidó orvosok után kutatott. Zömük Bécsben kapott diplomát, s jó néhányuk a császárvárosban szerzett gyakorlatot is. De valamennyien hűségesek voltak hazájukhoz és a magyar kultúrához. Lássunk most mutatóba néhány csodálatos, izgalmas életutat, Dr. Csillag István kutatásaiból. GRUBY DÁVID Alighanem a XIX. század leghíresebb magyar orvosa Gruby Dávid. Alexandre Dumas, Victor Hugo, Alfons Daudet regényekben örökítette meg érdemes alakját. Gyógyította Heinét, Chopint, MacMahont, Liszt Ferencet, Gounod-t, Balzacot, a két Dumas-t, Lamartine-t, Gambettát, orvosként gyakran hívták III. Napoleon és az angol uralkodó udvarába. A Bács megyei Kiskéren született 1810. augusztus 20-án. Apja vallásos zsidó földműves volt, és kilenc gyereket nevelt. Az éles eszű Dávid 50 krajcárral a zsebében, 13 éves korában Pestre került a Kegyesrendi Gimnáziumba. 1829-ben Becsben már az orvosegyetem hallgatója. Rettenetes szegénységben élt és tanult. Több szakon diplomázott, s tehetsége oly nyilvánvaló volt, hogy egyeteme tanszéket ajánlott ßl neki. Gruby azonban Párizsba ment. Miután már Bécsben is eredményesen folytatott mikroszkópos kutatásokat, a francia fővárosban számos bőrbetegséget okozó gombáról tett közzé nagy visszhangot keltő tanulmányt. Ó fedezte fel az álomkor kórokozóját is. Betegeinek lelki bizalmasa volt, s így - Freudot megelőzve - sajátos elemzéssel segített rajtuk. Chopin álmatlanságát például úgy gyógyította, hogy a zeneszerzőt több éjjelen át kocsikáztatta, s a monoton rázkódással teljesen kimerítette. A francia-német háború idején 40 ágyas ingyen kórházat rendezett be. Megtehette: horribilis pénzeket keresett, miközben ő maga puritán életet élt. Családot nem alapított, lakása, öltözködése egyszerű volt. Viszont szívesen pártfogolta azokat a magyarokat, akik 1849 után kerültek Párizsba. Gyógyította Munkácsy Mihályt, Paál Lászlót, Zichy Mihályt. 1898-ban halt meg. Hálás betegei gránit sírkövet állítottak emlékének, amelyet bronz mellszobor koronáz. Doktornak’’ - csak ez áll alatta. Kiérdemelte a nagybetűt. MANDL LAJOS Az egyetemes orvostörténet az idők végezetéig piros betűs lapokon emlékezik meg Mandl Lajosról. 1812. november 14-én született Pesten. A gimnázium elvégzése után Bécsben beiratkozott a bölcsész karra: matematikusnak készült. Később - feltehetően családianyagi okok miatt - visszatért Pestre, de tanulmányait már az orvosegyetemen folytatta. Diplomát is itt szerzett 1836- ban. (A magyar diploma csak Magyarországon jogosított orvosi gyakorlatra, míg a bécsi oklevél a birodalom egész területére érvényes volt.) Tudásvágya azonnal Párizsba vitte, ahol már 1837-ben akadémiai előadást tartott a vérben levő genny kimutatására szolgáló módszerekről. Egy évvel később kezdett el dolgozni a Mikroszkopikus anatómia c. nagy művén. Élettani és kórtani anatómia c., könyve már 1844-ben hivatalos tankönyv Párizsban. A művet a Francia Tudományos Akadémia nagydíjjal tüntette ki, ő maga gyógyító munkásságáért 1846- ban elnyerte a Becsületrend lovagkeresztjét. 1850 után Mandl Lajos érdeklődése a tüdőgyógyászat és a gégészet felé fordult. Ezreket kezelt sikerrel. Osztrák és francia lapok rajongó cikkeket írtak róla. így történt, hogy a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választotta. A mellette szóló szavazók között találjuk Széchenyi Istvánt, Eötvös Józsefet, Fáy Andrást, Teleki Lászlót. Mandl később Párizsban viszonozta Teleki iránta megnyilvánuló tiszteletét; 1849 után segítette azt a politikai emigrációt, amelynek ott a Teleki család volt a vezetője. Korányi Frigyes, a kiváló orvos ezt mondta róla: „Mandl doktor, a mikroszkopikus anatómia úttörője zsenialitásában egy szinten említhető Liszt Ferenccel és Munkácsy Mihállyal.” 1860-ban hazalátogatott. Orvoskollégái lelkesedéssel fogadták, de az egyetemen állásra nem számíthatott. Párizsban halt meg 1881. július 5- én. (Folytatás a következő számban) ötven éves a párizsi Zsidó Múzeum. Az alábbi interjú Sophie Rosenberggel, a múzeum kozervatörjével készült.- Milyen alkalomból született a mostani kiállítás?- ötven évvel ezelőtt, a híres Montmarte negyed egyik kis utcácskájában született ez a múzeum, ami a későbbiekben a zsidó kultúra kincsestárává vált. Az évforduló alkalmából a teljes kollekció anyagát kiállítottuk. Három emeletet töltenek be a festmények, grafikák, kegytárgyak, a zsidó temetők makettjei, s mindez gazdag dokumentáció kíséretében.- Új helységről is csiripelnek a madarak.- A gazdag gyűjtemény már nem igen fér el a mostani helyünkön, de hála Chirac elnöknek az év végén új épületbe, a Hotel Saint Aignon-ba (71 Rue de Temple) költözünk. Az új múzeummal új konzervatör, Laurence Sigal, is kerül munkatársaink közé.- Mondana nekünk valamit az elmúlt ötven évről, az első kiállításokról, műgyűjtőkről?- Elődöm Marie Chabchay asszony volt. Ő irányította a múzeumot 1948- tól 1974-ig. 1983-ban volt egy nagyon sikeres kiállításunk a tunéziai zsidókról, szokásaikról és kegytárgyaikról. 1987-ben szintén nagy érdeklődés kísérte Menóra kiállításunkat, amikor gazdag Hannukai gyertyatartógyűjteményünket állítottuk ki. 1990-ben a neves miniatürista, Devy Tuszinszky, műveinek gyűjteményes kiállítását rendeztük meg. Ezt követte ‘93-ban Tordjman festményeinek bemutatása. A jelenlegi zárókiállításunkon ezideig 10.000 látogató volt. Chagall, Benn Tobiasse, Walter Spitzer, Mané Katz művei előtt csodálattal állnak a nézők. Már várjuk az új nagy múzeum márványcsamokaiban rendezendő kiállításokat. A rádió, televízió, és sajtó nagy elismeréssel méltatta munkánkat. Több kitüntetést, elismerő okiratot kaptunk Párizs polgármesterétől is. Huszonhárom évet dolgoztam a zsidó kultúra hagyományainak megőrzéséért és most megérdemelt nyugdíjba vonulok - mondja Rosenberg asszony - szívem mélyén mindig ott leszek a nagy Hotel Saint Aignon-ban, ahol az új Zsidó Múzeum végre méltó helyet kapott. VÁSARHELYI-KIÁLLfrÁS AZ AMERIKAI-MAGYAR ALAPÍTVÁNY MÚZEUMÁBAN Az Alapítvány New Brunswick-i múzeumában (300 Somerset Street, New Brunswick, N.J.) március 8-án nyílik meg az elhunyt Vasarely (Vásárhelyi) Victor művészetére visszatekintő kiállítás. Megtekinthető szeptember 27-ig.Iskolák és csoportok részére ismertető személy áll rendelkezésre. A világhírű művész alkotásai különleges élményt jelentenek a művészetkedvelő közönség számára. Bizonyosra vesszük, hogy a kiállítás számos érdeklődőt fog vonzani. MAGYAR PROFESSZOROK ELSŐ VILÁGTALÁLKOZÓJA A Magyarok Világszövetsége, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Tanárok Egyesülete és a Magyar Tudományos Akadémia Szabolcs megyei Tudományos Testületé közös rendezésében 1998 április 21 és 23 között tartják meg a Kárpát-medencei Magyar Professzorok Második Világtalálkozóját, amelyre a rendezők ezúton is meghívnak minden magyar, aktív vagy nyugdíjas, kutatót és professzort. A világtalálkozó célja a magyar professzorok anyaországi, valamint egymás közti kapcsolatainak kiszélesítése és ápolása; a magyar felsőoktatás terén jelentkező problémák megvitatása és megoldásukra ajánlások kidolgozása, valamint kormányzat elé terjesztése. Jelentkezni az alábbi címen lehet: Magyar Tudományos Akadémia Szabolcs megyei Tudományos Testületé 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5., A épület, fsz. 31. Tel/Fax: 36-42-314-111-385__________________ KÉRJÜK OLVASÓINKAT, HOGY A NEW YORKI FIGYELŐ EZÉVI ELŐFIZETÉSI DÍJÁT (30 DOLLÁRT) SZÍVESKEDJENEK BEKÜLDENI!
