Newyorki Figyelő, 1996 (21. évfolyam, 2-8. szám)
1996-05-31 / 5. szám
NEWYORKI FIGVELO Megjelenik havonta XXL évf. 5. szám - 1996 május 31. Ára 2 dollár A MÁRTÍRÜNNEP JELENTŐSÉGE Az idei mártirünnepély figyelemreméltó mértékben különbözött az immáron évtizedek óta lefolyt ilyen eseményektől. Az elhangzottak nemcsak méltó megnyilvánulásai voltak a soha el nem múló fájdalomnak hatmillió és köztük hatszázezer magyar áldozat elpusztítása miatt, de egyben a legilletékesebb, hivatalos helyről jövő Ígéret, hogy a szörnyűségek megismétlődését a demokratikus magyar államhatalom soha többé nem fogja megengedni. Az alábbiakban rögzítjük a Newyorki Figyelő hasábjain azokat a megállapításokat, amelyek a fenti ígéret biztosítékául szolgálnak és egyben reményt nyújtanak arra, hogy az egymás iránti gyűlölet uralmát a megértés és egymás megbecsülése fogja felváltani. Dr. Bánlaki György, Magyarország amerikai nagykövete, drámai hatású beszédében rámutatott annak szükségességére, hogy az elképzelhetetlen szörnyűségek ne ismétlődhessenek meg. 52 évvel ezelőtt - mondotta, - bűntettet követtek el a magyar zsidóság ellen, amely ugyanúgy hazájának érezte Magyarországot, mint az ország bármely állampolgára és amely kiemelkedő szerepet játszott Magyarország politikai, gazdasági és társadalmi felemelkedésében. Ami történt, nemcsak a zsidóság tragédiája, hanem a magyar nép történelmének egyik legsötétebb fejezete, - a magyar nép traumája, olyan seb, amely még ma is vérzik. A nagykövet hivatkozott a történelmi bocsánatkérésre, amikor a Magyar Köztársaság miniszterelnöke megkövette az egész zsidó közösséget az elkövetett méltánytalanságokért és bűnökért. A meggyilkoltak siratása mellett emlékezni kell azokra a magyar és nem magyar hősökre is, aki a nemzet lelkiismeretét képviselték és kockázatot vállalva próbáltak embertársaikon segíteni. A Jad Vasém kitüntetettéire büszkék vagyunk. Ugyanakkor a vészkorszak túlélőire tekintettel is kell emlékeznünk, mert ők oktatnak arra, milyen gyorsan válik az intolerancia előítéletté, utóbbi megkülönböztetéssé, ez megbélyegzéssé, majd Ítéletté, végül gyűlöletté. A mült tehát a jelen számára is hordoz tanulságot: minden demokratikus országban alapvető követelmény a másság tisztelete. A mindenkori országvezetésnek mindent el kell követnie, hogy bármifajta szélsőséges megnyilvánulást csírájában elfojtson. Az Országgyűlés a közelmúltban úgy módosította a BTK-t, hogy az erélyes fellépésre módot adott. A nagykövet végezetül rámutatott arra, hogy Közép- Európában sajnos immár egyedülálló zsidó közösség újbóli felvirágzásának lehetünk tanúi. A külföldön élőkkel vállvetve kell dolgozni azon, hogy a pozitív folyamatok mindörökre visszafordíthatatlanok legyenek és a különböző vallású állampolgárok együtt munkálkodhassanak az ország felvirágoztatásán. Lantos Tamás, az Egyesült Államok kongresszusának megbecsült, nagytekintélyű tagja,a vészkorszak egyetlen magyar túlélője a törvényhozásban, aki személyi súlyával kiemelkedő szerepet tölt be Magyarország diplomáciai elismertetésében és a külföldi tőkének az ország felé való irányításában, saját élményeinek felidézésével emelte ki az emléekezés fontosságát és a megismétlődés elleni fokozott küzdelem szükségességét. Dr. Nathon István nagykövet, Mayarország UNO-hoz rendelt fődelegátusa, mint feleségével együtt a vészkorszak túlélője szólalt fel. Kiemelte a vészkorszak kutatásának és történetírásának elsőrendű szükségét. Elismeréssel nyilatkozott Braham professzor munkásságáról, valamint arról a munkáról, amelyet e téren olyan tudósok, mint Szita Szabolcs, Gavriel Bar-Shaked, nejének testvéröccse Jeruzsálemben, vagy Ságvári Ágnes professzor végez, akik mindnyájan erőfeszítéssel és elkötelezettséggel próbálják lassítani az idő múlását és rögzíteni az emlékezetet. A munka azért is sürgető, UNITED NATIONS EGYESÜLT NEMZETEK AZ IZRAELI FORDULAT ÉS A VILÁG Az izraeli választások az egész világ érdeklődésének középpontjába kerültek. Az eredmény Amerikában zűrzavart keltett, mind az Elnök, mind a zsidó szervezetek körében. A Newyorki Figyelő eddig nem nyilatkozott álláspontjáról. Most azonban, hogy Netanjahu fikarcnyi fölénnyel megnyerte a párharcot, eddig a magunkban tartott véleményünket nyilvánosságra hozzuk. Izrael és az arabok békés együttélésének megvalósítása, nézetünk szerint azért tartozik az álmok világába, mert már a tárgyalások megkezdése hibás elvi alapon történt. Az arab világ elhatározásán, hogy Izraelt a tengerbe fojtja, valójában semmi sem változott. Ezt az elhatározást pedig a szabad világ, ha nem is helyeselte, de állandóan követett magtartásával még támogatta is. Egyedül Izrael helyzetében került elfogadásra az az álláspont, hogy másokat illető területeket foglalt el, hogy a háborűk győztesének kevesebb joga van, mint a vesztesnek, hogy a győztesnek kell engedményeket tennie a vesztesek bármiféle követelésével szemben. A mai politikai sakktábla a világtörténelemben példa nélkül álló helyzetet ábrázol: a béke csak úgy valósítható meg, ha a megtámadott győztes a támadó vesztes előtt leteszi a fegyvert. Ez azonban még nem minden: A támadó vesztes kilétét egyszerűen nem lehet megállapítani, mert az nemcsak nem képez egységet (nem beszélve állami létének hiányáról), de különböző csoportjai egymást váltogatják tömeggyilkos merényletek elkövetésének magukra vállalásával. Ezeket a megbékélés hangoztatásával megszelídíteni egyszerűen lehetetlen, ez a józan ésszel ellenkezik. (Folytatás a 6. oldalon) FIGYELŐ HUNGARIAN PUBLISHING CO. 136 East 39th Street, New YorkJM.Y. 10016 Prof.August Molnár POB 1084 American Hung. Fund New Brunswick, NJ 08903 mert a történelem, ha nem rögzítik, eltűnik, - nemcsak néhány revizionista történész, vagy ravaszul manipuláló politikus fejéből, de azokból is, akik számára a történelem nem más, mint távoli kuriózum. Nathon nagykövet különös hangsúlyt adott az oktatás szükségességének. A zsidó identitás kérdése az illetékesek feladatainak középpontjába került. A fiatalság körében tapasztalható folyamat alapvető jelentőségű a magyar zsidóság újbóli magára találásában. A mártírok emléke előtt megrendültén tisztelgünk és azzal adózunk az áldozatoknak, hogy megőrizzük emlékezetüket, továbbadjuk gyermeinknek a vészkorszak döbbenetét, hogy ők is továbbadják gyermekeiknek az emlékezés és nem felejtés szellemében. Braham professzor akadémiai színvonalú előadásában rámutatott arra, hogy a magyar zsidóság elpusztítása a nácik háborújának legembertelenebb szakaszát képezte a zsidóság ellen. Igaz az, hogy 1944 március 19 nélkül a magyar zsidóság viszonylag érintetlen maradt volna, de az is igaz, hogy az SS alapjában véve tehetetlen lett volna a "végső megoldás" keresztülvitelében, ha a magyar Quisling-hatóságok visszautasították volna a velük való együttműködést. (Folytatás 6. oldalon)
