Newyorki Figyelő, 1995 (20. évfolyam, 1-9. szám)

1995-02-28 / 2. szám

> NEWYORKI FIGYELŐ 1995 február 28. ISAJTÓTÜKÓRl Másság és tolerancia Megjelent Scheiber Sándor Könyve Mostanában nemcsak előadásokban, médiában, de hétköznapi szóhasználatunkban is mind gyak­rabban előfordul ez a fogalompár. Ez a szókapcso­lás nyelvi kultúránkba is beépült.. Lehetséges: zsidó érzékenységem az oka annak, hogy a másság és a tolerancia említése, amelyből sajnálatosai: kiérzem finoman fogalmazva a disz­krimináció enyhe leheletét, valamilyen zavaró ér­zéseket gerjeszt bennem, valahol a sérülékeny em­beri méltóságunkat érinti meg. A jó szándékú em­berek erről nem tehetnek, tőlük tisztelettel megér­tésüket és elnézésüket kérem. A holocaustot, a gettót vagy a bujkálást túlélt zsidók szorongó várakozással próbálták összerakni életük széthullott cserepeit. Voltak olyanok is, akik a kiván­dorlást választották, remélve, hogy még valami jót is megélnek életükben. Az itthon maradottak, közöttük én sem gondoltunk arra, hogy majd a jövőben minket valakinek tolerálni kelljen. Akkor még nem sejtettük, hogy a másság és a tolerancia humánus eszmevilágá­nak terápiájára még szükség lehet. Számomra jelen korunkban a másságnak a rsidó­­•ággal kiipcMilutoH emlíiése Iliinkronizmusnak Is tűnik, hiszen a történelmileg asszimilált magyar zsidóság már régóta nem rendelkezik a másság pejoratív értelmezése szerint a társadalmi környe­zettől eltérő jegyekkel. Az antiszemitizmus bacilu­­saival fertőzött embereki t ez az „apró körülmény” nem befolyásolja, ezzel ők nem törődnek. A német, de a magyar zsidóság tragédiája is akkor követke­zett be, amikor asszimilációs folyamatuk végére érlek. Hogy szemléltető példává! éljek, szerintem tole­ranciát érezhetünk pl. egy büntetését letöltő és a társadalomba beilleszkedni szándékozó személy szellemi, egészségi stb. átlagunktól (önhibájukon kívül) különböznek. A tolerancia számomra (szá­munkra) a többség megértő szándékú, enyhén le­ereszkedő empátiáját fejezi ki. Még ma is úgy ér­zem 50 évvel a holocausl után, hogy József Attila ismert sorainak beteljesedését csak a jövőtől vár­hatjuk. „A harcot, amelyet őseink vívtak, békévé oldja az emlékezés.” Lehet, hogy az idézet szerint ő bízott a világ megújulásában? Vagy talán költő­höz méltóan csak vigasztalni akart? Az időbeli tá­volságot (tolerancia helyett) a szeretet fogalma al­kalmasabb hídként látszik átívelni. Méltó befejezésként uleiiirtozónnk érzem, ha VárszegiAszlrik püspök úrnak, a Keresztény-Zsidó Társaság elnökségi tagjának legutóbbi nyilatkoza­tából egy részletet kiragadok. Mindkét fái részéről felfokozott az érzékenység, de különösen igaz ez a zsidó felekezetre. Hozzáteszem: A holocaust után érthető módon. A katolikus egyháznak és más ke­resztény egyházaknak nagyon komolyan kell fára­dozniuk azon. hogy ne sértsék meg ezt az érzékeny­séget. Nagyvonalú tettekkel, a hékiilés szándékával kell közelednünk egymáshoz. Szilárd Gyula, a Keresztény-Zsidó Társaság elnökségi tagja Stílusosan abban a teremben, amelyben évtizedekig élvezhettük a tudós kiddusait - mutatták be a Köny­vet. A Rabbiképző egykori díszterme ma Scheiber-auditórium. Újságírók, egykori munkatársak, barátok és tisz­telők töltötték meg a termet jelen volt Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató, valamint Scheiber Sándor özvegye és leánya. Kőbányai János, a Múlt és Jövő Kiadó vezetője ünnepnek ne­vezte ezt a napot a folyóirat életében. Dr. Schweitzer József országos főrab­bi méltatta a „gyönyörű és gazdag" könyvet, amelyet irodalmi hasonlattal „aranyalma, eziisttálori”-nak neve­zett. Lőw Imánuel óta a sokoldalúság tökéletességében Scheiber Sándor következik. Ugyancsak Lőw nyo­mán, „szobros szabású mondatokban beszélt”. Pontosan leírta beszédeit, jegyzetekkel látta el, tudományos hi­­telűek voltak. Egy mondat a Ben Szi­­rából: „Holta után is hallatja szavát” - ez volt Ő - hangoztatta Schweitzer József. Féner Tamás fotóművész közös munkáik emlékét elevenítette fel. Többen anekdotáit idézték. A jegyzetelőnek csak egyetlen do­log fáj: a szerző nem dedikálhatta re­mekművét... K. P. (Budapest, 1995 január 15.) Új Élet, 1994 december 15. raSKJCOtVIN Hungarian Books! and Reconk 217 East 83rd Sffcet, New York,N.Y. 10028' (3rd és 2nd Avenne-k között) Telefon: (212) 8794893 - (212) 734-3848 Elégtétellel közöljük a fenti, magas színvonalú írást, amely azt az álláspontot hirdeti, amelyet a „más­ság" fogalmának felmerülése idején, évekkel ezelőtt hangoztattunk. A szerkesztő. Kizárólag boltunkban kapható: KELLER LÁSZLÓ: Küldetésem.10 dollár UNTI ILDIKÓ: A Scudok rohamában.4 dollár ^OPOOQOOOOQOfeQeaOOOOOOOQOOOQQOOOQMOQQQO LIQUIDATION SALE L/títGE COLLECTION OF JEWISH ART etchings & embossed lithos .................by: Eb$i A. oil paintings, original water colors, prints, Ketubot bt/: Gcfcrt humorous drawings, water colors, boohs. bt/: AA. D. Weinstock lithographes .........................by: Den Ayr Ah Am •d jiOf £ ANTI QU* SAnbu L TibermAn ”” « I V I *r C Smucl tÍAtz-pR/Nn? AH* others............. GOING T) "'k TO IZRNEL ON fiUYfiH MO REASONABLE OFFER REFUSED bfZfllfL JfWISH (iflLlfPY II ESSEX SI. HEW YCM CUT 212 22Ő-59Ö2 OPEO SUnDflT—TtlUC. IQflrt lO ó:Prt EPIDOTS 10:flA IO 2:Pfl r MÚLT tó JÖVÖ Zk SIDÓ kulturált folyóirat) Two-family brick house in Edgewater, N.J. for sale by owner. Lot: 25x100. Street parking. Three separate apartments, Or one+a duplex. Good, stable income. Asking price: S 150,000. Call: (201) 568-2622. PROFIDENT DENTAL CENTRE Budapest, Károly körút 1.(Astoria szálló mellett újonnan nyílt meg. Budapest szívében, naponta 24 rán keresztül kék számára is ! Műfogsorok, röntgen. Fogbeültetés, fogsebéset. Telefon 142-6972. ........................................................... . * * *'* * ♦ * * WWW***»* * * *******

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents