Newyorki Figyelő, 1996 (21. évfolyam, 2-8. szám)
1996-05-06 / 4. szám
1996 május 6. NEWYORKI FIGYELŐ 5 A Magyar Zsidóság Története Dióhéjban Ezévi március 29-i számunkban jeleztük, hogy a fenti cím alatt Magyarországon megjelent munkának bevezetőjét közölni fogjuk, ha erre az engedélyt megkapjuk. Utóbbi most megérkezett, így a közlésnek örömmel teszünk eleget. Magyarország területén már az időszámításunk szerinti III. évszázadban a római Pannónia provinciában éltek zsidók. A római táborok, városok környékén több olyan feliratos emlék került elő, amely ezt bizonyítja, köztük a dunapentelei emlékkő, amelyet „Cosimus, a vámállomás vezetője, a zsidó zsinagóga elöljárója“ állíttatott. A magyar államalapítás idejéből már írásos dokumentumok jelzik a zsidók jelenlétét, zsidó közösségek létezését. A megerősödő városokba egyre több zsidó költözött, kialakultak a „történelmi hitközségek“ (Buda, Esztergom, Sopron, Tata, Óbuda). Az Árpád-házi királyok alatt több-kevesebb megszorítással, de a korabeli európai viszonyoknál biztonságosabb körülmények között élhettek Magyarországon a zsidók. Ebből a korból való IV. Béla 1251-ben kiadott híres zsidó kiváltságlevele, amelyet a középkori magyar királyság fennállása alatt az egymást követő uralkodók megerősítettek. Ennek lényege, hogy a zsidók a király kamaraszolgái, a kincstárnak adóznak, az pedig biztosítja jogvédelmüket. A zsidók kereskedelemmel, pénzügyietekkel foglalkoztak, a királyi udvar nem egyszer vette igénybe pénzüket, szakértelmüket. A XVI.-XVII.. században Magyarország török megszállás alá került, majd a török kiűzése után megindult az elnéptelenedett ország betelepítése. A német, szlovák, stb. paraszti telepesekkel együtt zsidók is érkeztek, egyre nagyobb számban. Eleinte Cseh- és Morvaországból, később a Monarchia fennhatósága alá kerülő Galíciából. 1769-ben mintegy 20.000, 1787-ben már kb. 80.000 főre tehető a magyarországi zsidóság száma. A zsidók mezőgazdasági termékkereskedelemmel foglalkoztak, ők értékesítették a nagybirtokok, falvak termékeit, a bort, búzát, bőrt, stb. Előbb a nagy birtok-központokban, majd a kereskedelmi utak csomópontjában kialakuló, megerősödő városokban telepedtek le, végül II. József császár 1781-ben kiadott türelmi rendelete lehetővé tette a szabad királyi városokba történő beköltözést, az iskoláztatást, az iparűzést, a föld birtoklását. Az 1848-as forradalom és a szabadságharc idején a zsidók jóval arányszámuk felett vesznek részt a honvédő harcokban, de egyenjogúsításukra csak az 1867. évi kiegyezés után kerül sor. Az I. világháború végéig tartó polgári fejlődés a zsidóság fejlődését, erősödését is elősegítette. Kialakult egy nagylétszámú, iskolázott, művelt értelmiségi, vállalkozói és kereskedői réteg, amely hazájának érezte ezt az országot, és jól összeegyeztette magyarságát a zsidóságával. A magyar ipar és kereskedelem létrehozásában, fejlesztésében múlhatatlan érdemei vannak a zsidóságnak. Említésre méltó a csepeli Weiss Manfréd és családja, a legnagyobb magyar gépipari üzem megteremtői. Sorolhatnánk pénzembereket, közgazdászokat, tudományos kutatókat, mérnököket, feltalálókat. A zsidó írók. költők, művészek, színészek, rendezők, filmes és színházi szakemberek örökre beírták nevüket a magyar kultúra történetébe. A II. világháború, a német fasizmus és a hazai nyilas rémuralom addig elképzelhetetlen szenvedéseket hozott a magyar zsidóságra is. A magyar nyelvterületről származó 900.000 zsidóból mintegy 600.000 halt mártírhalált. A deportálások, a munkaszolgálat, a terror okozta vérveszteséget a magyar zsidóság máig sem tudta kiheverni; mai létszáma hozzávetőleg 80.000 fő. A felszabadulást követően ellentmondásos folyamat indult meg: a haláltáborokból, munkaszolgálatból hazatérő, a gettóból szabaduló zsidók egy része a cionista mozgalmak felé fordult, mások viszont az átélt szenvedések hatására feledni kívánták hitüket, származásukat. 1949-től az egyre erősödő ateista állami nyomás hatására visszaszorult az időleges felpezsdült hitélet, később cionista-ellenes akciók indultak egyes zsidó vezetők és fiatalok ellen. 1956-ban nagyon sok zsidó is elhagyta az országot. A Kádár-korszak alatt az Állami Egyházügyi Hivatal által ellenőrzött hitközségi vezetés csupán a hitélet külsőségeinek és a felekezet központi szervezeteinek fenntartására törekedett. A rendszerváltás után az általános vallási és társadalmi fellendülés hatására a zsidó közélet reneszánszáról beszélhetünk. Megerősödtek a cionista szervezetek, a civil és ifjúsági egyesülések, a kulturális, az oktatási és a sportélet. 45 év óta először nem az ingatlanok eladása, hanem visszaszerzése és felújítása került előtérbe. A mai magyar társadalmi változások ellentmondásait, feszültségeit természetesen a zsidóság is érzi. A rendszerváltás lehetővé tette a zsidóság szabad megélését: zsidó oktatási és szervezeti hálózat jött létre, a nemzetközi kapcsolatok megerősödtek. Az összetartozást ugyanakkor az itt-ott felparázsló antiszemitizmus is növeli. Olyan vidéki városokban is létrejöttek hitközségek, ahol hosszú ideig nem élt bevallottan zsidó család. A vegyes házasságból származók jó része is keresi gyökereit, a zsidó kötődést. Kezd kialakulni a nyugat-európai közösségekhez hasonló, vallásához, hagyományaihoz hű, Izrael Államra büszke, szülőföldjéhez erősen kötődő, öntudatos zsidó réteg. LESLIE BERGER A SAKKFEJLESZTÉSÉRT Társadalmi életünk közszeretetben álló személyisége, Leslie Berger, aki családjának élén a neves Cardinal Industries, Inc. játékgyár tulajdonosa, többször szerepelt már sikereivel a NEWYORKI FIGYELŐ hasábjain. Legutóbb gyárának jubileumáról emlékeztünk meg, amikor kitüntetésben részesült. Most újabb sikert könyvelhet el, ami azonban több, mint üzleti jellegű. A sakkozás hivatalos amerikai szervei ugyanis az utóbbi időben fokozott, a múltban nem tapasztalt figyelmet fordítanak az amerikai sakkozás fejlesztésére, ami az eszmei sport amerikai sikeres képviselőinek nemzetközi eredményes szereplésére és a fiatalság érdeklődésének erőteljes fokozódására vezethető vissza. Az Amerikai Sakkszövetség legutóbb jelentős sakknevelési programot hozott létre "Chess in the Schools" néven. A nevelési tervezet gyakorlati megvalósításához megállapodást létesített a Cardinal Industries, Inc. gyárral, hogy valamennyi iskolába a sakk készleteket Leslie Berger barátunk gyára fogja szállítani. Ezt a program megindítását jelző plakátokon az iskolákban közzéteszik. Baráti szeretettel gratulálunk az anyagi sikerrel párosuló kulturális sikerhez. SAKKOZÓ MAGYAROK VILÁGTALÁLKOZÓJA A Népfőiskola Alapítvány a Magyar Sakkszövetség és a kecskeméti Széchenyi Sakkegytet szakmai támogatásával, a Honfoglalás 1100. évfordulója alkalmával megszervezi a Sakkozó Magyarok Világtalálkozóját Az esemény augusztus 4-11 napokon kerül megrendezésre. A Világtalálkozó keretében Sakkozó magyarok I.Világversenye, Magyar Gyermekek Sakktábora és I. Világversenye fog lefolyni. Jelentkezési ív kiadóhivatalunkban az érdeklődők rendelkezésére áll. Előfizetek a NEWYORKI FIGYELŐRE Egy évi előfizetés 30 dottir dfát
