Newyorki Figyelő, 1996 (21. évfolyam, 2-8. szám)
1996-05-31 / 5. szám
2 NEWYORKI FIGYELŐ 1996 május 31. World Federation of Hungarian Jews Magyar Zsidók Világszövetsége — America-Israel Friendship House 136 East 39th Street, New York, N.Y. 10016 — Tel.: 683-5377 RENDHAGYÓ RIPORT (Egyes szám- első személyben) Lapunk szerkesztőjét, aki egyben a Magyar Zsidók Világszövetsége ügyvezető alelnöke is, Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság Elnöke, március 15. alkalmából a Magyar Érdemrend kiskeresztje kitüntetésben részesítette. Az érdemrendet Kovács István, Magyarország newyorki Főkonzula fogadás keretében nyújtotta át. (Az ünnepségről szóló beszámolót - bármilyen furcsának is tűnik - a kitüntetettnek magának kell megírnia, mert a riporter szerepére eddigelé senki sem vállalkozott...) A május 9-én lezajlott összejövetel résztvevői megtöltötték a főkonzulátus nagytermét. Kovács főkonzul, aki nejével együtt a házigazdái szerepet is betöltötte, angol, majd magyar nyelvű beszédében nemcsak diplomáciai küldetést, de őszinte igaz szeretetet is tanúsított, ami az amúgyis szoros barátságunkat még elszakíthatatlanabbá tette.. Kiemelte a megértés, összefogás és a demokrácia érvényreju tása érdekében kifejtett fáradozás fontosságát, amely e sorok Írójának működésében jelentkezik. Jómagam mélyen meghatva mondtam - ugyancsak angolul és magyarul - köszönetét a kitüntetésért az Államelnöknek, Erdős André h. államtitkárnak, aki az adományozás kezdeményezője és javaslója, valamint Kovács főkonzulnak és nejének a fogadás odaadó megrendezéséért. Visszatekintettem életemre, amely vegyesen telve volt örömmel, bánattal, sikerrel, megpróbáltatásokkal, dicsérettel és megaláztatással. Az első világháború elvesztését a kommunista diktatúra néhány szörnyű hónapja követte, majd a jobboldali diktatúra, a numerus clausus, a gimnáziumi és egyetemi évek sikerei, amelyeket évente néhány hétre elsötétített a mezei hadak betörése az egyetemi tanterembe, "ki a farkasokkal" üvöltéssel, végül a summa cum laude doktorátus, majd az ügyvédeskedés a baloldali uralom idején, amikor egy-egy védőbeszéd után letartóztatástól kellett tartani. így jött el 1956, amikor a magyar szabadságvágyat - mint történelme során annyiszor - idegen hatalom eltiporta. Vándorlásra kényszerültem családommal. Amerika befogadott és ma három érzés fér el egymás mellett szívemben: magyar gyökereim, ragaszkodás a szülőföldhöz, őseim nyugvóhelyéhez és a magyar kultúrához; Az Egyesült Államok iránti hála a befogadásért és jogaim biztosításáért; Izrael szeretete, amelyhez hagyományaim, hitem és ősi vallásom köt. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, amit emberbőrbe bújtatott fenevadak 600 ezer ártatlan magyar állampolgár legyilkolásával elkövettek. Érzéseimnek végül Avigdor Haméiri Az én két lelkem című versének elmondásával (Gréda József átültetésében) adtam kifejezést. Schneier Arthur főrabbi üdvözlő felszólalásában 55 évvel ezelőtt, a vészkorszakban eredt, törhetetlen kapcsolatunkról emlékezett és ősi áldás mondattal kívánt szerencsét. Nathon István dr. nagykövet, Magyarországnak UNO-hoz rendelt fődelegátusa köszöntésében kifejezte annak jelentőségét, amit a Newyorki Figyelő az egyetemes magyar kultúra és ennek szerves részeként jelentkező magyar-zsidó kultúrának a jövő nemzedékek számára való átmentésében nyilatkozik meg és ennek a munkának továbbviteléhez kívánt barátilag sok szerencsét. Utolsó felszólalóként Farkas A. György ügyvéd, idősebb fiam lépett a mikrofonhoz, hogy kifejezze abbeli reményét, hogy atyja munkáját még hosszú időn keresztül fogja folytathatni közösségünk javára. A beszédek után két megindító művészi megnyilvánulás következett: Czinkota Mihály testi-lelki barátom, a magyar közösség elismert és nagyrabecsült előadóművésze Szebenyei József, a hozzám sorsban és érzésekben oly közel álló emigráns költő megrázó versét adta elő, majd Sándor Veronika festő- és szobrászművész "Siratófal" című festményalkotásával ajándékozott meg. Az ünnepséget követő fogadáson a főkonzulátus konyhaművészei arattak egyhangú elismerést. Külön asztal állt rendelkezésre a rituális étkezéshez ragaszkodó résztvevők számára. A jelentős társadalmi eseményként elkönyvelt öszejövetelen megjelent Polgár Zsuzsa, az új női sakkvilágbajnok, akinek részvétele - amint ezt Kovács főkonzul beszédében meg is jegyezte - sakkmesteri múltam emlékezetét is idézte. Számos szerencsekívánó levél is érkezett. így, többek között jókívánságait fejezte ki Nemes Tibor kereskedelmi tanácsos, a Magyar Köztársaság nagykövetsége kereskedelmi irodájának vezetője, az aacheni Magyar Egyetemista Kör nevében Orbán Péter vezetőségi tag, Lipták Béla, akivel együtt dolgozom a kerekasztalkonferencia szervezésében, a külföldön élő magyarság szellemi Bnai Zion hírei America-Israel Friendship House 136 East 39th Street, New York, N.Y. 10016 — Tel.: 725-1211 MÉG EGYSZER A BNAI ZION DÍSZVACSORÁJÁRÓL Mint előző számunkban jelentettük, a nagy társadalmi esemény Harris Levine-díjával kitüntetettje Seregi Béla barátunk volt, aki a magyar közösség régi, közszeretetben és megbecsülésben álló tagja. Alábbi képünk az ünnepeltet és nejét, Lily asszonyt a kitüntető oklevéllel, Reuben M. Katz elnök és Mel Pamess ü. v. alelnök társaságában ábrázolja. MICHEL SCHWARTZ - AZ ALEF BÉSZ FESTŐMESTERE Nem mindennapi kiállítás nyílt meg az Amerika-lzrael Barátság Házának Quittman-auditoriumában Michel Schwartz műveiből. A festő életpályája sem mindennapi. Négy éves korában apja térdén ülve tanulta meg a héber betűket, egy évtizeddel később egy lubavicsi rabbi irodájában jött meg számára a gondolat, mit tehet ezekkel a betűkkel. S így lett belőle páratlan judaica-művész. Hívei között valláskülönbség nélkül megtalálhatók közismert gyárosok, Pataki, New York Állam kormányzója, aki vezetéknevének héber betűkből alkotott képét kapta a művésztől. A messiási világot ábrázoló festményét 387 ezernél több héber betűből alkotta. A művész egyedülálló alkotókészsége abban jelentkezik, hogy festményei héber betűkből vannak összetéve. Bár atyja, aki a lubavicsi irányzat rabbija volt, fiát ugyanebbe az irányba akarta terelni, de az anya és nővére rábeszélésére hozzájárult, hogy a newyorki művészeti középiskolába iratkozzék be, azzal a feltétellel, hogy vallási tanulmányait a lubavicsi jesivában folytassa, így került a művész összeköttetésbe a tavaly elhunyt lubavicsi Rebbevel, aki akkoriban az intézmény kiadványainak igazgatója volt. Ő fedezte fel a fiúban annak illusztrátori tehetségét. 1981-ben Schwartz megfestette a Rebbe 80. születésnapjára annak arcképét. A Rebbe oly mértékben volt elégedett a festő teljesítményével, hogy megbízta, készítsen festményt elképzeléséről, milyen lesz a világ, ha eljön a Messiás. Schwartz nem mondhatott nemet a Rebbének. Alkotása 387,642 betűből áll. Ékszerészek által használt nagyítóval 1/8 inch nagyságú betűket rajzolt.Az Ótestamentum valamennyi utalását belerajzolta alkotásába, amelynek elkészülte három évet vett igénybe.Ez a festmény tekinthető mesterművének, de a festő maga hirdeti, hogy életműve csak mot következik, mert megalkotni készül Jeruzsálemet ábrázoló alkotását, amely közel egymillió héber betűt fog tartalmazni. A kiállítás május 22-én zárult, de az érdeklődők további tájékoztatást kaphatnak a müvek megtekintési lehetőségeiről a festőművész telefonján: (718) 746-7050. egységesítése érdekében, Papp László, a Magyarok Világszövetsége amerikai tanácsának elnöke. Utóbbiak megerősítik bennem a hitet, hogy érzéseimmel a közösség érdekében jó úton haladok. Egyúttal itt köszönöm meg az irányomban megnyilvánult, sok oldalról jövő jókívánságot.- fedor -
