Newyorki Figyelő, 1997 (22. évfolyam, 1-8. szám)
1997-06-30 / 6. szám
4 NEWYORKI FIGYELŐ 1997. június 30. Benedek István Gábor: Amikor Karády Katalin kémekkel cimboráit "Ez minden idők legnagyobb szerelme volt" Egy kémet keresek. Még pontosabban egy kémfőnököt. Egészen pontosan az Államvédelmi Központ vezetőjét. Persze, 1943-44-ből. Nem mintha neve eltűnt volna a szakmai emlékezetből - szólt róla Kádár Gyula, Kéry Kálmán is, sőt mi több, Szakály Sándor hadtörténész jóvoltából egyenesen 18 soros címszót kapott a most megjelent hadtudományi lexikon lapjain (”Magyarország a második világháborúban"; jőszerkesztő: Sipos Páer), de ezek csak morzsák egy gazdag, kalandos - és tanulságos - életből. Mert bizony Ujszászy István (született 1894) tábornok, hiszen róla van szó, miután Horthy sikertelen kiugrási kísérlete után a svéd követségre menekült, majd a nyilasok elől bujkálni kényszerült, az ostrom forgatagában az NKVD foglya lett, innentől pedig eltűnt. Tehát keresem Ujszászy életének végét. Sorsa utolsó fejezeté. A mendemondára ugyan nem szabad adni, legföljebb kétségek között leírni. Hogy azonnal Moszkvába vitték, s ott később tanított a szovjet kémiskolában; hogy Páer Gábor hosszú hónapokig előzékenyen tartotta, meséltette, majd mégis a tanácsadók kezére adta. Szóval jó volna tudni, mi történt vele, hol van a sírköve, ha egyáltalán láezik ez a kő... Mert azért akadnak idős emberek, s azok leszármazottai, akik nemcsak képletesen, hanem valóságosan is, szívesen helyeznék el rajta a kegyeié virágait. Zsütit, vagyis G. Dénes Györgyöt jól ismerik a könnyebb műfaj házatáján. A pesti aszfalt ma is jó egészségnek örvendő költője az elmúlt fél évszázadban sok ezer sláger szövegé írta, s híré-nevé több tucatnyi operett és musical dalbetée is öregbítette. (Legutóbb a Hegedűs a háztetőn énekszámaihoz írt magyar verseké.) Eléé Ujszászy mentette meg. Volt egy éjszakai mulató a Nagykörúton, közel a Royalhoz: a Meteor. Akkoriban főleg itt lépett fel Karády Katalin. Zsüti a 30-as évek végén, a 40-es évek elején már ismert szerző volt, de azért a pályán még csak "melegített". A csúcsig nem jutott el. A csúcs természjéesen Karády volt, de Karády nagy számaihoz nem ő írta a verseké, hanem -főleg - Horváth Jenő. A máig örökzöld Horváth Jenő, alá énekelni is tanította Karádyt. O volt az, alá Zsütit a sztár figyelmébe ajánlotta. Rohadt idők jártak. Máshol háború volt, igazi háború, de Magyarországon egyelőre - "mindössze" - hadseregeké toboroztak. A katonákat persze hozzá kellett szoktatni a halálhoz Mert Erdély, a Felvidék visszacsatolása még csak amolyan operettkatonásdi volt. Igaz, a zsidók egyrészét már munkaszolgálatra vezényelték, már lezajlottak a kamenyec-podolszJd és az újvidéki vérengzések... Közben a propaganda, persze teljes erővé dolgozott, dicsőítette az egyenruhát. Azt sugallta: ha éjön az óra, szép lesz meghalni a hazáért. Hámori Péternek ajánlom Ez lét a "csilla^' Karády feladata is: hozzájárulni a hős katonák lelki fölkészítéséhez "Hadnagy úr, kérem, kint a harctéren, ugye gondol néha-néha rám." Kit érdekelt, hogy a művésznő gyűlölte ezeké a "haláldalokat". Az ő zsánere más volt. 0 a szerelemről szeréett énekelni. Nos, egy alkalommal a Méeorban lépett fel. Taps, újrázás, ahogy mindig lenni szokott, majd siéett az öltözőjébe, hiszen még várták valahol. Csakhogy ellopták a bundáját. Gyönyörű bunda volt, drága bunda, s a kavarodásban senki sem figyelt a tolvajra. Zsüti tér magéihoz először. Hozta a saját széllelbélelt télikabátját, a művésznőre adta, és dideregve elkísérte. Katikának nem a bunda volt a legnagyobb problémája. Majd lesz másik. Az foglalkoztatta: mit énekeljen? Nem voltak új számai. És ha nincs új szám, a vákumba könnyen belecsúszhat egy-egy kedve ellenére való dal. Ezen a "kabátlopásos" értén nemcsak művészbarátság szüléét közöttük, hanem szövéség is. Olyan dalokat szerének énekelni, mint az "Álltam a hídon", vagy a ",Kettőnk éléé" és Fényes Szabolcskától a "Mindig az a perc a legszebb" - mondta. És Dénes György, azaz Zsüti, jó barátjával, Hegedűs Tamás zeneszerzővel megírta a "Hamvadó cigarettaveg" című számot, aztán a "Húnyd be a szemed és gondolj rám" című dalt, s az óriási slágert, az "Ezt a nagy szereimé tőled kaptam én" kezdetűt. Igaz, ezt Chappyvel, azaz Orlay Jenővel. Tény, amikor Zsütit 1942-ben kivitték az orosz hómezőkre, már belopta magát Karády szívébe. Olyannyira, hogy Katalin jóformán nem tudott nélküle színpadra lépni. A kurzus hivatalos és önkéntes dalszerzőit utálta, az általuk kitalált blickfangokat - az első "bemondást", azaz a megjegyezhéő első sorokat-, a rímeké, a fordulatokat ki nem állhatta, miként idegenkedett az ilyen versek szelleméül is. Csakhogy Zsüti másfél ezer kilóméerre kelére, zsidó munkaszázadával tankcsapdákat épített, a fagyott földben lövészárkokat ásott, tetves volt és éhes, és fogalma sem volt, mikor fog megdögleni. De ezalatt Budapesten történt egy és más. Az angolszász orientációjú politikusok és művészek, köztük a londoni titkosszolgálattal kapcsolatban álló Békeffi László szervezkedni kezdett. E körhöz tartozott ifj. Horthy Miklós és özvegy sógornője is, a politikusok közül pedig, egyebek között, az akkor még kisgazdapárti Balogh István páter. A Békeffi unokatestvérek a "mosolygó Budapest' nevezées figurái voltak. Mindketten Szegedről kerültek a fővárosba, kifogástalan úri nevebééssé. A fiatalabb István operetteké, bohózatokat, tréfáké, derűs hangvééű filmforgatókönyveké írt, és Kellér Dezsővé, Stella Adorjánnal, Vadnai Lászlóval barátkozott. Turay Idát vette féeségül. Békeffi László ugyancsak vonzódott a könnyű műfajhoz, sőt mi több: a színművészeti akadémiát is elvégezte. Konferált kabarékban, de írt is kabarétréfákat, darabokat, filmé. Ő alapította (1924-ben!) a Vidám Színpadot, majd (1939-ben) a Pódium kabaré. Hogy hol kötelezte el magát az antifasiszta harccal? Miként lett angol hírszerző? Bizonyára izgalmas élérajzot lehéne írni sorsáról, ha erre valaki - és nemcsak egy-egy újságcikk erejéig - rászánná magát. Az Uj Irodalmi Lexikonból (1994) úgy tűnik ki, erre eddig nem akadt vállalkozó. Pedig milyen érdekes élé volt az övé! Ugyanis Békeffi Lászlót 1943-ban léartóztatták, majd 1944-ben a nácik Dachauba, az ottani koncentrációs lágerbe deportálták. De most még 1942-ben vagyunk, és egy Balogh páter által kezdeményezett konspirációs találkán. Az "angolosok" Hegedűs Tamás zeneszerző lakásán gyülekeztek, Hegedűs Gyula színészfejedelem fiánál. Nevek röpködtek a levegőben, ugyan, Iá legyen az, akit biztonsággal bevonhatnának az illegális munkába. Ujszászy István névé nagy valószínűséggel Békeffi "dobta” be. Neid, mint angol hírszerzőnek, alighanem jól jött volna egy ilyen magas színtű kapcsolat. Ujszászy ugyanis a katonai kémelhárítás egyik legfontosabb vezetője volt. Ujszászy ismert világfi hírében állt. Szerette az éjszakai kiruccanásokat, az elegáns mulatozásokat színésznők társaságában. Ez a kor divatja volt. Az egyenruha és a színésznői toalett azokban az években összjéartoző fogalmak voltak. (Dayka Margitnak például ugyancsak vezérkari katonatiszt udvarolt, bizonyos Lajtos Árpád, alá később, jóval később feleségül is vette. Lajtos a Szent László hadosztály másodparancsnoka volt, ezért sok éven át szjovjé és magyar börtönökben raboskodott.) Hegedűs Tamás lakásán tehát megszüléett a barátok döntése: Ujszászy útja hozzájuk legkönnyebben Karády szívén keresztül vezethet. Karády különös viszonyban volt a szerelemmel. Hidegen hagyta. Ő a színpadot imádta, számára a taps volt a kielégülés. Mindazonáltal tudta, hogy az énekesnői pályának megvannak a sajátos játékszabályai. De kikkel volt eddig dolga? Kisstílű kabarétulajdonosokkal, aranyos, sármos kollégákkal, piti rádiós szerkesztőkkel, néhány gazdaggal - csupa percnyi ügy! És akkor most belépett az életébe egy hibátlan viselkedésű katonatiszt. Egy úr. Aki, ha azt mondta: öt óra, az öt óra volt. Áradt belőle a korrektség, az udvariasságot nem tanulta, vele született... Ujszászy fellobbanó szerelme pedig igazán tiszteletre méltó. Tehát sikerült! És Karády segítségével a jobboldali magyar kémfőnök valóban "megfordult". Békeffi pedig - Karády szakavatott közreműködésével - kezdte nagyon másként láttatni vele a háborút, a napi politika ügyeit. És amikor az általa imádott "Katuska" azt kérte tőle, ugyan hozassa vissza Oroszországból Zsütit, s vele egy másik zeneszerzőt, bizonyos Zerinvári Andort is, már nem is csodálkozott. Hivatalában kieszelt egy fantasztikus kémügyet, amelyben a két zsidó munkaszolgálatos lett volna a koronatanú. Nyikolajevszk. Ebben az orosz faluban éhezett, dolgozott, fagyoskodott és fogyatkozott a "műszóé század. Jóformán nem volt egy nap, hogy ne temették volna el valamelyik bajtársukat. Egy szadista keretparancsnok garázdálkodott velük. És akkor, át a végtelen hómezőkön, a mindent beborító téli fehérségen, keresztülvágva a front oldalain, a félholtra fagyott munkaszolgálatosok körletében megjelent egy lánctalpas, páncélozott jármű. Egy tank. Valószínűtlen, szürreafista kép. A harckocsiból kikászkálódó tiszthelyettes nyílt parancsot hozott. Hogy Guttman Dénes Györgynek és Zerinvári Andor munkaszolgálatosnak be kell menniük az ezred parancsnokságra. Mármint a tankkal.- Tank you - mondta Zsüti.- Csak ne örüljön - közölte a keretparancsnok. - A kikérő levélben az áll, magukat felakasztják. Remélem nem szakad el a kötél. Büdös zsidók. Zsütinek tényleg elment a kedve. Persze nem az élettől, az akasztófahumortól. Az ezredparancsnokságról Kijevbe vitték őket, majd onnan repülőgéppel Budapestre. Csak annyit éreztek: roppant erők terébe kerültek. Budapesten, a katonai géptől egyenesen a kémelhárítás egyik épületébe vitték őket. Ott aztán megoldódott a rejtély. Ujszászy mindenről tájékoztatta a sötét kémügy két tanúját, s irány haza, fürödni, enni, átöltözni. De nem aludni. Mert Zsüti este Ujszászy lakásán már találkozott is Karádyval. Csók, ölelés, kimondhatatlan öröm. És azonnal megszületett a megmenekülés emlékdala, a gyönyörű sláger: "Ez minden idők legdrágább szerelme volt'. Kérjük azokat a Tisztelt Olvasókat, akik otthonukban őriznek néhány Karády lemezt, keressék Id azt a korongot, amelyen ez a dal szerepel. Es a gyönyörű számot hallva ne szégyeljék a könnyüket. Ujszászy Istvánért se. Akiről jó volna tudni: milyen titkokat őrzött és vitt magával az ismeretlenbe. Ezért mertem leírni: egy kémet keresek... Hátha valaki még befejezheti ezt a csonka élettörténetet. KERESTETÉS Keresem Széllnét, aki a 1960-as években a VILLÉRT Vállalat sales managere volt. _____________________(212) 288-0240____________________ Keresem Somogyi Jánost, Moskovits Ivánt és/vagy munkaszolgálatos társait, akik 1944-ben katonai szolgálatukat Budapesten a Dr. Káldor Károly Rozsdamentesítő és Fémszínező Kft.-nél töltötték le a háború végéig. Hay Károly egykori munkaszolgálatos
